Négy oltár lesz: az első a kriptánál, a második az iskola mögött, a harmadik a Pálfi Géza néha plébános sírja közelében, az utolsó stáció pedig a Szent Miklós templom előtt lesz, szabadtéren a törvényes előírásokat betartva, de szűk körben fognak ünnepelni. A környék lakóit, akik hagyományosan el szoktak zarándokolni az úrnapi körmenetre, most arra biztatják, inkább otthonról kövessék az eseményt, ne keljenek útra. Úrnapi körmenet 2010 edition. • A szatmárnémeti Kálvária templom udvarán Úrnapján, június 11-én, csütörtökön reggel 10 órától mutat be szentmisét Schönberger Jenő püspök, melyre szeretettel várják a híveket. A szentmisén való részvétel a távolságtartásra vonatkozó szabályok tiszteletben tartásával történik. • A temesvári egyházmegyében rendhagyó módon fognak ünnepelni idén Úrnapján. Mivel a Szent György székesegyház még mindig felújítás alatt áll, az ünnep a temesvár-erzsébetvárosi római katolikus templomban lett volna megtartva, a körmenethez pedig csatlakoztak volna a környék görögkatolikus hívei is plébánosukkal együtt.
Úrnapi körmenet A pünkösd utáni második csütörtök... Májusfaállítás Májusfaállítás és Májusfatánc... Kisboldogasszony Bátmonostor és Baja között félúton, szeptember 8. Szüreti bál Szeptember utolsó hétvégéje, vagy október első szombatja...
feliratú táblákat nyomtak, majd a tömegből kiemelve Budapestre szállították őket. Az úrnapi internálási rendőri akció halálos áldozatot is követelt. " (Jogfosztások Budaörsön) Néhai Zengl Jánosné Konrád Magdolna így számolt be a családját érintő tragédiáról: "A menet már visszafele haladt, amikor egy teherautóról rendőrök ugráltak le, és körbe fogták a hívőket. Összeszedték a fiatal férfiakat, akik közül már sokan megjárták a frontot. Akkoriban a Fő úton állt a rendőrség épülete. Annak szobájába csaknem 150 fiatalembert zsúfoltak be, köztük Zengl Antalt is. Egy táblát nyomtak a kezébe, ezzel a hazug felirattal: A legnagyobb volksbundista voltam". Úrnapi előkészületek - Kérjük a Testvérek közreműködését! - Nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Egyházközség. A fiú a táblát a földre dobta és a kerteken keresztül menekülni próbált. Utána lőttek, de sikerült bemenekülnie egy házba. Később mégis elfogták. A Mosonyi úti laktanyába internálták. Ott kegyetlen rabtartói embertelen kínzásoknak vetették alá. Amikor látták, hogy a halálán van, kórházba szállították, ahol édesanyjától már csak a szeme pillantásával tudott elbúcsúzni. "
Fotó: Barcsik Géza / 2019 Június 14-én, vasárnap 10. 30 órakor kezdődik az ünnepi, úrnapi szentmise Solymáron, amely – ha az időjárás is engedi – a szabadban, a Templom téren lesz megtartva. A szokástól eltérően a körmenet is csak a templom előtt zajlik majd, ahol Csaba atya egyedül járja körbe a stációkat – tudtuk meg a plébánia honlapjáról. Úrnapi körmenet 2010.html. A szentmisét és a körmenetet a PilisTV élőben közvetíti a tévében, az interneten és a facebookon. Az úrnapi virágszőnyegnek és díszítésnek régi hagyományai vannak országszerte, így környékünkön is. A solymári szokásokról a Solymári Hírmondó júniusi számában hosszabban is olvashatnak, a PilisTV stábja pedig tavaly a pilisvörösvári készülődésről készített videót, amit Úrnapjára készülődve bármikor megtekinthetünk a YouTube-on: solymáronline
A walesi bárdok 1857 júniusa és 1861 között íródott, Arany nagykőrösi korszakában. Valószínűleg ez a költő leghíresebb, legismertebb balladája. A vers keletkezésének története gyakorlatilag nemzeti legendává lett. Az 1848-as szabadságharc leverése után Haynau rémuralma és a Bach-korszak nyomasztó légköre következett, s a fiatal osztrák császár, Ferenc József még évekig nem merte megkockáztatni, hogy Magyarországra látogasson. Először 1857 májusában szánta el magát, hogy hazánkba jön, s a hivatalos körök ünnepélyes fogadásra készültek. A nemzet legnagyobb élő költője abban az időben Arany János volt, ezért őt kérték fel, hogy írjon üdvözlő ódát az osztrák uralkodópár első magyarországi látogatása alkalmából, és fényes tiszteletdíjat is ígértek neki jutalmul. Arany betegségre hivatkozva visszautasította a felkérést, de akadt olyan magyar költő, aki kapható volt a feladatra: Lisznyai Kálmán, a sekélyes Petőfi-utánzók egyike névtelenül megírta a kért dicsőítő éneket és a jutalmat is megkapta érte.
Arany erre megírta A walesi bárdok at, amellyel – az általános vélemény szerint – Ferenc József elleni tiltakozását akarta kifejezni, ill. a zsarnokságnak ellenálló költőknek emléket állítani. A walesi bárdok, bár Arany valóban elkezdte 1857-ben, igazából csak évekkel később készült el (a kézirat vizsgálatakor a tudósok azt állapították meg, Arany legkorábban 1861-ben fejezhette be). Nyomtatásban először 1863-ban jelent meg a Koszorú című folyóiratban, ekkor még "ó-angol balladá"-nak álcázva (Arany az "ó-ángol ballada" alcímmel látta el, és úgy adta ki, mintha fordítás volna). Mivel a vers jóval az osztrák uralkodópár látogatása után készült el, sokak szerint nem áll meg az a vélemény, hogy Arany tényleg válasznak szánta a felkérésre, és hogy tényleg Ferenc József ellen akart vele tiltakozni. Ugyanakkor a hősi halált halt Petőfi barátjaként elég furcsa lett volna, ha elfogadja a felkérést. Ő ugyanúgy nem volt hajlandó magasztalni az aradi tizenhárom kivégeztetőjét, mint ahogy Szondi két apródja sem magasztalta Szondi gyilkosát, Ali basát.
Arany János: A walesi bárdok - Dányi Krisztián (Vers mindenkinek) - YouTube
Erre nem volt lehetőség, hiszen az önkényuralom éveiben még szabad folyóirat sem volt. Egy pár év elteltével, mikor a nemzet kezdett magához térni, és kiújultak a politikai harcok, Arany azonnal megjelentette Koszorú című folyóiratában "ó-ángol ballada" alcímmel, mintha fordítás lett volna. A szigorú cenzúra és a zsarnok elnyomás idején csak képekben lehetett beszélni, hasonlatokkal lázadni. Az ember nem írhatta meg amit gondolt, a régi történelemből kellett ihletet merítenie, hogy társaival éreztethesse lázongását. Ám az önkényuralom idején mindenki megértette e ballada és más szerzők más műveinek időszerű mondanivalóját. Mindenki értette, hiszen mindenki ugyanazt érezte.