Elhunyt Ráday Mihály Kossuth-díjas, Balázs Béla-díjas rendező, operatőr. A közismert városvédő, Budapest díszpolgára 79 éves korában súlyos betegségben pénteken halt meg. A Civil Idő különkiadásában, valamint fotósorozatunkkal rá emlékezünk. Ráday Mihály az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar-művészettörténet szakán szerzett diplomát, majd elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr, később a rendező szakát. 1968-tól a Magyar Televízió operatőre, főmunkatársa volt. Operatőrként számos film művészi megformálása fűződik nevéhez. Talán a legismertebb a ma is újra meg újra vetített Keménykalap és krumpliorr című gyermekfilmsorozat. Ráday Mihály operatőr a Keménykalap és krumpliorr című film forgatásán. Arch.hu - Ráday Mihály. (Fotó: Fortepan) A tévénézők mégis leginkább az 1979-től 2010-ig általa szerkesztett és vezetett, a műemlékvédelem jó és rossz példáival foglalkozó Unokáink sem fogják látni című városvédő tévéműsorból ismerték meg, amelynek operatőre is volt. Széchenyi utca, háttérben a Miskolci Nemzeti Színház kiugró épülete.
Ráday Mihály művészettörténész, aranytollas újságíró, film-és televíziós rendező, operatőr, szerkesztő-műsorvezető. Apja Ráday Imre színművész. Tanulmányai: Színház- és Filmművészeti Főiskola. ELTE művészettörténet szak. Ráday mihály gyermekei 8. 1968 óta folyamatosan a Magyar Televízióban dolgozik, 1979-ben létrehozta hírneves városvédő műsorát Unokáink sem fogják látni… címen, amely a jó és a rossz példák bemutatásával lassanként elérte, hogy az emberek jobban megbecsüljék a műemlékeket és általában az épített örökséget. Társaival 1982–1983 telén megalapította a Budapesti Városvédő Egyesületet (akkoriban a hatóság ellenállása miatt: Városszépítő Egyesület), 1986-ban a Város- és Faluvédők Szövetségét, aztán a Nemzeti Panteon Alapítványt. 2010-ben a Magyar Televízió minden magyarázat nélkül megszüntette az Unokáink sem fogják látni… című műsort. 1990 és 1994 között országgyűlési képviselő, és tizenhét éven át tagja a Fővárosi Közgyűlésnek, s döntő szerepe volt a város "műemléki alapjának" és "helyi értékvédelmi rendeletének", a helyreállításokat támogató pályázati rendszerének kidolgozásában.
Az idézett újságcikk a nyáron megjelent (Városvédőbeszédek című) második könyvem egyik recenziója volt, s a következő címet viselte: I ♥ Ráday. Azt írta a kritikus, ha választások lesznek, javasolja, szavazzanak a polgárok Ráday Mihályra. Én ezzel teljesen egyetértek! Bp., 1990. március 30.
Ez volt az örökségvédelem erőssége. Ma sokszor, nem ismerve a konkrét helyet és gondot, irreális dolgokat követelnek a hivatalnokok örökségvédelmi indokokkal. Ön szenvedélyesen védi az épített örökséget. R. : Igen, egyrészt azért, mert 2010-ig a televízióban tudtam ezt művelni, félévente bejártam a magyarlakta területeket. Tények - Meghalt Ráday Mihály. Azóta hetilapokban, folyóiratokban kapok teret, a Lánchíd témáját épp a Magyar Hangban írtam meg ezen a héten. Egy időben, mint egy mai beszélgetős tévéműsorban, Katona Tamás történésszel csacsogtunk a televízióban az 1848-as forradalom és szabadságharc történéseiről, csak éppen rengeteg információt közölve, mert fontosnak tartottuk, hogy a nemzet megemlékezzen a fontos történelmi eseményekről és karbantartsa azok emlékhelyeit. És még ma is megállítanak az utcán idősebbek éppúgy, mint huszonévesek, hogy elmondják, látták, szerették és hasznosnak tartották a műsoraimat. És a történelmi események mellett egy történelmi épületnek a hangulata is fontos, nem elég meghagyni a külső falakat, a belső tereket is meg kell őrizni, mert számos épület egy bizonyos céllal épült.
Ráday visszaemlékezése szerint, amikor operatőrként dolgozott, Szőnyi G. Sándorral kerestek helyszínt a Bánk bán című tévéfilmhez, ám lényegében mindenütt csak lepusztult műemlékeket találtak. Végül az ausztriai Léka Vára lett a forgatás helyszíne, ám Ráday elgondolkodott azon, miként lehet, hogy bár sok helyen évszázadokkal ezelőtt szétlőtték a várat, azok Magyarországon vállalhatatlanul pusztulnak, Ausztriában azonban helyreállítva várják a látogatókat. Ekkor született egy olyan műsor ötlete, amely nemcsak bemutatná az értékeket, de agitálna is a megmentésük érdekében. Az Unokáink sem fogják látni... harminc éven keresztül hívta fel a figyelmet értékes épületek, építmények rossz kivitelezéséből, elhanyagoltságából, pusztulásából fakadó hibákra, hiányosságokra, veszélyekre. Rengeteg épület köszönheti megmaradását, apró részleteinek megmentését, felújítását a műsornak. Ráday mihály gyermekei 2. Ráday az ismeretterjesztő sorozat anyagaiból több kötetet is összeállított, van olyan, amelyik közel ezer oldalon át sorolja a műsor anyagait és a visszhangokat, az épületek sorsának további alakulását.
Ő szervezte meg a "városvédő fotózást", amelynek eredménye számtalan fénykép és egy könyvsorozat lett. Írásaiból több könyv jelent meg, több ezer fényképpel. A Szabad Demokraták Szövetségének színeiben 1990 és 1994 között országgyűlési képviselő és a környezetvédelmi bizottság tagja, 1990-1991-ben alelnöke volt. MTI/Fotó: MTI/Kovács Attila
Aranyérmes és egyben az ÉV FAGYLALTJA vándorkupa győztese: Bíborka - Fehér Gergő (Cafe One, Békéscsaba) Ezüstérem: Balzsamos sült áfonya lágy kecskesajttal - Koncz Andrea (Sissi Fagylaltozó, Gödöllő) Bronzérem: Édes tejföl Cumberland mártással - Márton Brigitta (Bagaméri Fagylaltozó, Balatonfüred) II. Év fagylaltja 2011 qui me suit. "Erdő-mező ízei" kategória: Cukrászdák, kézműves fagylaltozók versenye Aranyérem: Rozmaringos-málnás étcsokoládé - Nagy László (Marcipán Cukrászda, Dunaföldvár) Ezüstérem: Szelíd kender vad szederrel - Koncz Andrea (Sissi Fagylaltozó, Gödöllő) Bronzérem: Mezei kakukkfütty - Reif Ferenc (Dock Cukrászda, Polgárdi) C kategória: Alapanyaggyártók, forgalmazók versenye Aranyérem: Fehérkávé sós karamellel - Kádár Ferenc (m-GEL Hungary Kft. ) Ezüstérem: Caffé Corretto con Pistacchio - Szendrei Attila (PreGel Magyarország Kft. ) Bronzérem: Álom luxuskivitelben - Nagy László (Békás Kft. ) Különdíjasok: Közönségdíj: Balzsamos sült áfonya lágy kecskesajttal - Koncz Andrea (Sissi Fagylaltozó, Gödöllő) Szakmai szervezetek különdíja: Mezei kakukkfütty - Reif Ferenc (Dock Cukrászda, Polgárdi) IKON borászat különdíja: Balzsamos sült áfonya lágy kecskesajttal - Koncz Andrea (Sissi Fagylaltozó, Gödöllő) Forrás: MTI Fotók: Facebook/Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete BABA FEJLŐDÉSE HÓNAPRÓL HÓNAPRA Mikor mit tud a babád?
Örömmel állapította meg, hogy ismét vendéglátásról beszélhetünk, mert végre vendégekkel telnek meg az üzletek. Ha ők az ország bármely pontján ezeket a remek termékeket kóstolhatják, akkor ismét megelégedett vendégről és vendéglátóról beszélhetünk majd. A Közönség zsűriről egy váratlan tikok is kiderült. Év fagylaltja 2012 relatif. Kopek Janka, a Vígszínház művésznője elárulta, nem teljesen amatőr, néhány hónap óta ugyanis cukrász iskolába jár, de amikor zsűrizni kezdett, a sok különlegesség ismét visszavarázsolta őt kislánnyá. Az első kategóriában aranyérmes és egyben az ÉV FAGYLALTJA vándorkupa győztese a BÍBORKA elnevezésű fagylalt. Készítője Fehér Gergő Békéscsabán dolgozik. Valódi bravúr a teljesítménye, hiszen első ízben nevezett a versenyre és mindjárt meg is nyerte! Az ezüstérmes – és egyben a Közönségdíjat is elnyert – Balzsamos sült áfonya lágy kecskesajttal fagylalt Gödöllőről a Sissi Fagylaltozóból érkezett, készítője Koncz Andrea. Neki sincs oka panaszra, mert ezen kívül a második, az "Erdő-mező ízei" kategóriában is övé az ezüstérem, a Szelíd kender vad szederrel fagylaltért, így ő összesen három rangos díjjal lett gazdagabb!
2021. 07. 05 Kovács Gergely A Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete – rendhagyó módon - idén is megszervezte az Év Fagylaltja versenyt. Az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás tiszteletére idén egy új kategóriában is nevezhettek a versenyzők olyan fagylaltokkal, melyek jellegzetes, meghatározó ízei Magyarország erdeiben és mezein megtalálható összetevőkből erednek. A verseny célja a klasszikus és hagyományos jó minőségű kézműves fagylalt népszerűsítése. Év fagylaltja 2011.html. A versenyfagylaltok csak természetes alap és járulékos anyagokkal készülnek. A versenyfagylaltok kizárólag saját készítésű öntetekkel, variegátókkal ízesíthetők és díszíthetők. A szakmai zsűri tagjai: Andrész Zoltán (Andrész Cukrászda, Biatorbágy-Budapest), Baracskay Angéla (kreatív cukrászséf, Budapest), Gulyás Andrea (Egy a Természettel Nonprofit Kft., Budapest), Somogyi Renáta (Bringatanya, Somogyi fagylalt műhely, Gyenesdiás), Szűcs Árpád (a table!
"Azt kértük, hogy egyensúlyban legyenek a nyersanyagok, az összetevők, ezekkel együtt az állag, a textúra és a dekoráció is" – fogalmazott Erdélyi Balázs. A szakmai szervezetek zsűrije nevében Krivács András, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség elnöke igazi élménygasztronómiának nevezte a versenyt. Lapozz a győztes ízkombinációkért! Fotó:
Az 1998 óta minden évben megtartott versenyre idén összesen 81 fagylaltot neveztek, a négy régiós elődöntőből húsz jutott be a budapesti döntőbe. A versenyfagylaltok csak természetes alap- és járulékos anyagokkal készülnek, kizárólag saját készítésű öntetekkel, variegátókkal ízesíthetők és díszíthetők. A verseny célja a klasszikus és hagyományos jó minőségű kézműves fagylalt népszerűsítése.