02/22 2019. február 22. 16:00 ELTE TáTK Kari tanácsterem (1117 Budapest, Pázmány sétány 1/A, 0. 100. ) 2019. 16:00 - A Karátson Gábor Kör és a TáTK humánökológia mesterszak új vitaest-sorozatot indít, melynek első alkalmán Takács-Sánta András humánökológus, egyetemi docens és Pálinkás József atomfizikus, az MTA volt elnöke tart előadást. Az első alkalom témája a tudástársadalom: Takács-Sánta András Hogyan védhetne meg minket a tudomány önmagunktól? címmel, Pálinkás József pedig Ki dönti el, hogy mi a tudás? És ki tudja, hogy mit kell eldönteni? címmel mondja el vitaindító gondolatait. A vitasorozat a félév során a következő kérdésekre keresi a választ: Van-e politikai válasz az ökológiai válság kihívására? Van-e ökológiai válasz a politika kiüresedésére, a rendszerváltozás kudarcára, a zsákmányszerző politikára, a cinizmusra és a beletörődésre? Az előadók olyan válaszokat keresnek, amelyek túlmutatnak álbal és alsójobb vendettaháborúin, és az immár megkerülhetetlen ökológiai belátások fényében próbálják újraértelmezni a zöld szín helyét a hazai politikai palettán.
A Karátson Gábor Kör vitaestjén elhangzott, hogy a legnagyobb kerülőket a dunai átkelések miatt kell megtenni. A dunai szakasz külső harmadában jelentős közlekedési hálózati hiányok vannak, hiszen a hidak többsége a belvárosban csoportosul. Ez azt jelenti, hogy Budapest északi és déli részén nagy kerülőket kell tenni ahhoz, hogy elérjük a célunkat. A közlekedési hálózati hiány a déli részen erősebb. Emellett régi problémaként fogalmazták meg a szakértők, hogy Budapest közlekedési hálózatának a sugárirányú elemei fejlődtek jobban. Ez azt jelenti, hogy a közlekedési főcsatornák a központ, a belváros felé vezetnek. A haránt irányú, tehát keresztező elemek sokkal hiányosabbak. A sugaras szerkezetű, belvárosba vezető főutakat nem eléggé kötik össze körút jellegű, keresztben menő közlekedési csatornák. A sajtóban zajlott vitában is előkerült az évtizedek óta dédelgetett Körvasút-mentii körút, régi nevén Munkáskörút kérdése. Budapest közlekedési rendszere komplex rendszer, amiben a tágabb kontextust is meg kell értenünk ahhoz, hogy a déli hidakról beszélni tudjunk.
Ez után két héttel, október 25-én ismét a globális kérdésekre kerül a fókusz: kik lehetnek azok, akik felvállalják a klímaválság megoldását, létezik-e zöld kapitalizmus? A sorozat második felében egy-egy konkrét, napjainkat megosztó téma kerül megvitatásra. November 8-án a migráció, november 22-én az atomenergia felhasználása, zárásként pedig az ökológiai szemlélet alkalmazása a szakpolitikában lesz a beszélgetések középpontjában. A vitaesteken túl a Karátson Gábor Kör saját Facebook-oldalán további híreket is megoszt a témában, hogy felhívja a figyelmet az Ökopolitiká ban rejlő lehetőségekre. A vitákra a Társadalomtudományi Kar (1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A) 1. 71 termében kerül sor 17 órás kezdettel. Szeptember 27. És mi zöldek hova álljunk? (Európa válaszúton) Lányi András filozófus, nyugalmazott egyetemi docens Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő Moderátor: Szücs László Gergely filozófus Október 11. Az önkormányzati választások elé. Pódiumvita. Pálné Kovács Ilona akadémikus Czédli Herta egyetemi docens Márvány Péter polgármester, Kapolcs Sallai R. Benedek polgármester-jelölt, volt országgyűlési képviselő, Túrkeve Varga Illés Levente építész, érdi blogger Moderátor: György Zsombor főszerkesztő, Magyar Hang Október 25.
chevron_right Nagypénteki munkaszünet: így érinti a dolgozókat és a munkáltatókat hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2017. 03. 06., 12:57 Frissítve: 2017. 06., 12:50 1 A parlamenti végszavazásra váró törvényjavaslat szerint várhatóan már az idei évben is munkaszüneti nap lesz a húsvét előtti péntek, azaz nagypéntek. A munkáltatói érdekképviseletek jelezték, hogy nem fogadják osztatlan lelkesedéssel az új munkaszüneti napot, mivel így újabb napra kell munkavégzés nélkül bért fizetniük, sőt, a munkaszüneti napon dolgozóknak 100 százalékos bérpótlék jár. Nézzük, hogyan érintené ez a változás munkajogi szempontból a munkavállalókat és a munkáltatókat! Nagypéntek munkaszuneti nap . A törvényben meghatározott munkaszüneti napra rendes munkaidő akkor osztható be, ha a munkavállaló foglalkoztatása a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, az idényjellegű, a megszakítás nélküli, a társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén, illetve külföldön történő munkavégzés során történik.
A megbízható jogi képviselő Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda [email protected] (1) 266-6621, Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest
Nagypénteken az érintett egyházak Ausztria-szerte tiltakoztak az új rendelet ellen, amely szerint az idén ez már nem munkaszüneti nap az országban. Katolikusok, reformátusok, evangélikusok és metodisták Bécs belvárosában szerveztek csendes tiltakozást, több településen, így Bludenzben, Feldkirchben, Dornbirnben és Bregenzben pedig 15 órakor megszólaltak a harangok. Eldőlt: nagypéntek munkaszüneti nap lesz | 24.hu. Az érintett egyházak így szerették volna felhívni a figyelmet arra, hogy szerintük nagypénteknek, Krisztus kereszthalála napjának továbbra is munkaszüneti napnak kellene lennie. Ausztriában egy új rendelet szerint a mostani évtől kezdve nem munkaszüneti nap a nagypéntek, a munkavállalók viszont vallásuk gyakorlására szabadnapot vehetnek ki. Sebastian Kurz kancellár (ÖVP) korábban azzal indokolta a változtatást, hogy az a lakosság nagy részét, 96 százalékát nem érinti. Az evangélikus egyház bécsi felügyelője, Matthias Geist arra kérte a kormányt, hogy bírálja felül korábbi döntését és nyilvánítsa újra szabadnappá a nagypénteket.
Ebből kifolyólag nem pihenőnap, törvény külön rendelkezik róla. Melyek a munkaszüneti a napok hazánkban? Az eddigi évi tíz munkaszüneti nap a múlt heti döntés értelmében tizenegyre duzzadt. Fontos kiemelni, hogy ez a teljes magyar munkavilágra igaz, azonban a közszférában ennél akár több munkaszüneti nap is előfordulhat, például a köztisztviselők napja miatt. Lényeges elem, hogy ezek a napok a magyar nemzet kiemelkedő fontosságú eseményei emlékére vagy a keresztény kultúrkörhöz tartozó vallási ünnepek tiszteletére, valamint nemzetközi hagyomány alapján alakultak ki. Mikor van húsvét Húsvét napja 2026-ben? - Nagypéntek, Nagyszombat időpontja is! - Nevezetes napok. Nem kell dolgozni így január elsején újév alkalmával, március 15-én az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékére, nagypénteken és húsvéthétfőn a húsvét ünnepekor, május elsején, a munka ünnepén, pünkösdhétfőn a Szentlélek kiáradásának tiszteletére, augusztus 20-án, Szent István király koronázása és az államalapítás ünnepén, október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére, november elsején, a mindenszentek ünnepén, valamint december 25-én és 26-án, karácsonykor.
A nagypénteki szertartásból ennek megfelelően az átváltoztatás (konszekráció) kimarad, erre utal a nagypénteki szertartás elterjedt elnevezése a "csonka mise" is. A nagypénteki szertartás három fő részből áll: az igeliturgiából (olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel), a kereszt előtti hódolatból, valamint a szentáldozás szertartásából. A pap a nagypénteki szertartást piros öltözékben végzi, mert a piros a vértanúság liturgikus színe. A papság és a segítők teljes csendben vonulnak be a templomba, s az üres oltárszekrény (tabernákulum) előtt arcra borulnak. HRBLOG.hu - Munkajog blog - Mikor lehet munkaszüneti napra munkavégzést elrendelni?. Ezt követi az igeliturgia: az olvasmány Isten szenvedő szolgájáról szól, majd a szentlecke után János evangéliumából olvassák fel vagy éneklik el Jézus szenvedéstörténetét, a passiót. Ezután következnek ünnepélyes formában az egyetemes könyörgések. Majd körmenetben behozzák a keresztet, amely előtt tisztelegve minden hívő kifejezheti háláját és imádatát a megfeszített Krisztus iránt. Az igeliturgiát áldoztatás követi, a nagycsütörtöki misén konszekrált kenyérrel.