Altatódal Lefektetnél engem? Hallgassuk csak a szívünket A félelmeimet a földre dobom Átölelsz engem? Szerenádozol nekem Azzal a dallal, amit játszottál? Amíg az éjszaka nappallá fordul Mert kell, hogy legyen mellettem valaki Amikor elgyengül a szívem Valaki odakint, aki vigyáz rám Amikor annyira fáradt vagyok, hogy még aludni sem tudok Nem énekelnéd el az édes altatódalodat? Csak a hangodra van szükségem Bele tudnék szeretni az édes dallamodba Mert szükségem van a dalodra Valami, amit énekelhetek, szükségem van rád Hogy elénekeld az édes altatódalodat Szükségem van az édes dallamodra Szóval énekelj nekem Én itt leszek, ha szomorú vagy Mert örökké kötődöm A szerelmemhez, világgá kürtölöm Hadd öleljelek át Nincs leküzdhetetlen út Annak, aki begyógyította a sebeimet Te vagy a megmentőm, te vagy a csillagom Amikor nem alszom, csak rád van szükségem és Amikor a szívem kihagy egy ütemet, csak énekelj nekem Csak énekelj nekem, énekelj nekem Nem énekelnél nekem? Valami, amit énekelhetek Amikor nem érzem magam erősnek, szükségem van rád Szóval énekelj nekem
A szívem vigyázz rád, hisz mindegy ki mit mond. mindig. Mindig. " – Ákos – Tarzan egyik betétdala Jó éjszakát, fiam!
Hát jól leizzadtam. Szegénykémnek sehogy nem volt jó, csak sírdogált, egyre csak egyre. Megpróbáltam minden pozíciót, amit sikerült az anyucitól ellesni, de egyik sem volt jó neki. Aztán kijött Tita és minden egyből jobb lett. Hát egy kicsit lejjebb csökkent a tegnapi lelkesedés, amikor sikerült minden sírás nélkül kibírni azt a kicsinyke időt, amíg nálam volt. Utána jöttek Zsombiék. Örültem neki, hogy bejöttek. Rájuk mindig lehet számítani, örülök, hogy jó a kapcsoltunk velük. Tita kiment hozzájuk, én meg addig jól elvoltam a fiammal, aki a vállamra borulva édesen cuppogva aludt. Hát jól elvoltunk, ő szunyókált én meg a szemem sarkából lestem a kis nóziját, a hosszú barna haját, a kis mancsocskáját. Szerintem gyönyörű fiam, najó fiúnk van. Aztá dúdoltam neki, de csak halkan. A kedvenc altatómat: "Kicsi vagy még, de erőd van! Biztonságban vagy itt a karomban. A kapocs köztünk törhetetlen, lásd itt vagyok, ne sírj hát! A szívem vigyáz rád, a szívem vigyáz rád, mostantól és mindörökké már.
Akkor született fiammá… Amikor megérkeztünk, senki nem értette, miért borulunk egymás nyakában, bőgve, mint két taknyos kölyök. Hogy miért utaztunk utána Pécsig együtt úgy, hogy fogtuk egymás kezét – és mindketten azt éreztük: ez olyan, mint a köldökzsinór! Ha majd megérkezünk, elengedjük egymás kezét, tesszük a dolgunkat, de láthatatlanul örökre így maradunk. "A kapocs köztünk törhetetlen" – énekeltük egymásnak később számtalanszor… Örökké – zárult a dalszöveg, és igen: ez már így marad, bármi is történt, és bárhol is van most! A szívem most is vigyáz rá – ha nem is tudott annyira, hogy ma itt lehessen velem. Minden évben tortával ünnepeltünk, és a kedvenc ételét főztem. Meséket néztünk – a Tarzant mindenképp – és fogtuk egymás kezét. Ez volt a megszületésnap! Az élet azonban kegyetlen tréfákat űzött velünk, és tavaly már külön ünnepeltünk. Persze, felhívott – ezt a napot sose felejtette el… Még ha csak titokban beszélhettünk, akkor sem. Fájt, hogy így alakult, de ha szeretsz valakit, el tudod engedni.
Ne sírj most kedves, csak nyugodj meg A kezem fogd, szorítsd meg Megóvlak téged én minden bajtól Lásd, itt vagyok, ne sírj már Kicsi vagy még, de erőd van Biztonságban vagy itt a karomban A kapocs köztünk törhetetlen Lásd, itt vagyok, ó ne sírj A szívem vigyáz rád Mostantól és mindörökké már Hisz mindegy ki mit mond Mindig, míg élsz Három döntős együttes egy-egy dalát nagyjából 500 magyarországi üzletben játsszák majd, a Petőfi Rádió pedig rotációban tűzi műsorára az egyik különdíjas szerzeményét. A jelentkezőknek arra is van esélyük, hogy egy magyar nagyjátékfilmbe bekerüljön 1 dal Minden eddiginél nagyobb téttel bír a Fülesbagoly Tehetségkutató, amit idén is három városban, Debrecenben, Budapesten és Martonvásáron rendeznek meg. Az olyan hagyományos díjak mellett, mint a fesztiválfellépések, előzenekarozás és lemezkiadás, a szervezők különleges díjakat is átadnak. Debreceni Facebook-esemény A Fülesbagoly Tehetségkutatók sorát a debreceni kezdi; május 8-án a Nagyerdei Víztorony kerthelyiségében lesz az első döntő.
Mindig ott leszek érezd, mindig és mindig, őrzöm végig a lépted, őrzöm végig a lépted, őrzöm végig a lépted, védelek, ne félj
A három tehetségkutatón összesen 83 nyereményt adnak át a szervezők. A díjak között szerepel tévés fellépés, lemezkiadás, sajtómegjelenések, fotózás, videókészítés, arculattervezés, előzenekarozás, valamint fesztiválos fellépések 2023-ban (pl. FEZEN, Campus Fesztivál, SZIN, Művészetek Völgye, Fekete Zaj). A tehetségkutatókon megválasztják a legjobb férfi és női énekest, a legjobb zenészt, a legjobb dalszövegírót, ők mind értékes Audio-Technica nyereményekkel gazdagodnak. A három győztes részt vehet az Öröm a Zene Tehetségkutató nagydöntőjében, ahol a fődíj 3 millió forint. Újdonság a tehetségkutatók életében, hogy MoodMedia háttérzene-szolgáltató jóvoltából három döntős együttes egy-egy dala bekerül nagyjából 500 helyre, köztük telekommunikációs cég üzleteibe, gyorséttermekbe, bútoráruházakba, hipermarketekbe és állateledel boltokba. A kiválasztott szerzemények minimum egy éven át napi rendszerességgel hangzanak el az üzletekben. A Petőfi Rádió Különdíjat oszt ki, amellyel a feltörekvő előadó vagy zenekar országos ismertséghez juthat.
A fõtérrõl a Hunyadi János utcán haladva a Pável Ágoston Múzeumhoz érkezünk. A múzeumban helytörténeti és nemzetiségi kiállítást tekinthetnek meg a látogatók. A Széll Kálmán téren található kettõs körforgalomból indíthatjuk utunkat a város és környékének megtekintésére. A máriújfalui Hársas tó kedvelt fürdõ és kirándulóhely. A város központjától nem messze találhatóak a Rába és a Lapincs folyók. A városhoz tartozó Farkasfa már valódi õrségi település. Itt mûködik az Országos Meteorológiai Szolgálat állomása. A fõtéri körforgalomhoz visszatérve két irányban hagyhatjuk el a várost. Rábatótfalu, vagy Apátistvánfalva felé indulva egyaránt a Vendvidék gyönyörû, természetvédelmi oltalom alatt álló területe vár bennünket. A település története összefügg a ciszterci rend és apátság alapításával. Szentgotthárd írásos története tulajdonképpen a ciszterci rendnek Szentgotthárdon való megtelepülésével kezdődik. Alapjait a Rába jobb partján levő teraszon rakták le. I. Melyik a legjobb szentgotthárdi vendéglátóhely? Szentgotthárdi éttermek, vendéglátóhelyek rangsora vendégértékelések alapján. István egyházszervező munkája eredményeként még ez a gyéren lakott vidék is a katolikus egyház része lett: a távoli bajorországi, passaui egyházmegyéhez tartozott.
Az Őrség 2-es 33 kilométeres útvonalán olyan látnivalók várnak, mint a magyarszombatfai fazekasház vagy a veleméri református templom, illetve a magyarföldi, több vallás híveit is megszólító fatemplom. A legnépszerűbb, Őrség 6-os nevet viselő, 34 kilométeres túraútvonal az Őrségi népi műemlékek és a szalafői Bivalyrezervátum mellett a Szentgotthárd közelében fekvő, festői szépségű Hársas-tóhoz is elvezet. Pityerszeri Skanzen, Szalafő Pityerszeri Skanzen, Szalafő Kápolnapusztai Bivalyrezervátum Két keréken a Szigetközben A Szigetköz gyönyörű természeti környezetében vezető 38 kilométeres kerékpártúra Dunakilitiről indul, és Mosonmagyaróváron, Máriakálnokon, Dunaszigeten és Tejfaluszigeten át ugyanerre a településre tér vissza. Látnivalók szentgotthard környékén . Olyan látnivalók esnek útba, mint Mosonmagyaróvár István király által alapított vára, a máriakálnoki Sarlós Boldogasszony kegykápolna, amely egy csodatévő kút fölé épült, és a kálnoki Szűz Mária csodatévő szobra miatt is ismert búcsújáró hely. Dunaszigeten az ökoparkra érdemes egy kicsit több időt szánni, itt akár kenutúrára is indulhattok, Dunakilitin pedig a duzzasztómű jelent érdekes élményt.
Vendégházunk ideális körülményeket biztosít nagyobb családok, baráti társaságok... A SZERVEZŐK AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJÁK!
A forrásmunkák szerint 1183-ban III. Béla király földet adományozott a rendnek. Az apátsági major építése 1187-tel vette kezdetét. A nép kezdetben a falut Gotthónak nevezte, és ekkor már létezett Kedhely is. A neve arra utal, hogy keddi napokon tartották itt a vásárt. Létezett már a mai Zsida is, az egykori "Zsidófalva", ahol is zsidók éltek és kereskedelemmel foglalkoztak. A 14. század közepén a szentgotthárdi jobbágyközségek népesek voltak, jómódban éltek, állattenyésztésük virágzó volt. 1350-től kezdve a község a monostorral együtt hanyatlásnak indult. 1391-ben Zsigmond király a szentgotthárdi apátságot a Széchy családnak adományozta, és három évszázadon át ez a család birtokolta. Szentgotthárd: Séták a nyugodt nyugaton - alon.hu. 1528-ban, a mohácsi csata után I. Ferdinánd Serédy Gáspárt nevezte ki szentgotthárdi apátnak. A Széchy család nem engedte be a birtokra a kinevezett apátot, ez később fegyveres harcra adott okot. A későbbi időkben sokszor cserélt gazdát, mígnem a 17. században a monostor teljesen elpusztult. Bocskai István hajdúseregei stájerországi portyázásuk alkalmával visszafelé jövet Szentgotthárd felé közeledtek, a hír hallatán I. Ferdinánd hadvezére, Tieffenbach a monostort a templommal együtt a levegőbe röpíttette.
Ezzel a ciszterci rend birtoklása és a szerzetesi élet végképp megszűnt, és megkezdődött a birtokért a harc a világi urak között. 1664-ben Raimondo Montecuccoli vezetésével a Rába menti síkságon ütköztek meg a császári seregek a török haderővel. A csata augusztus 1-én kezdődött el, melynek kimenetele végül is az egyesített császári és magyar seregek győzelmével végződött. A hirtelen keletkezett nagy zápor nyomán megáradtak a folyók és elzárták a törökök visszavonulását. A török sereg nagy része a Rábába veszett. 5+1 csodás kerékpárút Magyarországon. A törökök augusztus 5-ig rendezték soraikat, és még egy támadást kezdtek, ami szintén vereséggel végződött. Így folyt le a szentgotthárdi csata, amelynek révén a község neve bekerült a történelembe. A templom és a kolostor építését 1740-ben kezdték, tervezője, Pilgram Ferenc Antal, bécsi művészcsalád sarja. A templomtorony magassága 60, 5 méter. A templom festését Gusner Mátyás ciszterci fráter végezte, a kupolákat pedig az akkor híres bécsi akadémia festője, Dorfmeister és fia készítette.
SZENTGOTTHÁRD, MAGYARORSZÁG LEGNYUGATIBB FEKVÉSŰ VÁROSA Szentgotthárd (szlovénül Monošter, németül St. Gotthard) a legnyugatabbra fekvő magyar város. Vas megyében található, közvetlenül az osztrák határ mentén, a megye délnyugati csücskében, a Rába folyó jobb partján helyezkedik el. Közúti határállomás és vasúti határátkelő. Szentgotthárd története a ciszterci rend Szentgotthárdon való megtelepülésével kezdődik. A város és az apátság a nevét Szent Gotthárdról, a XI. században élt bajorországi bencés apátról és püspökről kapta, akit 1131-ben avattak szentté, és aki abban az időben szintén a bajorországi passaui egyházmegye területén élt. Személyét már életében is nagy tisztelet és csodálat övezte. Hittérítő papok (bencések) hozták magukkal Szent Gotthárd tiszteletét és kultuszát erre a vidékre is. Így lett száz évvel később, a 12. század elején a helyi plébániatemplom védőszentje, és az ő nevét vette fel a templomhoz tartozó akkori falu is. A település története összefügg a ciszterci rend és apátság alapításával.
). Mindössze félórás autóúttal számos turisztikai látnivalók érhető el: kiváló oszrák fürdők (Loipersdorf, Tatzmannsdorf, Stegersbach, Waltersdorf, Blumau, Gleichenberg, Radkersburg), várak, kastélyok (Güssing, Burgau, Pfeinburg, Riegersburg, Kapfenstein, Kornberg), Őriszentpéter, Szalafő, magyarszombatfai fazekasok, Zotter csokoládégyár, magyar és osztrák bortúra útvonalak (Gyümölcsút, Fehring), horgászhelyek.