5. feladat A következő gyakorlatban csak a hangok bontási sorrendje változik meg, a ritmika megmarad. Ha nem találod el a húrokat a nagy ugrásoknál, állj meg és csak magát az ugrást gyakorold. Nagyon fontos, hogy ne nézd a húrokat, mert a szemed belezavarodik és nem alakul ki a húrkontroll, vagyis a húrérzet. A különböző ugrásokat csak akkor fogod érezni, ha nem nézed a húrokat. Bármilyen furcsának is tűnik ez a kérés, most csak fogadd el és gyakorolj így. Inkább tapogass, keresgélj, ne bízd a szemedre. Instrument Reklám » VII. Az effektek helyes sorrendje » Gitáreffekt Kézikönyv. Képzeld el, hogy a vak zongoristák ennél sokkal nagyobb ugrásokat viszonyítási pont nélkül, mozogva, dülöngélve is eltalálnak. Érzik a klaviatúrát (billentyűzetet). Tanuld meg ezt az apró távolságot te is érezni.
A technika akkor láttatja magát, amikor húrt szeretnénk váltani, ugyanis 1 húron ez a technika visszafejlődik le-fel pengetéssé. Húrváltáskor beszéltem már arról, hogy van kívül és belül pengetés, most ezeket fogjuk kiküszöbölni. Az economy picking használatakor húrváltáskor lehetőség szerint mindkét húrt egy irányba kell pengetni. Ezt úgy értem, hogy ha például mélyebb húrok felé mozdulunk el akkor a kiinduló húron felfelé pengetjük az utolsót és a célhúron felfelé pengetjük az elsőt. Másik irányba értelemszerűen fordítva van a dolog. Természetesen string skipping technikánál nem túl jól használható ez az egész. Személyes véleményem szerint én akkor szoktam ezt használni, ha A pontból B-be egy skálán feldarálom magamat minden szekvencia nélkül. Gitár húr hangok sorrendje. Például vegyük a 3 hang / húros modális skálákat. A mély E húron pengetünk le-fel-le, majd ugrunk az A húrra le-fel-le és így egészen a magas E húrig (vagy ameddig tetszik). Ennek a technikának a másik véglete lesz a sweep picking ha minden húron csak egyetlen hangunk van, úgy is nézhetjük, hogy ez átmenet a sweep és az alternate picking között.
Ha azonban már gyakoroltál elektromos gitáron játszani, akkor természetesen erősítő nélkül is ráhangolhatod a gitárt. Elég kevéssé látványos, nem igaz? De mit szólnál, ha lenne egy módszer, amivel gyorsabban és pontosabban hangolhatnád az elektromos gitárodat, és még csak hallani sem kellene? Ez elég lenyűgöző lenne, nem igaz? Az új módszer: hangolás digitális hangolóval Ahelyett, hogy saját fülével hangolna, könnyen hangolhat egy digitális hangológéppel. A hangolók nagy előnye a klasszikus hangolással szemben? Nincs szükség erősítőre ahhoz, hogy elektromos gitárját például zajos helyiségekben és nyilvános helyen hangolja. (Mivel egyáltalán nem kell hallania a gitárját). A gitárt nagyon pontosan lehet hangolni. Az elektromos gitár ugyanúgy van hangolva, mint az akusztikus? (2 percben elmagyarázva). (A legkisebb eltéréseket, amelyeket valószínűleg nem is hallana, a tuner érzékeli és azonnal megmutatja Önnek). Sokkal gyorsabban hangolhatja az elektromos gitárját. (Nem kell kétszer-háromszor meghallgatni, hogy lássuk, a gitár még mindig nem hangolt. A hangológépre támaszkodhatsz, hogy megmondja, ha az elektromos gitárod még mindig nincs hangolva.
A tonika a leginkább stabilitást, illetve lezártságérzetet adó hang - ezért zárnak általában a dalok tonikára, ahogy az első hozzászóló is utalt rá. És az egész zene felépítése hozza magával, hogy a fülünk - a legképzetlenebb ember füle is - hallja, hogy egy adott dalban/zenedarabban melyik hangnak milyen a hatása, ami megmutatja a funkcióját, ami pedig felfedi a hangnemet. Játszhatnék akár G-dúrban is úgy, hogy soha nem használom a Fisz hangot, és akkor kizárólag azokat a hangokat használnám, amik a C-dúr (vagy épp A-moll) hangnemben is megtalálhatóak, szóval ilyen alapon akár lehetne az is, de a hangok sorrendje, illetve az általuk keltett funkciós érzet lebuktatja a zenét, hogy ez bizony G-dúr.
A funkció betöltéséről pedig egy példát szeretnék hozni. Tegyük fel hogy mi egy moll9es akkordot hozunk létre a II akkord felé C dúr alapskáláról. Tehát a végeredményünk Dm9 lesz, amit tartalmazza az alaphangot, a kis tercet, (a kvintet), a szeptimet és az oktáv felett a nagy szekundot (azaz D - F - (A) - C - E). A kvint azért került zárójelbe, mert ha túlzottan sok hangot fogunk le akkor az lesz az első hang amit kigyomlálunk, mivel semmit nem tesz az akkord milyenségéhez. Visszatérve a funkcióra, ha ez az akkord egy skála III akkordja lenne, akkor a tetejére nagy szekund helyett kicsi kerülne és teljesen megváltoztatná az akkord hangzását. Ugyanezen az elven lehetséges 11-es és 13-as akkordokat létrehozni. Mindig egyel több építőelem kerül bele az akkordba. Természetesen ilyenkor már több hang is elhagyható az akkord elejéről. Ami fontos az a terc és a szeptim amit érdemes megtartani. Inkább egy következő posztban folytatom a több, kevésbé tradicionálisan felépülő de amúgy király akkorddal.
A tanulmány szerint a döntően napközben aktív, fenyegetett ragadozó madarak - úgy mint a sólyom, a sas és a keselyű - 54 százalékának zsugorodott a populációja, míg az éjszaka aktív fenyegetett fajoknál - például baglyok - ez az arány 47 százalék. A szakemberek szerint mindez azt jelzi, hogy a populáció-csökkenésért felelős tényezők még mindig fennállnak és ezek a fajok azonnali figyelmet igényelnek. A ragadozó madarakra az élőhelyeik elvesztése, a klímaváltozás és a mérgező anyagok jelentik a legnagyobb fenyegetést világszerte. Egy nagy hatású rovarméreg (DDT) a fehérfejű rétisasok tojása héjának elvékonyodásához és populációinak megtizedelődéséhez vezetett Észak-Amerikában. A veszélyes kemikáliát betiltották az Egyesült Államokban 1972-ben, aminek nyomán a populációk mostanra regenerálódtak. Világszerte pusztulnak a ragadozómadarak - Berek. A rágcsálóirtók és a vadászlövedékekben lévő ólom azonban továbbra is fenyegetést jelent a ragadozó madarakra, mivel nagy részük rágcsálókon és elhullott állatokon él. Egy haszonállatok kezelésére használt gyulladáscsökkentő gyógyszer a keselyűk tömeges pusztulását okozta Dél-Ázsiában.
A hárpiák egykor széles körben elterjedtek voltak Dél-Mexikóban, valamint Közép- és Dél-Amerikában, ám a fakitermelés miatt mára drasztikusan csökkent az elterjedési területük. A tanulmány szerint a döntően napközben aktív, fenyegetett ragadozó madarak – úgy mint a sólyom, a sas és a keselyű – 54 százalékának zsugorodott a populációja, míg az éjszaka aktív fenyegetett fajoknál – például baglyok – ez az arány 47 százalék. A szakemberek szerint mindez azt jelzi, hogy a populáció-csökkenésért felelős tényezők még mindig fennállnak és ezek a fajok azonnali figyelmet igényelnek. A hárpia (Harpia harpyja) a legnagyobb sasféle, Közép- és Dél-Amerika esőerdeinek lakója. Fehérfejű vitézsas - Fotó, page 1. A név annyiban találó, hogy e hatalmas testű ragadozó valóban képes akár kutya nagyságú zsákmányt is a levegőbe emelni. Fotó: Pixabay A ragadozó madarakra az élőhelyeik elvesztése, a klímaváltozás és a mérgező anyagok jelentik a legnagyobb fenyegetést világszerte. Egy nagy hatású rovarméreg (DDT) a fehérfejű rétisasok tojása héjának elvékonyodásához és populációinak megtizedelődéséhez vezetett Észak-Amerikában.
Bolygónkon 557 ragadozómadár faj található, s ezek harmada veszélyeztetett az élőhelyvesztés és a mérgezések miatt. Egy mexikói kutatócsoport mérte fel a világ ragadozómadarainak helyzetét, és az egyáltalán nem szívderítő eredményeiket a PNAS, az Amerikai Tudományos Akadémia folyóirata közölte. Csökkenő tendenciát mutat a ragadozómadarak száma - Greendex. Annak ellenére, hogy néhány ikonikus faj, így az észak-amerikai címermadár, a fehérfejű rétisas létszámát sikerült feltornászni hatalmas akciók segítségével, a világ ragadozómadarai nagy többségének állománya sajnos folyamatosan csökken. Az 557 faj 30 százaléka tartozik a veszélyeztetettség valamilyen szintű kategóriájába, 18 faj pedig súlyosan veszélyeztetett, vagyis csak egy lépés választja el őket a kihalástól, ilyen például a csuklyás keselyű vagy a majomevő sas. Más esetekben az egyes madárfajok bizonyos régiókban kihaltak vagy közel állnak ehhez, így például a mexikói nemzeti madárnak számító szirti sas, amelynek alig van már élő egyede az országban: egy 2016-os adat szerint talán 100 szaporodó pár élhet belőle.