Részletes leírás BOGNÁR ZALÁN (1963) történész, egyetemi docens, a Gulágkutatók Nemzetközi Társaságának alelnöke. E kötet a katona-hadifoglyokkal, a tömegesen, ítélet nélkül szovjetunióbeli kényszermunkára elhurcolt civilekkel, vagyis a "málenkij robotosok"-kal és a politikai rabként elhurcoltakkal kapcsolatos több mint huszonöt éves kutatásainak eddig megjelent, valamint új írásainak válogatott, egyes régebbi tanulmányoknál a legújabb kutatási eredményekkel frissített gyűjteménye. A tanulmányok, cikkek a GUPVI hadifogoly- és internálótáboraiba, vagy a GULAG börtöneibe, lágereibe, rabtelepeire kerültek különböző csoportjainak a sorsát mutatja be a fogságba vetéstől a magyarországi gyűjtőtáborokon, illetve börtönökön keresztül a fogságból való szabadulásig: a halálig vagy a hazatérésig. Emléktáblát avattak Cegléden az egykori szovjet fogolytábor helyén | Alfahír. A szerző egyben betekintést nyújt abba, hogy a (hadi)fogolykérdés a (hadi)fogságba kerültek milliós nagysága miatt milyen nagy jelentőséggel bírt a világháborút követő években Magyarországon, ennélfogva hogyan vált a magyar társadalom egyik legégetőbb, legfontosabb ügyévé, s került a pártpolitikai küzdelmek ütközőterébe.
Ez ellentmondásos. – Valóban, de ezzel a szovjet rendszer nem törődött. Ezért a foglyokat sokszor halálra dolgoztatták. Dupka György történész talált egy dokumentumot, amit a 183-as Novij Boriszov-i láger parancsnoka írt 1945-ben. Ebben az áll, hogy három hónap alatt 3547 fő érkezett a lágerbe, közülük 2262 meghalt, de a jelentés végén mégis azt írja, hogy az 54 500 normanap helyett 36 864-et így is teljesítettek. Egy ember egynapi munkája volt a normanap, és noha sokan meghaltak, a kitermelés mégis megközelítette a tervezettet. Tehát aki életben maradt, azt halálra dolgoztatták, hogy teljesítsék a tervet. Ez emberkínzás volt. Trianon a győztesekre alkalmazva | 24.hu. Ráadásul folyamatosan azzal hitegették a foglyokat, hogy nemsokára hazamehetnek, aminek szintén borzasztó lelki következményei voltak. Sokan inkább meg akartak halni. – Most jelent meg Málenkij robot – A Magyarországról ítélet nélkül szovjetunióbeli kényszermunkára elhurcolt civilek története című nagy monográfiája. Hol tart most a kérdés kutatása? – Csak a rendszerváltás után lehetett kutatni a hadifoglyok és az elhurcolt civilek témáját, és némi túlzással azt lehet mondani, hogy addig nem lehetett, utána meg nem volt mit kutatni.
BOGNÁR ZALÁN (1963) történész, egyetemi docens, a Gulágkutatók Nemzetközi Társaságának alelnöke. E kötet a katona-hadifoglyokkal, a tömegesen, ítélet nélkül szovjetunióbeli kényszermunkára elhurcolt civilekkel, vagyis a "málenkij robotosok"-kal és a politikai rabként elhurcoltakkal kapcsolatos több mint huszonöt éves kutatásainak eddig megjelent, valamint új írásainak válogatott, egyes régebbi tanulmányoknál a legújabb kutatási eredményekkel frissített gyűjteménye. A tanulmányok, cikkek a GUPVI hadifogoly- és internálótáboraiba, vagy a GULAG börtöneibe, lágereibe, rabtelepeire kerültek különböző csoportjainak a sorsát mutatja be a fogságba vetéstől a magyarországi gyűjtőtáborokon, illetve börtönökön keresztül a fogságból való szabadulásig: a halálig vagy a hazatérésig. Könyv: Bognár Zalán: Gulag Gupvi - "málenkij robot" - Magyarok a szovjet lágerbirodalomban | Könyvmarket. A szerző egyben betekintést nyújt abba, hogy a (hadi)fogolykérdés a (hadi)fogságba kerültek milliós nagysága miatt milyen nagy jelentőséggel bírt a világháborút követő években Magyarországon, ennélfogva hogyan vált a magyar társadalom egyik legégetőbb, legfontosabb ügyévé, s került a pártpolitikai küzdelmek ütközőterébe.
Mindezek mellett a legújabb kutatási eredmények fényében alapos, adatgazdag részletességgel vezeti be az olvasót a különböző fogolyveszteségek létszámának nagyságába. A kötet a több, mint huszonöt levéltárban és egyéb gyűjteményben folytatott kutatások mellett több száz visszaemlékezésen – köztük a szerző által készített több tucat interjún -, valamint a témához kapcsolódó szakirodalom eredményeinek felhasználásán alapul.
"Sokak szerint a marxizmus alapvetően jó dolog, de Sztálin elrontotta. Hát nemcsak Sztálin rontotta el, hanem Rákosi, a lengyel Gomulka, a román Ceausescu, a kambodzsai Pol Pot és sorolhatnánk. Ha egy elméletnek nincs jó gyakorlata, akkor az elméletet ki kell dobni a kukába. Ezt a tudósok, a fizikusok, kémikusok pontosan tudják. Ha van egy jó elméletük, amit ha kipróbálnak, sosem sikerül a kísérlet, akkor az elmélettel van a gond, és az elméletet kell kijavítani vagy kidobni" – zárta gondolatait a történész. Az Ön böngészője nem támogatja a hanganyag lejátszását! A teljes beszélgetést itt hallgathatja meg. Kim Dzsongun észak-koreai vezető az észak-koreai kommunista állampárt alapításának 75. évfordulóján a phenjani Május Elseje Stadionban 2020. október 11-én. Az országot sokan az utolsó sztálinista diktatúrának tartják, ahol ma is vannak kényszermunkatáborok, és ahol milliók éheznek vagy nyomorognak. Észak-Korea nukleáris fegyverei miatt folyamatos fenyegetést jelent a világnak (Fotó: MTI/EPA/KCNA) A címlapfotó illusztráció.
Skip to content Növény 2 min read Egészséges táplálkozás Ez is érdekelhet 3 min read
Legutóbbi blog bejegyzéseink Busójárás Kilátókő-szobor
Lakás automatizálás Magánházakhoz ajánljuk: Hörmann garázskapuk, Novoferm garázskapuk, Alutech garázskapuk, Telesys- Line garázskapuk Hörmann garázsnyitó motorok, Alutech garázsnyitó motorok, Marantec garázsnyitó motorok, Telmatic garázsnyitó motorok. Kertkapu toló – nyíló automatizálás: Proteco automatizálás, TelMatic automatizálás, Life automatizálás
⇒⇒⇒ Ha sürgős kérdésed van és gyorsabb segítségre van szükséged, keress fel telefonon: 06 30 316 4096 Az, hogy felhívsz telefonon, semmilyen kötelezettséggel nem jár. De fontos tudnod, hogy egyre jobban telik be a naptáram, ezért jobb, ha minél hamarabb felhívsz, hogy egyeztethessünk időpontot! Weboldalunk a látogató élményének javítását segítő "sütiket" használunk. Elfogadod? További információ