Csupán 10 perc és két mozdulat az elkészítés. Süti ünnepi asztalra. | Ízletes TV - YouTube
Hagyományos húsvéti ételek Közeleg a húsvét, lassan meg kell tervezni a húsvéti menüt, amelynek minden családban vannak fix, kihagyhatatlan elemei. Mikrós süti 10 perc alatt Recept - Mindmegette.hu - Receptek. Ilyen például a húsvéti sonka tormával és a fonott kalács, amelyeket szinte kötelező elkészíteni húsvétkor. De a töltött tojás, tojássaláta, sárgatúró, pogácsa, sonka- és sajttekercs, a répatorta vagy a linzer sem hiányozhat a húsvéti asztalról. A hidegtálakhoz készíthetünk göngyölt húst, egybesült fasírtot és salátát is. Hogy le ne maradjon semmi fontos a bevásárlólistáról, összegyűjtöttük azokat a recepteket, amelyek részei a hagyományos húsvéti menünek, a levestől a főételen át a desszertig megtaláltok mindent, és a húsvéti reggeli fogásait is elmenthetitek.
25 dkg tehéntúró 2 tojás 10 dkg liszt fél csomag sütőpor 2 ek. cukor 1 tk. vaníliaaroma 1 citrom reszelt héja Fotó: Sütiző A túrót egy villával elkeverjük a tojással, a cukorral, a citromhéjjal és a vaníliával. A lisztet összekeverjük a sütőporral, és a túrós részhez adjuk. Villámgyors epres galette Szintén a Sütiző blogról érkezett az a recept, aminek egzotikus a neve, ám az elkészítése jóval egyszerűbb. És persze bármilyen idénygyümölccsel készíthető, úgyhogy egész nyáron változatos sütiket készíthetünk a családnak. A tésztához: 220 g liszt 100 g vaj 50 g víz 1 ek. cukor pici só A töltelékhez: 250 g eper 1/2 tk. 10 perces sütik. őrölt gyömbér 1/4 tk. őrölt vanília 1 ek. keményítő A tetejére: 2 ek. barna cukor 1 tojás A tészta hozzávalóit összegyúrjuk, és lisztezett felületen kör alakúra nyújtjuk. Az epret megmossuk, kicsumázzuk és felszeleteljük. A recept folytatásáért kattints ide.
Kivonulás a szovjet Vietnám végén A Szovjetunió afganisztáni háborúja egy tíz évig elhúzódó intervenciós háború volt a Brezsnyev-doktrína jegyében. A hosszadalmas, nagy áldozatokkal és rendkívüli megterheléssel járó háborút a szovjet Vietnám-nak is szokták nevezni, mivel nagyon sok tekintetben (így pl. a gerilla-hadviselés, vagy a reguláris hadsereg moráljának összeomlása) hasonlított a vietnámi háborúra. 1979. december 24-től 26-ig három napon át érkeztek a szovjet szállítógépek a kabuli és a bagrami repülőtérre és 27-én reggel kezdődött Kabul stratégiai pontjainak megszállása. Az utolsó szovjet csapatok 1989 februárjában hagyták el végleg az országot, nézze meg, milyen volt a kivonulás!
Wall célja a felvétel elkészítésével az volt, hogy úgy mutassa be a háború borzalmát és értelmetlenségét, ahogy a 19. századi történelmi festmények és képábrázolások: látványosan, ugyanakkor megdöbbentően valóságosan. "Az afgán-háború idején kezdtem el gondolkodni a témán, valamikor a nyolcvanas években, nem emlékszem pontosan, hogy mikor. Amikor a háború véget ért, a szovjetek visszavonultak és minden feledésbe merült. A Szovjetunió összeomlása beárnyékolta az afgán-konfliktust és Afganisztánra már nem figyelt a világ, egészen a tálibokig és 2001-ig. " – emlékezett vissza Wall egy interjúban. "A tudat, hogy a háború feledésbe merült érdekelt engem, és jó kiinduló alapul szolgált egy fénykép elkészítéséhez. Tetszett, hogy amikor a kép készült (valamikor 1991-ben, vagy '92-ben), az afgán-háború állt a legtávolabb a hírektől. Így szabadon játszhattam az újságírás és a történelem elemeivel…" – mondta Wall. A Dead Troops Talk-ot 1992-ben több felvételből állította össze. Wall egy stúdióban rendezte be, keltette életre azt a domboldalt, ahol a felvételek készültek.
A megszálló erőknek viszont nehezére esik, hogy rendezzék a soraikat. Már annyit vesztettek, mint Afganisztánban a szovjetek? Az orosz hadsereg állapota talán a háború eddigi legnagyobb sokkját jelenti. Két évtizedes modernizáció és a hivatásos katonaság megerősítése ellenére Putyin erői rosszul felkészültnek, rosszul koordináltnak és meglepő módon megállíthatónak bizonyultak. Nem ismert az orosz csapatveszteségek mértékének minden részlete, bár a NATO becslései szerint az első négy hétben hét- és tizenötezer közöttire tehető a halottaik száma – potenciálisan tehát annyian vesztek oda, mint ahány embert a Szovjetunió vesztett el az egy évtizedes afganisztáni háborúban. Orosz katonák holtteste a Kijevhez közeli Bucsa városában egy orosz harci járműben 2022. március 1-jén Robert Gates, a CIA korábbi igazgatója és védelmi miniszter azt mondta, hogy Putyin elképesztően csalódott a hadsereg teljesítménye miatt. "Itt vagyunk Ukrajnában, és azt látjuk, hogy a sorkatonák nem tudják, miért vannak ott, nincsenek jól kiképezve, óriási problémák vannak a parancsnoksággal és az irányítással, és hihetetlenül pocsék taktikát alkalmaznak" – mondta Gates egy fórumon, amelyet az OSS Society (a második világháború idején a Stratégiai Szolgálatok Hivatala néven ismert hírszerző ügynökség, a CIA elődje tiszteletére létrehozott csoport) rendezett.
"Szerintem nagyon valószínűtlen, hogy Oroszország totális vereséget szenvedjen a csatatéren" – mondta Breedlove, mert Oroszországnak nagy erő tartalékai vannak, amelyeket igénybe vehet. Ukrajna azonban olyan magas ár megfizetésére kényszerítheti Oroszországot, hogy hajlandó lesz alkut kötni és visszavonulni. "Szerintem erre van esély" – mondta Breedlove. Mivel a háború kimenetele kétséges, Putyin tágabb értelemben vett célja is kétségessé vált, hogy megdöntse a hidegháború vége és a Szovjetunió 1991-es összeomlása óta Európában fennálló biztonsági rendet. Putyin azt követeli, hogy a NATO utasítsa vissza Ukrajna és más volt szovjet államok, például Georgia tagságát, és hogy a szövetség vonja vissza katonai jelenlétét a kelet-európai terjeszkedés előtti vonalak mögé. A NATO továbbra sem száll be Ukrajnában, saját területét erősíti A szövetség vezetői elutasították Putyin követeléseit, és a NATO-ra nem jellemző gyorsasággal erősítik meg a szövetséges erők jelenlétét az Ukrajnával határos Romániában, Szlovákiában és Magyarországon, valamint Bulgáriában, amely Ukrajnához hasonlóan a Fekete-tenger partján fekszik.
A szovjet csapatok tíz év alatt sem tudták legyőzni Afganisztánt. A harcokban több mint egymillió ember esett el, többségében afgánok. A Szovjetunió bevonulása azután történt, hogy az országot irányító baloldali szövetségen belül hatalmi konfliktus robbant ki, aminek következtében a szovjetbarát Tarakit meggyilkolták. Mégsem Taraki likvidálása miatt döntött Brezsnyev a beavatkozás mellett. Ennél sokkal fontosabb tényező volt, hogy 1979-ben győzött az iráni iszlám forradalom. Az USA ezzel elvesztette a korábban nehezen megszerzett befolyását Iránra, a közép-ázsiai térség egyik meghatározó államára. Brezsnyev és a szovjet vezetés emiatt elérkezettnek látta az időt, hogy az Egyesült Államok pozícióinak meggyengülésével a Szovjetunió kiterjessze saját érdekszféráját Közép-Ázsiára. Afganisztán stratégiai jelentősége, hogy innen repülőgépekkel már elérhető az Arab-öböl, ahonnét jelentős olajszállítmányok indultak Nyugat-Európába és az Egyesült Államokba. Az 1979-es bevonulás után 150 ezer szovjet katona harcolt Afganisztánban, 10-15 ezren estek el a tíz évig tartó harcokban.
Az afganisztániak 1 millió embert vesztettek, 4 millióan elmenekültek, de mégis meghátrálásra kényszerítették a szovjet hadsereget. Az 1989-es kivonulás után megerősítették a szovjetek által támogatott afgán kormánycsapatokat. A Nadzsibullah vezette szovjetbarát kormány 1992-ig tartotta magát. Ekkor az iszlámista ellenzék megdöntötte a kormányt. [origo]