inkwizitor 2011. május 31. kedd. Hírek 1881 Hát hol is kezdjem:P fanatikus starcraft rajongó vagtyok de mindent szeretek ami blizzardal kapcsolatos imádok rajzolni és olvasni a stacraft könyveket... Comments (39) 2011. kedd at 10:14 | # mjo 2011. kedd at 10:16 királyak az új tilesetek:O remélem ezek az rpg elemek kimaradnak a multiból Reply Gate 2011. kedd at 11:15 Válasz mjo #2 üzenetére: Biztos, hogy nem fognak ilyenre multit balanceolni. Szerintem csak a kampányra lesz ugyanúgy mint a fejlesztések. Nekem amúgy nagyon bejön ez a zerg design, cool lett nagyon. Dragon 2011. kedd at 11:20 Nagyon jók, alig várom a gmae-t. 😀 Julien 2011. kedd at 11:23 Hát én majd akkor fogom eldönteni, hogy bejön-e, vagy sem, ha látom az új egységeket, mert bevallom őszintén, keveslem őket a WoL-ban. De a chargeling tetszik 🙂 Heretic 2011. kedd at 11:54 Most sz@rtam be. A gameplay meg nagyon komoly csak kár hogy egy csomó ideig fekete a képernyő és alig van game 🙁 IonGun 2011. kedd at 12:13 Úgy látszik Kerrigan-nek nem volt kedve beállni a Hyperion-ra mosogatni!
A kísérlet jól halad, Kerrigan jótékony amnéziában szenved, így nem emlékszik a lemészárolt milliókra és ha Raynor-ral egy légtérbe kerül, izzik körülöttük a levegő. Az idill nem tart sokáig, a labort megtámadják, a menekülés közben a pár külön utakra kerül. Jim-et elfogják, Kerrigan pedig újból kapcsolatba kerül a zergekkel, akik segítségével bosszúhadjáratba kezd Mingsk ellen. A történet egyes elemei furcsán hangozhatnak a rajongók számára, de nyugodtan hagyjuk figyelmen kívül a megindokolatlan szerelmi szálat (a Blizzard magyarázata: mindig is ott volt a levegőben…) vagy, hogy milyen viszony volt a Zergek királynője és Raynor között a Brood War-ban. Mindent összevetve a sztori jól funkcionál, és szépen görgeti előre a játékot, csak ne mélyedjünk bele túlontúl. Ugyanúgy, mint a WoL-ban két küldetés között a főhadiszállásra kerülünk, ami jelen esetben az újratextúrázott Hyperion, akarom mondani Leviathan, ami egy hatalmas Zerg anyahajó. A lény gyomrába helyezett főképernyő kísértetiesen hasonló felépítésű, mint az alapjáték ugyanezt a célt szolgáló terme, a bélmozgásra emlékeztető hangokkal operáló zergek azonban kétséget kizáróan jelzik, hogy jó helyen járunk.
Vakító felhőjével képes bármilyen távolsági egységet közelharcra kényszeríteni – képzeljük el, egy sereg Marine, vagy Marauder ellen ez mennyire hatásos lehet, amikor éppen a nyakukra akarunk küldeni egy sereg zerglinget. Másik hasznos képessége, hogy hatalmas távolságból magához tud rántani bármilyen egységet, így könnyedén kimozdíthatjuk a védelem néhány szilárdnak tűnő elemét biztos pozíciójából. A másik egység a Swarm Host, melyet el kell ásnunk ahhoz, hogy működőképes legyen, ezt követően pedig pici locustok teremtésével foglalatoskodik. Ezekkel például olyan okosságokat csinálhatunk, hogy beküldhetjük a főseregünk elé, "felfogni" a siege tankok első lövéseit. Maga teljes kezelőfelület is teljesen átalakult, könnyebben kezelhetővé, átláthatóbbá vált. Megjelentek olyan lehetőségek, mint a klánok, vagy a nagyobb közös csoportosulások támogatása, ezzel pörög a custom mapokra építő arcade rész, illetve érdekes új lehetőség az is, hogy belépve egy visszajátszásba, menet közben bárhol átvehetjük az irányítást.
Hiszen 20 évig jó volt így most miért nem jó, NEKEM? Rájöttem.... Mindenre.... Hogy nekem miért nincs barátnőm, hogy én miért vagyok így elmagányosodva legbelül, pedig milyen nagycsaládom van... miért érzem ezt a folyamatos hiányt... És a hiány mellett a dühöt is, "miért én.. " érzést. Miért nekem kell mindent megoldanom? Miért érzem úgy, hogy nekem kell mindent csinálnom? És amúgy miért akaszt ki, mikor 20 éve így van? A csekkbefizetéstől kezdve a gyerekek cipőéig, ide oda fizetni, a kocsi, az összes bevásárlás. tudom, hogy jó ez í a másik felem nincs itthon, meg csak én tudok vezetni, így a kocsitéma az enyém... Klasszikus felállás ez, én mégis tiltakazom. Hogyan???? Nem szépen, morgok, morgok, kiabálok, megint ilyenkor én vagyok a hibás, elrontom a morgásommal a szép napot! Kókuszos Raffaello szelet. Jó bűntudat, mi? A végén úgyis én vagyok a ludas, mert morgok. Hogy MIÉRT morgok??? Ha érdekel is valakit, egy ölelés nem mindig elég... És miért vagyok ilyen frusztrált? Mint feljebb írtam, rájöttem... Mert nekem nincs HOBBIM, ahol levezethetem a sok felgyülemlett feszültséget.
Hozzávalók a mákos tésztához: 8 tojásfehérje 23 dkg cukor 23 dkg darált mák 3 evőkanál liszt 1 tasak sütőpor Sárga krémhez: 8 tojássárgája 15 dkg cukor 2 vaníliás cukor 1 és fél vaníliás pudingpor (60g) 30 dkg vaj Tejszínes krémhez: 10 dkg olvasztott csoki 2 evőkanál porcukor Tetejére: csoki máz, 6 dkg porcukor, narancslé, mennyit felvesz, hogy épp nedves legyen. A tojásfehérjéket a cukorral kemény habbá verjük, hozzáadjuk darált mákot, a sütőporral elkevert lisztet, összeforgatjuk, sütőpapírral kibélelt, 26x36 cm-es tepsibe öntjük, 180 fokra előmelegített sütőben megsütjük, kb. 20 perc de, függ a sütőtől. Illéskrisz orchidea szelet keszitese. Hűlni tesszük. A krémhez a hozzávalókat a vajon kívül csomómentesre összekeverjük, és lassú tűzön folytonos keverés mellett, sűrű krémmé főzzük. Mikor kihűlt a kikevert vajjal összekeverjük és a mákos tésztára, simítjuk. A tejszínből és porcukorból kemény habot verünk, és hozzácsurgatjuk a felolvasztott csokoládét majd a sárga krémre, simítjuk. Hűtőbe tesszük, hogy jól lehűljön, bevonjuk csoki mázzal.
A porcukrot narancslével megnedvesítjük, jól kikeverjük, habzsákba tesszük és vékony csíkokat húzunk majd hurkapálcikával meghúzogatjuk minden második sort ellentétes irányban húzzuk. Kihűtve szeleteljük.
Sajnos az elmúlt időszak kissé húzós volt, sok-sok minden történt és nagyon sok dolgunk volt. (Nekem pl. nyáron a pécsi Európa Cantat volt az egyik legnagyobb élményem - mint szereplő - és az egyik legfárasztóbb elfoglaltságom - a munka mellett)óval kicsit lusta is voltam, így több mint egy éve nem írtam ide. Azért kaptam innen-onnan némi megjegyzést, hogy szeretnének látni újabb recepteket (a Kisebbikem is rosszul járt, mivel tavaly Karácsonykor azt kaptam tőle ajándékba, hogy az itt szereplő receptjeimből kártyát készített..... és ígérte, hogy idén Karácsonyra megkapom az újakat is.... hát most sajna nem lesz mit kártyára varázsolni). Más is szerepet játszott szegény blogom "elhagyásában" pl. Illéskrisz orchidea szelet recept. a Nagyobbikam ugye nagyon messzire ment egyetemre - már hazajöttek - és nem volt, kinek főzzek. Életempárja csak halat eszik - meg is főzi magának a "mindennapihalászlevemetaddmegnekem"-et, Kisebbikem meg csak "csirkerizs" étrenden tengődik, hát az valahogy nekem nem kihívás. Magamnak pedig nem szoktam különleges sütiket, ételeket készíteni... azért néha készül valami, ez a recept régebben készült és itt csücsül a Bejegyzéstárban, hát most elővettem, ezt mindkét gyermekem imádja.
Lehúzzuk a tűzhelyről és lehet tálalni.
Elkészítés: A tésztához a tojás fehérjéket a cukorral kemény habbá verjük, majd hozzákeverjük a mákos-lisztes-sütőporos keveréket. 20×30 cm-es sütőpapírral bélelt tepsiben megsütjük. A vaníliás krémhez a tojás sárgákat a cukrokkal, a pudingporral és a tejjel csomómentesre kikeverjük és sűrűre felfőzzük, majd kihűtjük és hozzákeverjük a kihabosított margarin t. A csokis krémhez a tejszínt a cukorral kemény habbá vejük, a felolvasztott, kihűtött csokit hozzákeverjük, majd a feloldott zselatint is. Jól kihabosítjuk. Krémes süti receptet keresel? | Nosalty. Összeállítás: A tésztára kenjük a sárga krémet, majd a csokis-habos krémet. A tetejére a csokoládét 2 evőkanál olajjal felolvasztjuk vízgőz felett, 3/4 részével bevonjuk a sütit. Amikor megkötött a csokimáz, a maradék csokival ide-oda csíkokat húzogatunk. A porcukrot 2 evőkanál narancslével kikeverjük, addig keverjük, míg a cukor felolvad, és ízlés szerint a süti tetejére csurgatjuk, vagy habzsákba töltve díszítjük vele a desszertet. A sárga részekre darálatlan mákot szórtam.
Amúgy elgondolkoztam nemrégen. Volt a tévében egy asszony, éppen kemencében sütötte a kalácsot, mint utóbb kiderült Csángó asszony volt. Ő mesélte a régi Húsvétok hagyományait. Nagyon jó volt hallgatni. Én nem vagyok templomba járó ember. Meg vagyok keresztelve, de sem elsőáldozó, sem bérmálkozó nem voltam. Akkor a mi családunkban nem volt fontos. Illéskrisz orchidea szelet vet. Ahogy idősödök, egyre jobban érzem az ünnepek fontosságát. A karácsonynak, a húsvétnak, a szülinapoknak. Kellenek az ünnepek, hogy megálljunk, hogy egymásra figyeljünk, lássunk túl az üveghegyen (én itt a bevásárlóközpontra gondolok). Nem azt mondom, hogy ne ajándékozzunk, de szerintem nem az a fontos, hogy mindenféleképpen sokat adjunk a másiknak. Nálunk már karácsonykor is működött a dolog, és most Húsvétkor is. Nem lázadtak a gyerekek. Elkanyarodtam kicsit a Csángó asszonytól, de ő mondott egy mondatot ami szíven ütött. Azt mondta, talán nem szó szerint, de neki a hívő ember sokat jelent. Mert aki mer hinni, az nagyon nagy ember. Jézus is hitt!