1. 0. 156(C432) Utolsó változtatás ideje 2018. október 8., 17:32 Y és C pozicionálása Központosított Expozíciós program Normál program EXIF verzió 2.
Székesfehérvár Turizmus "Egy élet e tánc, melyben lélek a dal" – Pesovár Ferenc (1930–1983) emlékezete 2021. november 13. - 2022. április 30. Kiállítás Pesovár Ferenc népzene- és néptánckutató, az István Király Múzeum néprajzi osztályvezetője tiszteletére. Az elsők között volt, aki felfigyelt a néptánc területén az egyéniségkutatás fontosságára. A székesfehérvári István Király Múzeumban 1957 májusától 1983-ban bekövetkezett haláláig, 26 éven át dolgozott néprajzos muzeológusként, a néprajzi osztály vezetőjeként. N agyjelentőségű kiállításokat rendezett a csákvári fazekasságról, a késes mesterségről, a dunántúli pásztorművészetről. Fejér megye néprajzának számos területével foglalkozott, például a Velencei-tó halászatával és a nádvágással, Székesfehérvár-Felsőváros és Palotaváros népszokásaival, a rácvárosi szerb búcsúval, a pázmándi sibálással. 1 istván székesfehérvár kórház. Ő hívta fel először a figyelmet a mohai tikverőzésre az 1960-as évek elején. Szakmai tanácsaival, rendszeres jelenlétével kulcsszerepe volt abban, hogy a szokás máig fennmaradt Mohán.
Az eseményhez minden esztendőben versenyek is kapcsolódnak, így a hagyományokhoz hűen a Hofesz évadnyitó egyéni horgászversenyt hirdet, amelyre március 25-ig lehet jelentkezni – felnőtt, női, ifi kategóriában –, a regisztrálók fenekezős vagy úszós módszerrel próbálkozhatnak. Főzőversenyt is rendeznek, amelyre március 31-ig nevezhetnek az érdeklődők, akik halászlevet vagy bármilyen más halételt készíthetnek a maguk és barátaik örömére. A versenyzők számára egy bográcsra való halat, tűzifát, tűztálcát, főzőhelyet, sörpadgarnitúrát és a Halünnep logójával ellátott kötényt biztosítanak a szervezők. Az elkészült ételeket a zsűri folyamatosan értékeli, a legjobbakat a szervezők értékes ajándékokkal díjazzák. A versenykiírások a honlapon olvashatók, nevezni pedig a Hofesz irodájában (Székesfehérvár, Pilinszky tér 1–2. Székesfehérvár Turizmus. ) lehet. Az SZKKK a gyerekekre is gondolt: az óvodás korosztály (3–6 évesek) számára rajzversenyt hirdetnek A világ egy hal szemével címmel. Az alkotások készülhetnek egyéni vagy csoportos munkában, bármilyen technikával.
Filmvásznon Báthory Erzsébet, a csejtei úrnő Dátum: 2007-03-27 09:53 Küldte: szabadujsag 2007-12, március sokan hittek benne, amikor először sajtóhír lett, de lassan elkészül Juraj Jakubisko új filmje, a Báthory Erzsébet, amely ősszel kerül majd a mozikba. Az Auparkban tartott sajtótájékoztatón megtudtuk, ez Közép-Európa eddigi legdrágább filmje, hiszen 11, 5 millió euróba (mintegy 400 millió SK) került, de már most hatalmas iránta az érdeklődémrég nagy sikerrel mutatkozott be a berlini filmfesztiválon, de a Los Angeles-i filmpiacon is kelendőnek mutatkozott. A rendező tanult a legutóbbi filmjének fogadtatásából, így a Báthory Erzsébet angol nyelven készült, de elkészül a szlovák, a cseh és a magyar változata (Magyarországon a Fekete gyémántok óta nem készült hasonló volumenű kosztümös film) is. Az alkotók meghagyták az eredeti neveket, így az angol változatban is megmaradtak a magyar és a szlovák nevek, sőt az angol változatban is van szlovák és magyar szöveg. Jakubisko nem szerette volna a Báthory Erzsébettel kapcsolatos sémákat feleleveníteni, az ő olvasatában az akkori Magyarország egyik leggazdagabb és legműveltebb úrnője koncepciós per áldozata lesz.
Elég nehéz viszont szemet hunyni a történetben rejlő, igen vicces földrajzi és kulturális jellegű "túlkapások" felett: mi a jó francot keres Báthory Erzsébet történetében az itáliai festőzseni, Caravaggio, illetve az opera műfaját gyakorlatilag megteremtő, de nem kifejezetten "turnézenészként" ismert Monteverdi? Egy korban éltek, az igaz, de sehol nem találni olyan érdemi bizonyítékot, mely alátámasztaná, hogy Caravaggio Csejtén töltött volna akár egyetlen napot is, és zsigeri meleg létére éppen a véres grófnővel létesített volna heteroszexuális kapcsolatot. Ne szóljunk még a Leonardót megszégyenítő kreativitású Péter barátról se. Egy fórumban olvastam egy kommentelőtől a legjobb magyarázatot ezekre: talán így akarja Jakubisko a filmet néző, művelt nyugat tudomására hozni, hogy Kárpátok bércei alatt is volt ám élet… Volt, de ehhez nem kell bántani szegény Caravaggiót. Szóval, szép film ez, szép film, de minek? Kinek? És miről szól? Az asanisimasa így legfeljebb 4/10 -re értékeli Jakubisko drága filmjét a magyarokról.
Történelmileg is. Nem minden volt úgy, de lehetett volna. Persze, Caravaggio aligha volt Báthory Erzsébet szeretője. Persze, Nádasdy Ferenc nem özvegyként hagyta maga után, hanem elválasztották tőle. De Istennek hála, ez nem dokumentumfilm, hanem játékfilm, és annak az a javából: azt játssza, ami nem volt való, de igaz. Aki ezt nem érti, az a filmet se nézze meg. Azért mégiscsak többet ér egy átlagos történelemóránál, ha másért nem, azért, mert felkelti a kíváncsiságot. Thurzó nádor, a Batthányiak és Zrínyik felmenői, a Nádasdyak, Báthory Gábor... gyönyörű epizódszereplői ennek a filmnek, s a film aurája olyan Magyarországot vetít vissza, ami tényleg volt, de amelyre csak mi, magyarok nem merünk emlékezni. Érdekes, a csehek igen. Lehet, azért, mert nem sok közük van már hozzá. Önmagában is értékelendő, hogy a filmben minden helységnév magyarul az, ami. Gyulafehérvár, Sárvár, Kassa, még Poszony is Pressburg: ahogy akkor volt. És belefér a filmbe a gyönyörű, középkori magyar muzsika, ahogy a jobbágyok időnkénti tót beszéde is.
Báthory Erzsébet (gyakran Báthori Erzsébet írásmóddal), a "vérgrófnő" titokzatos várkastélyának maradványa, a Csejtei vár (Čachtický hrad) romja, Nyugat-Szlovákiában, Csejte község felett magasodik. A csejtei sziklacsúcsról egyedülálló körpanoráma nyílik a Kis-Kárpátokra, a miavai dombvidékre és a Vágmenti Inócrakopárra. Csejte községben, a 1668-ban épített, késő reneszánsz Draškovič-kastélyban található múzeumban sok mindent megtudhatunk a "csejtei rém" jelzővel is illetett Báthory Erzsébet életéről. Csejtei vár rövid története Csejtei vár (szlovákul: Čachtický hrad) 1263–1276 között épült, ismertségét későbbi úrnője, Báthori Erzsébet legendájának köszönheti. A várat Hont-Pázmány nembeli Kázmér és rokonsága építtette a mai Alsóvisnyó település melletti dolomit dombra. A várat elfoglalta, kis ideig birtokolta Csák Máté. Halála utáni évtizedekig királyi várnagy irányította és szedte a különféle jövedelmeket és vámokat. 1392-ben Luxemburgi Zsigmond magyar király adománya révén a lengyel származású Stiborici Stibor pozsonyi ispán birtokába került.
E sztori sincs meg hiba nélkül: a filmmel együtt rezdül, hogy a manierista olasz művész valóban ugyanabban az évben halálozik el, mint ahogy "kedvese" fogságba kerül, ám Caravaggio feltehetően homoszexuális volt, ráadásul nem is igazán szignózta festményeit. Kézi Róza
Az utóbbi évek hollywoodi próbálkozásai, filmvászonra varázsolni egy-egy történelmi eseményt vagy személyiséget, csak nagy adag igénytelenséggel nevezhetők sikereseknek. A Trója, a Nagy Sándor, a 300 mind elmaradtak a várakozások mögött. Nem csoda, hát, ha az egyszerű földi filmhalandó a pofára eséstől félve inkább visszafogott lelkesedéssel várta Juraj Jakubisko legújabb történelmi filmjét. Nos, örömmel jelentem, a Báthory nem okozott csalódást. Túlzás lenne azt állítani, hogy az ember a barátnője méreteit is elfelejti (ismételten) levenni a sötétben, annyira magával ragadja a történet, de az se fedné a teljes igazságot, ha azt állítanánk, hogy csak azért nem maradt bennünk hiányérzet a moziból kifelé jövet, mert végre nem egyedül kellett moziba menni eleve rosszabbra számítottunk. Hollywoodi szaga van a filmnek, mégse csípi nagyon az orrunkat. Mert ez lehetne akár kritika is, de ha egy szlovák filmről van szó (ami tulajdonképpen szlovák-cseh-magyar-angol koprodukció), akkor dicséretnek szánjuk.