Bár azt nem tudhatjuk, hogy vajon hány nő volt igazán fontos I. Ferenc József osztrák császár, magyar és cseh király életében, de kettőt biztosan érdemes kiemelni: a feleségét, a csak Sissiként emlegetett Erzsébetet, valamint az uralkodó szeretőjét és bizalmasát, Schratt Katalint. Hármójuknak igen sajátos volt a viszonya, a császárné ugyanis ténylegesen támogatta a színésznő és a férje közötti kapcsolatot. Mindössze négy évet töltöttek ténylegesen együtt Igazi tündérmeseként indult Ferenc József és Sissi kapcsolata, amikor az ifjú császár 1854. április 24-én feleségül vette unokatestvérét, aki hét évvel volt fiatalabb nála. Első találkozásuk romantikus körülményeit az 1950-es években készült Sissi-filmek trilógiája tette népszerűvé. Eredetileg ugyanis Erzsébet nővérét, Ilonát szánták a császár menyasszonyának, ám az uralkodó a szépséges hercegnőbe szeretett bele menthetetlenül egy véletlen találkozás során. A koronázási ünnepség a budavári Nagyboldogasszony-templomban, 1867. június 7-én Forrás: Wikimedia Commons Kétszeres boldogság számomra, hogy leendő hitvesem kiválasztásakor mélyebb érzelmeimre hallgattam, és szívből remélem, hogy menyasszonyom kiváló tulajdonságaiban megtalálom majd életem boldogságát" – mondta akkoriban Ferenc József Sissivel kapcsolatban.
A kiváló pillanat az uralkodóváltásra akkor jött az október 6-i októberi bécsi forradalom leverését követően jött el. A forradalom miatt Olmützbe menekülő császári udvarban megkezdődött a trónváltozás előkészítése. A cél az volt, hogy olyan fiatal, m energikus uralkodó kerüljön a császári trónra, akit nem köt a magyar alkotmányra letett eskü, s aki az 1848-ban a szétesés szélére jutott birodalmat ismét egyesíti és megerősíti. A főhercegek és saját felesége meggyőzték Ferdinándot, illetve testvérét Ferenc Károly főherceget is arról, hogy a 18 éves Ferenc József üljön a trónra. Így került 1848. december 2-án az uralkodói trónusra. Bár proklamációjában alkotmányos berendezkedést és liberális reformokat ígért, kezdettől egyértelművé tette, hogy Magyarországot fegyveres erővel fogja alávetni. A parlamentarizmussal 1849 márciusában szakított, amikor kibocsátotta az ún. olmützi oktrojált alkotmányt. Kép: I. Ferenc József. August Prinzhofer litográfiája Az uralkodóváltás a magyar alkotmány értelmében illegitim volt, hiszen az a magyar országgyűlés megkérdezése nélkül ment végbe, így jogilag a Magyar Szent Korona Országaiban (Magyar Királyság, Erdély, Horvát-Szlavónország, Katonai Határőrvidék) továbbra is V. Ferdinánd volt a király.
Ferenc József felöltötte a koronázási palástot, majd felkenték. Azután Andrássy Gyula miniszterelnök – aki a nádort helyettesítette – az érsek segítségével az uralkodó fejére helyezte a koronát, kezébe adta az országalmát és a jogart. Odakint díszlövések dördültek, harsonák szóltak, s a tömeg üdvrivalgása csapott fel. Ezután Erzsébetet is felkenték, vállához érintették a Szent Koronát. A szertartás a helyőrségi templomban (ma Magdolna-torony) folytatódott, ahol a király aranysarkantyús lovagokat avatott. A menet ezután Pestre vonult, ahol a Belvárosi-templom előtt a király világi esküt tett. Majd a Lánchíd hídfőjénél, a 72 vármegyéből hozott földből emelt koronázási dombra ugratott fel, s kardjával négyfelé sújtva tett jelképesen ígéretet az ország védelmére. Az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodójaként Az 1867 -es kiegyezést követően Magyarország királyává koronázták. Ekkor lett királyi jelmondata: " Bizalmam az ősi erényben ". Magyarország miniszterelnökévé a száműzetésből hazatért gróf Andrássy Gyulát nevezte ki, akit a szabadságharcban való aktív részvételéért korábban távollétében ("in effigie") halálra ítéltek (Erzsébet királyné Andrássyt "a szép akasztott"-nak nevezte), az alkotmányos Ausztria első miniszterelnöke pedig Karl (Carlos) Auersperg herceg lett.
Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Az egri Markhot Ferenc Kórház közössége a múlt héten 1, 5 tonna adományt (szivacsmatrac, tartós élelmiszer, liszt, higiéniai cikkek, gyerekjátékok, ruhanemű) gyűjtött. Az adományt pénteken elvitték Beregszászra a Kárpátaljai Református Egyházkerület központjába. A 2 millió forint eszmei értékű adományt dr. Peterdi Béla az egri református közösség gondnoka és dr. Vácity József főigazgató vitték át a kárpátaljai területre és adták át Nagy Béla főgondnok úrnak. Forrás: Markhot Ferenc Kórház Kapcsolódó képek: Bejegyzés navigáció
2005. augusztus 18. 10:00 1830. augusztus 18-án született Schönbrunnban. Apja V. Ferdinánd császár testvére, Ferenc Károly főherceg volt, anyja az igen ambiciózus Zsófia bajor hercegnő. A fiút gyermekkorától úgy nevelték, hogy egykoron császár lesz belőle: már négyévesen tanulásra fogták, s nagykorúságára minden tudományban jártas volt, nyolc nyelvet beszélt - közte a magyart -, értett a hadvezetéshez, és maga Metternich kancellár avatta be a birodalom ügyeibe. Állítólag anyja, Zsófia és Metternich már 1847-ben megegyeztek, hogy a főherceget nagykorúvá válása napján, 1848. augusztus 18-án hozzásegítik a koronához. A trónon a forradalmak kitörésekor a gyenge és határozatlan V. Ferdinánd ült, aki már-már a birodalom létét veszélyeztette. Zsófia és a kamarilla ezért úgy döntött, hogy Ferdinándnak távoznia kell, de az idő erre csak 1848 végén érett meg. A trónváltoztatás indokául azt a meglehetősen kicsinyes indokot hozták fel, hogy Ferenc Józsefet nem kötik majd azok a törvények, amelyeket elődje oly szerencsétlen módon szentesített.
Csökkentett funkcionalitású Google Analytics Csökkentett funkcionalitású Google Analytics süti, mely személyes adatot nem tárol felhasználóinkról. Segítségével statisztikai adatokat készít a weboldal használatával kapcsolatban. Google Inc. Egyedi ID regisztrálása annak érdekében, hogy megértsük felhasználóink hogyan használják weboldalunkat. Facebook Inc. A Facebook ezen süti segítségével jelenít meg harmadik féltől származó hirdetéseket. Programok augusztus 21 novembre. A Google Adwords használja, olyan felhasználók célzásához, akiknek a böngészési szokásaik alapján magasabb vásárlási hajladósága feltételezhető. Sütik testreszabása
A weboldalon található ún. sütikkel (cookie-kal) kapcsolatos információk A cookie-k fontosak az oldal megfelelő működéséhez. A felhasználói élmény fokozása érdekében cookie-kat használunk, melyek emlékeztetik a bejelentkezési adataira, és biztosítják a biztonságos bejelentkezést, statisztikai adatokat gyűjtenek az oldal funkcióinak optimalizálásához, és az Ön érdeklődési köréhez szabott tartalmakat jelenítik meg. A cookie-k elfogadásához kattintson az "Egyetértek és folytatom" gombra, és ekkor közvetlenül az oldalra lép: a cookie-k típusainak részletes leírását pedig a "További információk" gombra kattintva érheti el, ahol kiválaszthatja, hogy elfogadja-e az egyes cookie-k alkalmazását az oldalon való tartózkodás során. Programok - aug. 21 | Magyar Nemzeti Múzeum. Sütik testreszabása Szükséges cookiek Ezek a cookie-k segítenek abban, hogy a weboldal használható és működőképes legyen. Bővített analtikai cookiek Ezek a cookie-k lehetővé teszik, hogy elemezzük az oldal felhasználását, így felmérjük és javítsuk a teljesítményünket. Marketing célú cookiek Ezeket a cookie-kat különböző hirdető cégek használják, akik az Ön érdeklődési körének megfelelő reklámokat jelenítik meg.
A 2021. augusztus 21-én megrendezésre kerülő Falunap programja Falunap 2021. augusztus 21. Szent Mihály Szekere Vándorszínház előadása 2021. augusztus 19. Fagyibohócok 2021. Karikatúra 2021. Szironta Együttes koncertje 2021. augusztus 22. Tetszett? Lájkold vagy oszd meg! Kampányhatár 2022. 04. 01 Választásnapi kampányhatár Választásnapi kampányh... 2022. április 3. napján tartandó választások szavazóköreinek kampányhatárai Tüdőszűrés 2022. ápril... 2022. 03. 31 2022. Augusztus 21., Szombat - Bujtor Filmfesztivál. április 25-én, 9-16 óráig tüdőszűrést szervezünk Szabadegyházán. A szűrés ingyenes, mert Szabadegyháza Község Önkormányzata finanszírozza. Szabadegyháza Község Önkormányzata 2432 Szabadegyháza Kossuth utca 2. Tel: 25/509-570, 509-560 Fax: 25/509-571 Ügyfélfogadás rendje: Hétfő: 8-12 óra Kedd: 8-12, 13-16 óra Szerda: 8-12 óra Csütörtök: 8-12, 13-16 óra Péntek: 8-12 óra Szabadegyháza (régi nevén Szolgaegyháza) község Fejér megyében, a Gárdonyi járásban. A Mezőföld Duna és Sárvíz közötti részén, a Velencei-tótól délre fekszik.