2021. február 3. szerda - 12:55 Hét év házasság után válik Mádai Vivien és fogorvos férje, Szabó Zoltán. ORIGO-HÍR "Életem egy meghatározó szakasza most véget ért. Nem volt könnyű meghozni ezt a döntést, de mostantól külön utakon folytatjuk tovább. Tesszük mindezt a legnagyobb barátságban és békességben, közös gyermekünk érdekében, aki mindkettőnk számára a legfontosabb. A magánéletemmel kapcsolatban többet nem szeretnék megosztani, kérjük a sajtó képviselőit, hogy döntésünket tartsák tiszteletben" – mondta Vivien a Té ()
Azóta öt év telt el, s úgy tűnik, a kapcsolat kifáradt. Az elmúlt napokban ez már a második olyan eset, hogy ismert, magyar sztár jelenti be a nyilvánosság előtt válását. Mivel ők a nagy nyilvánosság előtt élik életüket, általában a találgatások megelőzése végett, magánéletük védelme érdekében szokták bejelenteni a hasonló eseményeket, nem csak itthon, külföldön is. Szabó Zsófi tett így legutóbb néhány napja, ő az RTL-en jelentette be, hogy álomszerűen indult házassága immár véget ért,, erről itt olvashat részleteket. Mádai Vivien válás család elválik férj párkapcsolat
A jelentette be a döntést. Életem egy meghatározó szakasza most véget ért. Nem volt könnyű meghozni ezt a döntést, de mostantól külön utakon folytatjuk tovább. Tesszük mindezt a legnagyobb barátságban és békességben, közös gyermekünk érdekében, aki mindkettőnk számára a legfontosabb. A magánéletemmel kapcsolatban többet nem szeretnék megosztani, kérjük a sajtó képviselőit, hogy döntésünket tartsák tiszteletben – nyilatkozta Mádai Vivien a
Pokorni Zoltán hegyvidéki polgármester az új kerületi képviselő-testület alakuló ülésén kezdeményezte, hogy vegyék le a saját nagyapja nevét a kerületi Turul-szoborról. A korábban sok vitát kiváltó emlékművön a budai kerület II. világháborús áldozatainak névsora olvasható, az egyik név Pokorni nagyapjáé. A közelmúltban azonban egyértelműen kiderült, hogy Pokorni József aktívan részt vett a nyilas tömeggyilkosságokban, és csak azért nem lett háborús bűnös, mert még az ostrom alatt gerinclövést kapott, és meghalt, így nem élte meg a számon kérést. Pár héttel ezelőtt jelent meg a Mozgó Világban Rab László cikke, aminek summázata az, hogy Pokorni József – bár a háború alatt meghalt, így nem ítélhették el – a nyilas múltú háborús bűnösök közé sorolható, ezért nem méltó arra, hogy az emlékművön szerepeljen a neve. A polgármester, mint mondta, osztja ezt a véleményt. Hozzátette, soha nem kérte, hogy az emlékműre kerüljön a nagyapja neve – áll az önkormányzat oldalán a beszámolóban. Rab László, a Népszabadság korábbi újságírójának tanulmánya részletesen foglalkozik Pokorni nagyapjának nyilas múltjának, de a neve korábban más szerzőknél, köztük Zoltán Gábornak a városmajori nyilas vérengzésről szóló regényében, az Orgiában is előkerül ebben a vonatkozásban.
Néhány hete Rab László hívta fel cikkében a figyelmet ara, hogy Pokorni Zoltán 12. kerületi képviselő nagyapja nyilas háborús bűnös, aki nem méltó arra, hogy a neve az emlékművön szerepeljen. A 12. kerületi képviselő testület alakuló ülésén Pokorni Zoltán polgármester kezdeményezésére döntés született arról, hogy felülvizsgálják a második világháború XII. kerületi áldozatainak emlékművén található névsort, írja a. A polgármester elmondta, elődje, dr. Mitnyan György határozott a turulszobor felállításáról, míg az azon szereplő neveket Szatucsek Tibor helytörténész állította össze. A listán apai nagyapja, Pokorni József, és egyik nagybátyja, a nyolcévesen elhunyt Pokorni Károly is szerepel. Turul szobor a 12. kerületben Nemrég a Mozgó Világban jelent meg Rab László cikke arról, hogy Pokorni József – bár a háború alatt meghalt, így nem ítélhették el – a nyilas múltú háborús bűnösök közé sorolható, ezért nem méltó arra, hogy az emlékművön szerepeljen a neve. Pokorni Zoltán egyetértett Rab Láaszló véleményével, és hangsúlyozta, soha nem kérte, hogy az emlékműre kerüljön a nagyapja neve.
Többes szám első személyben arra hívta fel a hallgatóságot, hogy "az áldozatoknak ne csupán a zsidó voltukat lássuk, hanem teljes valójukat, magyarságukkal együtt, és hogy a gyilkosokban se csak a gyilkost lássuk, hanem azt, hogy hogyan válik valaki azzá". "Amiért én itt vagyok, az az, hogy kimondjam: egyek vagyunk a fájdalomban" - e szavaknál Pokorni Zoltánnak elcsuklott a hangja, és beszédét sokáig nem tudta folytatni. Miután leküzdötte könnyeit, úgy folytatta, hogy a polgármesteri szék lehetőséget ad számára ahhoz, hogy – ha nem is jóvátegyen, hiszen jóvátenni nem lehet, hanem – legalább rendbe tegyen néhány dolgot. "Nem csak mint egy nyilas gyilkos unokája, hanem mint a kerület vezetője, akinek feladata, hogy a szimbolikus dolgokban is rendet tegyen" - tette hozzá. Pokorni Zoltán további fontos megállapításai a beszédből:
A neve történészi tévedésből kerülhetett fel az áldozatok közé, ahol szerepel az ostrom alatt, nyolcévesen meghalt fia is. A neve ott van a Turul-emlékművön. Pokorni Zoltán azt csinál vele, amit akar. Egy percig se érezze, hogy viszonyulnia kellene valahogyan ehhez a történethez – írta a tanulmányt jegyző Rab László, de természetesen ennek ellenére felbukkantak már a Facebookon olyan baloldali megmondóbölcsek, akik elkezdték összemosni a XII. kerületi polgármestert a 17 évvel az ő születése előtt meghalt nagyapja tetteivel. Szintén az ügyet kihasználva kezdték el néhányan követelni a Turul-emlékmű eltávolítását – ezeket a megrögzött szélsőbaloldali figurákat nyilvánvalóan igencsak zavarja a magyar nemzeti jelkép mellett az is, hogy az emlékművön jellemzően az általuk imádott szovjet megszállás áldozatainak nevei sorakoznak. A szélsőbaloldalnak folyamatos fájdalmat okozó magyar nemzeti jelkép, a Turul-emlékmű a XII. kerületben. (Kép forrása:) Pokorni leveteti a nagyapja nevét az emlékműről Az emlékművön szereplő nevek helytörténeti kutatás eredményei, most azonban felülvizsgálják őket.
Pokorni Zoltán, mint mondta, osztja ezt a véleményt. Hozzátette, soha nem kérte, hogy az emlékműre kerüljön a nagyapja neve. Rab László tanulmánya szerint feltehetőleg nem egyedi esetről van szó. Emiatt Pokorni Zoltán felkérte Cseh Gergő Bendegúzt, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatóját, Kovács Tamás történészt, a Holokauszt Emlékközpont igazgatóját, valamint Ungváry Krisztián történészt, tekintsék át az emlékmű névsorát. Ostrompszichózis és nyilas terror Nem egyszerű eldönteni, hogy Szálasi államcsínnyel hatalomra jutott politikus volt-e, vagy inkább a németek önfejű bábja. Pelle János írása. Pelle János történész, a Neokohn szerzője kérdésünkre elmondta, hogy számára sem volt ismert, hogy Pokorni Zoltán nagyapja nyilas pártszolgálatos volt és tagja lett volna a legkegyetlenebb budai nyilasok csoportjának, bár Rab László írása az ő tanulmányára is hivatkozik. Ennek az az oka, hogy bár felbukkant Pokorni József neve a forrásokban, azt nem kötötte össze a fideszes politikussal, mert nem volt semmilyen erre utaló adat, ezért sem volt eddig közismert ez az információ.
Híres kegyetlenkedéseik közé tartozik a Maros utca 16. szám alatti zsidókórház betegeinek és orvosainak meggyilkolása. 1944. december 12-én rohanták le az épületet és vagy 100 zsidót végeztek ki a kórház udvarán. Később a különítmény legtöbb tagját elfogták, népbíróság elé állították, ennek része volt a helyszíni szemle, az elégetett, elföldelt áldozatok exhumálása. Eközben készültek sokkoló és elhíresült fotók a nyilaskoról, de Pokorni József ezeken a képeken már nem szerepel, mert ekkorra már nem élt. Kun páter és a budai nyilas pártszolgálatosok olyan kegyetlenül kínoztak – nők mellét harapófogóval tépték – és gyilkoltak, hogy az már Szálasinak is sok volt, ezért rendőröket küldött, hogy fékezzék meg őket. Kun pátert elvitték, de az általa fanatizált különítmény, köztük a tanulmány szerint Pokorni nagyapja is, még lerohanták január 14-én a Városmajor utca 64-66. szám alatti Bíró Dániel ortodox szanatóriumot, majd január 19-én az Alma utca 2. szám alatti zsidó szeretetházat is, ahol még legalább 150-200 zsidót öltek meg, nőket, gyerekeket, időseket, orvosokat, nővéreket.