Aranyosi Ervin: Advent – első gyertya Advent első vasárnapján felgyullad egy gyertya fénye. Melegítse át szívedet, legyen fénylő eredménye. Kezdődik a csodavárás, ahogy egykor Jézust várták: szeretettel, bizalommal, a tűz lángját körül állták. A megváltó tiszta fényt hoz, szeretetet, ami éltet. Felemel a puszta földről, Isten fiává fogad téged. Szeretettel tárd ki lelked, öleld át a nagyvilágot, kívánd azt, hogy minden ember itt a Földön, legyen áldott! 🙏
Aranyosi Ervin: Ölelj meg egy fát! című versében arra buzdít, hogy naponta ölelj meg egy... Aranyosi Ervin: Üres kézzel jövünk – megyünk! Üres kézzel jövünk – megyünk. Micsoda egyszerű szavak. És mégis micsoda tartalmas gondolat rejlik mögötte. Aranyosi Ervin verse létünk fontos kérdéseit boncolgatva választ is ad azokra. Aranyosi Ervin: Üres kézzel jövünk – megyünk! Mikor...
Nem harsonával, Hanem jött néma, igaz öleléssel, Nem jött szép, tüzes nappalon, De háborus éjjel. És megvakultak Hiú szemeim. Meghalt ifjuságom, De őt, a fényest, nagyszerűt, Mindörökre látom. Fölégettem az összes hidakat, Egyedül állok örök ég alatt. Nem kell a kincs és nincs már szerelem, Csak a magány és szegénység van velem. Nem lázadok már és nem álmodom És nem sírok a földi romokon. Meghaltam sokszor és nem élek én. De mindeneknek bánata enyém. Jövő minden reményét ringatom, Mint a vihart és fészket a falomb. Így állok örök békességbe már S az Istent várom, aki földre száll. Az összeállításban szereplő adventi versek szerzői: Juhász Gyula Ady Endre Aranyosi Ervin Kassák Lajos Babits Mihály Dsida Jenő Ha tetszett a 7 adventi vers, kérlek oszd meg ezt az írást a közösségi oldaladon. Hadd ismerjék meg a barátaid is az ünnepi verseket!
A nemzeti összetartozás napja 2021. 06. 04. 21:14 Hat városba jut majd el a Szenvedő Szerkezet, Hétköznapi Trianon vándorkiállítás. A tárlat éppen a trianoni békediktátum aláírásának évfordulóján, a nemzeti összetartozás napján nyílt meg. – Hajdúböszörmény számára nagy öröm, hogy a kiállítást elsőként fogadhatja – mondta Kiss Attila polgármester az ünnepélyes megnyitón –, hiszen évtizedek óta baráti kapcsolatot ápol a település a határon túli magyarokkal, három testvérvárosával: Nagyszalontával, Gyergyóalfaluval és Beregszásszal. Kiss Attila, Hajdúböszörmény polgármestere | Fotó: Horváth Tamás A megnyitón jelen lévő Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója kiemelte: minden nemzetnek megvannak a maga sorsfordítói. Trianon csapás volt Magyarországra, de a szűkebb és tágabb régióra is. Hozzátette, történészként büszke arra, hogy Hajdúböszörményben látható először a vándorkiállítás, hiszen az itt élők, az elődök, a hajdúk a magyar szabadságot és a magyarság zászlaját többször is a magasba emeletk.
új tárlat, páratlan koncepcióval 2021. 05. 31. 16:40 A Magyar Nemzeti Múzeum "Szenvedő szerkezet" nevet viselő utazókiállítása a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulóján, június 4-én 11 órakor nyílik meg Hajdúböszörményben. Az anyag tárlatvezetéssel június 10-ig lesz ingyenesen látogatható a város főterén. A kiállítás egy egyedi, 19 méter átmérőjű, 300 m²-es, 9 méter magas, hőmérsékletében temperált, félgömb alakú sátorban épül fel, melynek belső kialakítása, kreatív koncepciója teljes egészében páratlan – ismertette Kiss Attila polgármester. Fotó: Horváth Tamás Hozzátette, elsőként Hajdúböszörménybe érkezett az anyag, a Hétköznapi Trianon vándorkiállítás állomásai várhatóan az alábbiak szerint alakulnak; Székesfehérvárra, Sopronba, Makóra, Kaposvárra, Szolnokra viszik tovább. Kiss Attila arról is beszélt, Hajdúböszörmény városának élő kapcsolata van az Erdélyben, a Felvidéken és a Kárpát-alján élő magyarsággal, ezért tudják, milyen érzés az anyaországtól elszigetelten élni. Sőrés István alpolgármester hozzátette: együttéreznek a határon túl élő magyarokkal, azon vannak, hogy a magyarság lélekben egységes legyen és maradjon.
( Ki van cserélve a zár. ; Be van zárva az ajtó. ; stb. ) Ez a nyelvek különböző jellegéből adódik. A magyar morfológiailag igen gazdag nyelv (vagyis sok benne a rag) – főleg az angolhoz képest. Más módon jelöljük például, hogy melyik szó az alanya, tárgya, stb. a mondatnak, hogy melyik szónak mi a funkciója, ebből adódóan más-más 'felszereltséggel' rendelkeznek az egyes szavak egy magyar mondatban, mint például egy angolban. Nade menjünk csak tovább! Szerintem nagyon érdekes, hogy a magyar szenvedő szerkezetű mondatokban nem említjük, hogy ki által történt a cselekvés, nem nevezzük meg a cselekvés végrehajtóját (az ágenst). Nem mondjuk például, hogy A ház ki van adva az édesanyám által. Megelégszünk ennyivel: A ház ki van adva. Míg az angolban ez lehetséges: The house is let by my mother. (És többnyire a többi szenvedőt használó nyelvben is. ) Ismét, tanulmányainkból ismerősen hangzik, hogy leginkább akkor használjuk e szerkezetet, amikor nem fontos, hogy ki a cselekvés végrehajtója, amikor azt nem kívánjuk megnevezni.
Tanulmányok Trianon 100. évfordulóján című kötetet, mely a Magyar Nemzeti Múzeum 2019 márciusában tartott, két napos nemzetközi konferenciájának előadásait tartalmazza. A kötetet szerkesztette Császtvay Tünde. Szenvedő szerkezet: a kiállítás címe utal arra, hogy az I. világháborút lezáró békerendszert a győztesek hozták – a vesztesek megkérdezse nélkül. Ezért magában hordozta a II. világháború kirobbanásának lehetőségét is. A kiállításban megjelenő pengék is erre emlékeztetnek: valami végleg megváltozott Európa életében. A kiállítás másik szimbóluma, a méhsejt pedig az összetartozásnak és a közösség legkisebb egységének, a családnak a szimbóluma, amely a háború lezárásával mégis lehetőséget kapott az újrakezdésre – ha ez sok esetben nehéz és keserű is volt. A kiállítás ugyanakkor nagyrészt azt mutatja be, hogy mindezen nehézségek mellett, Kis-Magyarország hogyan tudott meglepően hamar talpra állni – annak ellenére, hogy a legtöbben épp az ellenkezőjére számítottak. A Magyar Nemzeti Múzeum vállalkozása egészen egyedülálló, hiszen lényegében igazi múzeumi teret alakít ki a város közepén, általában egy-egy település legforgalmasabb terén.
). Amit ennyi ember használ (ideértve a gondos, írott fogalmazást is! ), azt nem lehet helytelennek nevezni, hiszen a beszélôk döntik el, milyen a nyelv. Én -- ha szabad magánemberként megszólalnom -- nem használom a,, ki lett nyitva''-t, mert csúnyának találom, bár gyerekkoromban sokszor mondtam, hogy Meg leszel mondva!, nyilván fenyegetôbbnek éreztem, mint a sima Megmondlak! formát. A Nyelvmûvelô Kéziszótár azt javasolja (s általában én is így járok el), hogy többes harmadik személyû igével oldjuk meg a dolgot: A kalapot föltették a fogasra; Önt is bemutatják a miniszternek. Igen ám, csakhogy ez szemtôl-szembe nem használható, amikor,, én'' vagy,, te'' a cselekvô, tehát képtelenség úgy kibújni, hogy Megmondanak! vagy Kitöltöm a teát, de aztán igyák meg! vagy A kolbászt, azt megették?, mert felmerülne a kérdés, hogy kik? A többes harmadik személy ilyenkor nem általános, személytelen alanyt, hanem valakiket jelentene, akik nincsenek ott. Egy másik megoldás a szenvedô értelem kifejezésére az -ÓD igeképzô, tehát Elintézôdött;... elsöprô allegóriájaként mutatódik be; De az sem megy mindig, lásd * Megmondódott a gyereknek; *.. aztán ivódjon meg; stb.