Ennél a fordulatszámnál a blokk már elérte nyomatékának maximumát, innen már csak a lóerőket hajszoljuk, miközben a feléledt kipufogócsövek üvöltésbe kezdenek. 12 000 fölé már nem érdemes pörgetni, mert ott már nem ad le több erőt, csak hangosabb. Hosszab lengővilla A gáz nagyon kezes, nincsenek terhelésváltási reakciók. A 2005-ös Blade-em forgalmi szerint csak 13 LE-vel kevesebb, de a full titán kipufogórendszer ellenére is csak erős motornak nevezhető az agyrém Gixer mellett. A Hondában a tetemes erő szépen épül fel, és már-már elhiteti, hogy tudok motorozni, ezzel szemben a GSX-R a pofámba vágja, hogy nem. A mai ezres japán sportmotorok között árnyalatnyi a különbség, mindegyik emberpróbáló veszélyes fegyver, de a Suzuki fölénye (fékpadon már az őrült ZX-10-es űrhajót is maga mögé utasítja) konkrétan érezhető. Plasztikrakéta - Suzuki GSX-R 1000 K5 teszt. Egyenesben sem egyszerű feladat a gázadás - a már említett kerékpörgés miatt -, de bedöntött motornál már-már kihívás. Olyan erővel tol a bestia, hogy állandóan attól rettegünk, hogy kifarol alólunk.
Összességében egy GSX-R 1000-essel menni olyan, mintha egy akciófilmbe csöppentünk volna, az erő komoly önuralmat kíván. A formátlan kipufogót vagy a zártszelvény segédvázat nehéz megbocsátani, de bármennyire is furcsán hangzik, a 4 999 000 Ft-os ár a kategória egyik jutányos vételévé teszi a modellt. Tetszett brutális teljesítmény stabilitás elektronikai arzenál ergonómia Nem tetszett kipufogó kialakítása műszerfal leolvashatósága néhány elnagyolt részlet Összegzés Azt nem mondhatjuk, hogy a Suzuki átírja a szegmens erőviszonyait, ahhoz egyszerűen túl jó a konkurencia. Viszont a fejlődés minden szempontból hatalmas, arról nem is beszélve, hogy az ár-érték arány tekintetében egyértelműen a kategória első helyén cövekelt le a jövevény. Suzuki GSX-R 1000 Lökettérfogat: 999 cm3 Hengerek/szelepek: S4/16 Max. teljesítmény: 149 kW (202 LE) 13 200/perc Max. nyomaték: 117 Nm 10 800/min Sebességváltó: hatfokozatú Hossz. /szél. /mag. : 2075/705/1145 mm Tengelytáv: 1420 mm Ülésmagasság: 825 mm Üzemanyagtank: 16 l Gumi elöl/hátul: 120/70 R17/190/55 R17 Menetkész tömeg: 202 kg Tesztfogyasztás: 6, 7 l/100 km Alapár: 4 999 000 Ft
Ráadásul ahogy békésen váltanál fel kettőbe a lámpánál, hallod ahogy felbőg melletted a méregdrága négykerekű rom, és mivel érzed, hogy van alattad lendület, nehogymá ne kenődjön az említett jármű ócska kis moszattá a tükörben – miközben csöndesen szemerkél az eső közel a fagyhatárhoz te pedig a rongyosra falevelesedett aszfalton keresgéled a gyógyszered…. Azt hiszem az a legjobb kifejezés, hogy olyan érzékeny a gáz, hogy ha arra gondolsz, hogy most húzni kéne egy hajszálnyit, már ugrik is a vas. Nem ajánlott kezdőknek, sőt olyanoknak se, akik azt gondolják, már tudnak motorozni, mert a vas feladja a leckét, nem szépen folyamatosan adja le a teljesítményt, hanem már az elején rápakol és győzhetsz kapaszkodni meg kordában tartani a lovakat… Kirohan a világból ha nem figyelsz oda, a 170-180 kg körüli megtankolt súlyához van kb. ugyanannyi paci. Ezt be kell tudni osztani. A könnyű súly és a brutális energiák ugyanis nagyon is kéjfokozó tényezők és gyorsan elfelejthetővé vállnak a saját korlátaink.
The Artist A csak néhány kópián indított filmek közül a Shame - A szégyentelen teljesített a legjobban: az 5 kópián forgalmazott filmre 3221-en voltak kíváncsiak, feltehetően részben témája, a szexfüggőség miatt. Eközben a kifejezetten nézőbarát The Artist-ot, amit eggyel több moziban adtak, tíz Oscar-jelölése dacára is csak 3143-ann... Ki nyer ma Oscart? Legendás színészről forgat új filmet az Indiana Jones rendezője. Magyar idő szerint hétfőn hajnali 2:30-kor kezdődik a 84. Oscar-díj-kiosztó, amelyet az [origo] filmklub szokás szerint élőben közvetít majd. A jelöltek kihirdetésekor részletesen elemeztük az esélyeket, de akinek az elmúlt hónapban nem volt ideje követni az Oscar-híreket, annak elég most ezt az egy cikkünket elolvasnia, hogy képbe kerüljön Oscar-ügyben még a díjkiosztó előtt. Tarolt A némafilmes a francia Oscaron A César-díj kiosztóján Michel Hazanavicius The Artist - A némafilmes című fekete-fehér filmjét hat szoborral - köztük a legjobb francia filmnek járóval - jutalmazta péntek este a francia filmakadémia. A némafilm hőskorának végén játszódó melodrámát összesen tíz kategóriában jelölték, s megkapta a legjobb rendezésnek (Michel Hazanavicius), színésznőnek (Bérénice Bejo), díszletnek (Laurence Bennett), filmzenének (Ludovic Bource) és fényképezésnek (Guillaume Schiffman) járó elismerést is.
A gengszterfőnök ezért megbízza két emberét, Vincent-t (Christopher Lambert) és Brunót (Richard Anconina), hogy rabolják el Hercule-t és Sherlockot. A kétbalkezes gengszterek végrehajtják a feladatot, ám nem számolnak azzal, hogy a rendkívül okos kutyák hatalmas felfordulást okoznak és elképesztő helyzetekbe sodorják őket. A család összegyűlik, hogy megünnepelje Andréa (Catherine Deneuve) hetvenedik születésnapját. Az asszonynak két fia és egy lánya van, a prűd Vincent (Cédric Kahn) és a szabad szellemű Romain (Vincent Macaigne), valamint a mentálisan instabil Claire (Emmanuelle Bercot), aki három éve eltűnt, és azóta semmit sem hallottak róla. Úgy tűnik, a fiúkkal minden rendben van: Vincent a családját is magával hozta, miközben Romain azt tervezi, hogy videóra veszi az összejövetel minden fontosabb pillanatát. Váratlanul azonban beállít Claire, akinek az érkezése felszínre hozza a régi sérelmeket. A tévés sugárzásokon kívül a film elérhető a Netflixen és az HBO-n is. Vaskarika a kultúracél. Arthur (Fabrice Luchini) és César (Patrick Bruel) különböző egyéniségek, ugyanakkor gyermekkori barátok.
A film elérhető az HBO GO-n.
Jean Dujardin nem véletlenül győzedelmeskedett még Cannes-ban is, párbeszédek híján kizárólag az ő arcjátéka és gesztusai fejezték ki az érzelmeket, a film egésze során rá voltunk utalva, de hibátlanul meg is oldotta feladatát. A mellékszereplők között érdemes még John Goodman t, illetve Bérénice Bejo t is kiemelni, mindketten kitűnően játszottak, a csinos színésznő teljesítményét az Akadémia is Oscar-jelöléssel jutalmazta. Ami azonban igazán meghódíthatta a kritikusok jeges szívét, az a hamisítatlan hangulat. A nosztalgikus múltidézés ezúttal közvetlenül történik, az Éjfélkor Párizsban romantikus vágyódása helyett a század első évtizedeiben, a zsúfolt mozitermek sötétjében érezhetjük magunkat, a némafilm csodáit szemlélhetjük, miközben a vászon előtti zenekar nyújt aláfestést a színtelen képsorokhoz. Ludovic Bource dallamai állandóan fülünkben csengenek, a megszokott képarány helyett a "régimódi" 4:3-asban peregnek a jelenetek, a színészek mimikája eltúlzott, a történet már-már banális, de mégis magával ragad a fekete-fehér alkotások légköre, s felidézi azt az igazán klasszikus világot, amelyet manapság már nem élvezhetünk.