A jogászképzés európai jogi dimenzióját hangsúlyozza, hogy ma már az Európai Unió joga az egyik választható záróvizsga tárgy. Ami a jelentkezéseket illeti, szerencsére nincsen drámai változás. Mivel a hazai jogi karok versenyében majd' minden mutató szerint az élen állunk, és az ELTE ÁJK országosan ismert és elismert "brand", szinte töretlen az érdeklődés a nappali tagozatokon. Mégis, nem szűnő aggodalom számomra, hogy kiváló és tehetséges gimnazisták esetleg azért nem jelentkeznek jogásznak, mert félnek a magas tandíjtól. Ez hosszabb távon bizonyosan hátrányosan érinti a társadalmi mobilitást, akkor is, ha kari szinten mindezt próbáljuk a Lippay Ösztöndíjjal ellensúlyozni. Q-tér. Miért érdemes a felvételizőknek az ELTE jogászképzését választani? Az eddig elmondottakhoz azt tenném hozzá, hogy kiváló oktatóink vannak, és a legjobb jogtudományi könyvtár áll rendelkezésünkre a társkarok között. Olyan külföldi adatbázisok, amelyek legközelebb talán csak a Lajtán túlról érhetők el. Az Eötvös Kiadóval együttműködésben indított korszerű tankönyv-, jegyzet- és tudományos monográfia-sorozat támogatja az oktatást.
Forrás:
Mennyiben sikerült megvalósítani az egyes dékáni programokban megfogalmazott céljait? Azt hiszem majdnem mindent sikerült elérnem, amit szerettem volna. Mindez természetesen nem ment külső és belső konfliktusok vállalása nélkül. De újra és újra arra gondoltam, hogy ha valaki egyszer vezetőnek áll, annak merni kell a "forró parazsat" megfogni, és határozott döntéseket hozni. Elte ájk tanterv. Sokszor órák, napok nehéz vívódása van a látszólag könnyen elfogadott intézkedések mögött. A régi szólás sarkosan fogalmaz, de a lényeget ragadja meg: "Aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni. Ott kell annak megtanulni, hogyan kell a dudát fújni. " Az elmúlt években miben változott meg a jogászképzés? Hogyan hatott a jelentkezési kedvre a keretszámok és az állami ösztöndíjas helyek jelentős csökkentése? Az öt éve bevezetett tantervet már említettem. Ez törekszik a hatályos joggal való minél korábbi találkozás biztosítására, a kiscsoportos képzések előtérbe állítására, a gyakorlatias, jogesetmegoldó szemléletre.
2016. július 1-jén nyolc év után köszön le az Állam- és Jogtudományi Kar dékáni posztjáról Király Miklós, az ÁJK Nemzetközi Magánjogi és Európai Gazdasági Jogi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára. Pályafutásáról, dékánságáról és a jogászképzés előtt álló kihívásokról is kérdeztük. március 15-én a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét vehette át. Hogyan értékeli ezt az elismerést? Nem csekély meglepetéssel és örömmel fogadtam. Program, tanterv - Gyógytestnevelő tanár. Bár a kitüntetést én kaptam, úgy gondolom, hogy ebben az Állam- és Jogtudományi Kar mint kiváló szakmai közösség nagyrabecsülése is megjelenik. A Nemzetközi Magánjogi és Európai Gazdasági Jogi Tanszék tanszékvezetője, főbb kutatási területei is a nemzetközi magánjoghoz kapcsolódnak. Miért ezt a területet választotta? Sok minden érdekelt egyetemistaként: kezdetben tagja voltam a magyar jogtörténeti és az alkotmányjogi diákköröknek is. Azonban végül a polgári jog mellett horgonyoztam le. Megnyertem a Szegedi Perbeszédversenyt és a deliktuális felelősségről szóló dolgozatommal I. helyezést értem el az OTDK-n, ami megnyitotta az egyetemi pályafutás lehetőségét előttem.
A FEB, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán 1968 óta – alapítványi formában, közhasznú szervezetként 1993 óta FEB '93 Ifjúsági Oktatási Alapítványként – működő önkéntes diákszervezet. A szervezet elsődleges célja olyan tanfolyamok szervezése, amelyek alapos felkészülést biztosítanak a történelem és magyar irodalom tárgyakból emelt- és középszinten érettségizni kívánó diákoknak. A FEB oktatói az egyetem jogász és politológus hallgatói közül kerülnek ki, akik egy éven át tartó, szigorú követelményeket támasztó szakmai elbírálást, a hospitálást követő beszavazás útján válhatnak a szervezet aktív tagjává. Elte ájk minta tanterv. Fontos kihangsúlyozni, hogy a szervezet tagjai szakmai-, és közösségi tevékenységükért semmilyen díjazásban nem részesülnek, tehát a társadalmi munkában való részvétel kizárólag belső, személyes motivációból fakad. A jelenleg 15 aktív tagból (és generációkra visszatekintően számos inaktív tagból) álló FEB főbb tisztségviselői a külső és belső képviseletet ellátó, kapcsolattartásért, szervezeti vezetésért, és gazdasági ügyekért felelős elnök, a tanítványok szakmai instruálásával foglalkozó oktatási elnökhelyettes, a rendezvények lebonyolításáért felelős rendezvényszervező elnökhelyettes, a szakmai tevékenységet irányító magyar- és történelem frakcióvezetők, valamint a szervezet online megjelenésért felelős informatikus alkotják.
Évek óta mondom, hogy nem szabad bejárni a fideszes törvényjavaslatok vitájára, hanem ehelyett személyesen kell elmenni a falvakba, megtalálni azt a néhány embert, akivel a későbbiekben lehet kapcsolatot tartani – mondta Hadházy, aki szerint az biztosan nem működik, hogy a választás előtt egy hónappal lemennek vidékre egy pulttal, és aztán megosztanak róla egy fotót a Facebookon. A politikus szerint rossz irány az, hogy már a választást követően egyből hibáztatni kezdték az ellenzéki miniszterelnök-jelöltet. A bukás az az elmúlt négy év hibáinak az összességéből adódott. Természetesen voltak a miniszterelnök-jelöltnek is hibái, de a legnagyobb hiba az volt, hogy a játékszabályokért nem küzdöttünk meg – emlékeztetett Hadházy Ákos, aki szerint nagy veszély lenne, ha a most parlamentbe jutó ellenzéki pártok egyetértenének abban, hogy ők semmit nem csináltak rosszul. A bukás okai közé tartozott az ellenzéki pártlista is, amely nem a személyi változásokról szólt. Így továbbra is fennáll annak a veszélye, hogy a listáról bekerült ellenzékiek beülnek majd a fizetett pozíciókba.
Az ellenzéki képviselő szerint a három tag kuratóriumi tagságának egyetlen célja éppen az, hogy a média demokratikus ellenőrzésének látszatát fenntartsa. Hadházy Ákos ellenzéki parlamenti képviselő azt javasolta legújabb Facebook-bejegyzésében, hogy a DK, a Jobbik és az MSZP azonnal vonják vissza embereiket a "Közszolgálati Közalapítvány" kuratóriumából. Ha kicsit is komolyan gondoljuk, hogy nem akarjuk díszellenzékként legitimálni ezt a piszkos rendszert és meg akarunk küzdeni a propaganda ellen, akkor a három díszpintyet azonnal visszahívják a pártok – írja posztjában az ellenzéki politikus, aki szerint a három tag kuratóriumi tagságának egyetlen célja éppen az, hogy a média demokratikus ellenőrzésének látszatát fenntartsa. Hadházy megítélése szerint eddig is vállalhatatlan volt, hogy ott voltak, de "a következő napokban igazán létfontosságú, hogy kimondjuk: vége az áldemokráciának". A három pártkáder búcsúzzon el egy kamu állástól! – kéri határozottan a honatya, aki nagy szégyennek tartja, hogy a kuratórium elnökének, Balogh László volt MDF-es képviselőnek semmilyen diplomája nincsen.
"Határozottan azt javaslom, hogy az ellenzéki pártok AZONNAL vonják vissza kádereiket a »Közszolgálati Közalapítvány« Kuratóriumából" – kezdte a péntek reggeli Facebook-bejegyzését Hadházy Ákos ellenzéki politikus. Mint írta, ha nem akarják "díszellenzékiként" legitimálni a rendszert, és meg akarnak küzdeni a propaganda ellen, akkor a három embert azonnal visszahívják a pártok. Jelenleg a következő ellenzéki tagok vannak a kuratóriumban: Debreczeni József (DK) Silhavy Máté (Jobbik) Kránitz László (MSZP). Hadházy hozzátette: ők hárman semmit sem tehetnek a propaganda ellen a kuratóriumban, miután kisebbségben vannak. Szerinte csak az az állásuk egyetlen célja, hogy (a kormány) a média demokratikus ellenőrzésének a látszatát fenntartsa. "Eddig is vállalhatatlan volt, hogy ott voltak, de a következő napokban igazán létfontosságú, hogy kimondjuk: vége az áldemokráciának. És ezt nem szavakkal, hanem tettekkel kell jelezni. Pl a három pártkáder búcsúzzon el egy kamu állástól! " – fogalmazott a politikus.
Kiemelt fotó: Hadházy Ákos /
Az ellenzéki politikus szerint a legfontosabb kérdés most az, hogy felvehető-e a mandátum: […] igen, de csak akkor, ha arra használjuk, amikre kell. A mandátum által lesznek fizetett politikusaink, akiknek lesz pénzügyi keretük, lesz stábjuk, lesznek lehetőségei, de ez csak akkor vállalható, ha nem játszunk el egy olyan parlamentet, mint amilyet Putyinnak játszik az orosz ellenzék. Garanciák kellenek Hadházy szerint nagyon nem mindegy, hogy "egy elcsalt választás után a nyitóülésen a parlament ellenzéki oldala üres lesz-e vagy sem". A nyitóülésen való részvétel csak abban az esetben lehetséges, ha az alábbi garanciák teljesülnek: szabad belépés a közintézményekbe, parlamenti vizsgálóbizottságot kisebbségből is lehessen indítani, konszenzussal kiválasztott vezető kerüljön a közmédia élére. Az ellenzéki politikus úgy véli, aki azzal érvel, hogy bent kell maradni a parlamentben, abból leginkább az egyéni érdekek beszélnek, és ezzel csupán a rendszert legitimálják. Egzisztenciális áldozatot kell hozniuk az ellenzéki képviselőknek, hogy ne vegyenek részt a színjátékban.
A témában megjelent cikkekben és videós beszámolókban már 2010-et megelőzően szóba került annak a Fuzik Zsoltnak a neve, aki még a BKV vezéreként, a Demszky Gábor által vezetett fővárosi mutyik egyik vezéralakja volt. Fuzikot 2009-ben gyanúsították meg először, és a bonyolult korrupciós hálózat feltárására azóta sem került teljesen sor. Vélhetően a mostani nyomozati cselekményekre is ezzel összefüggésben kerülhet sor. Kérdéseinkkel keressük a Központi Nyomozó Főügyészséget, az önkormányzatot, valamint az MSZP-t is, amint válaszok érkeznek, cikkünket frissítjük! Frissítés 11. 53: A Központi Nyomozó Főügyészség kérdéseinkre rövid választ küldött: "Megkeresésére tájékoztatom, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós bűncselekmények miatt jelenleg több helyszínen, köztük a Zuglói Polgármesteri Hivatal épületében összehangolt eljárási cselekményeket folytat. A bűnügyi akció eredményessége érdekében az eljárásról további adat nem közölhető, a főügyészség az ügyben hamarosan sajtóközlemény kiadását tervezi".