Kapcsolatuk nem éppen jól kezdődött a dolog. Katharine Hepburn ugyan régi csodálója volt Spencer Tracynek, különösen a Bátor kapitányok és a Dr. Jekyll és Mr. Hyde óta, de sohasem találkozott vele. Most, 1942-ben az ő ötlete volt, hogy játsszanak együtt Az év asszonyá ban. Nem bírta megállni, hogy első találkozásukra ne a férfiriasztó telitalpú cipőjét vegye föl, és ne jegyezze meg, amikor Joseph Mankiewicz, a producer bemutatta őket egymásnak: "Attól félek, egy kicsit nagy vagyok magához, Mr. Tracy. " Hepburn arról volt híres, hogy ellenállhatatlan egyéniségének súlyával mindig rákényszerítette másokra a maga elképzeléseit. Audrey és katharine rokonok voltak - meghökkentő mesék. Ám Tracy-re hatástalan volt. Vasakarattal terrorizálhatta a stúdióvezetőket, producereket, de Tracyvel szemben egy csöppet sem jellemző módon szófogadóan, fogékonyan, sőt alázatosan viselkedett. Az akkor már elvált Hepburn és a nős, kétgyerekes Tracy kapcsolata nyílt titok volt a film világában. Nem házasodtak össze, a színész hithű katolikus volt, nem válhatott – süket fiát és beteges feleségét sem volt képes elhagyni.
Az Ébredj velünk volt Hepburn harmadik filmje, ezzel nyert 26 évesen 1933-ban Oscar-díjat. A Kisasszonyok című mozival, az amerikai filmtörténet mind a mai napig egyik legsikeresebb darabjával folytatódott diadalmenete. A színpadon is bizonyítani akart, ezért igent mondott a rendezői válsággal küzdő Jed Harris hívására, és eljátszotta A tó című színdarab főszerepét. Az éles hangú kritikák és Harris bizonytalan rendezői magatartása teljesen aláásták önbizalmát. Élete legnehezebb időszakának nyitánya volt ez a kudarc. 1934-ben készült filmjei sorra megbuktak. 1935-ben a viharfelhők oszlani látszottak, amikor Oscar-díjra jelölték az Alice Adams főszerepéért. Első filmje Cary Granttel a Sylvia Scarlett volt Geroge Cukor rendezésében, de mindhiába, újra padlóra került. A folyamatos feszültség nyomán egyre nehezebben tűrte a sajtó érdeklődését, és szinte folyamatos harcban állt a médiával. Katharine hepburn és audrey hepburn. Férfias megjelenése, előnytelen ruhaválasztásai megerősítették a róla kialakult kedvezőtlen képet. Az Álomkapu 1937-ben Ginger Rogers oldalán jelezte, hogy lassan véget érnek a nehéz évek, de a közönség nehezen bocsátott meg neki.
A nézők rokonszenvét, a kritikusok dicséretét és a legjobb női főszereplőnek járó Oscar-díjat. A történet röviden úgy szól, hogy Ann hercegnő önkényesen szabadságolja magát nemesi státuszából Rómában, ahol belebotlik egy újságíróba, akivel természetesen szerelembe esik, együtt végigkalandozzák a várost (sosem felejted el a robogós jelenetet, ha megnézed ezt a filmet), és csupa olyan dolgot művelnek, amit egy hercegnőnek nem szabad, majd el kell dönteniük, mi legyen a románcukkal. Ajánlom azoknak, akik imádják az olasz fővárost, vagy akiknek nem volt még szerencséjük Rómához, plusz a menthetetlenül romantikusoknak is, és azoknak, akik szeretnék tudni, milyen volt egy romkom jóval a Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt? Katharine Hepburn története - Cultura.hu. és hasonló butaságok előtt. 2. Hamupipőke Givenchyban Sabrina (Paramount Pictures, 1954) Hepburn a Római vakáció val nemcsak a nézők szívébe lopta be magát, hanem a divatrajongók figyelmét is felkeltette, és a következő forgatáson már Hubert de Givenchy tervezte a kosztümjét.
A dinamikus hódító politikát folytató uralkodó Magyarországon és a Habsburgokkal szemben érte el legnagyobb sikereit, ám a Földközi-tengeren és a birodalom keleti ellenfeleivel vívott harcai is nagyon eredményesek voltak. Mindeközben törvényeivel megerősítette a birodalom belső rendjét, és a kultúra nagy támogatójaként is számon tartja a török történelmi emlékezet. Nagy Szulejmán Forrás: Wikimedia Commons Magyarországra több hadjáratot is vezetett személyesen. Ezek nagy része 1543 előtt zajlott, ezt követően alvezérei vívták az itteni ütközeteket. 1566-ban azonban az agg, immár 72 éves szultán ismét úgy döntött, hogy maga vezeti a hadjáratot. Személyes jelenléte komoly terveket jelzett: egyes vélemények szerint ismét Bécset vette célba, mások szerint magyarországi hódításait kívánta stabilizálni. Magazin - Zrínyi Miklós, a magyar szamuráj. Szulejmán több irányból indította meg hadműveleteit. A Tiszántúlon Pertev pasa vezette a török csapatokat, míg a Dunántúlon a szultán személyesen irányította seregét. A szultán június 26-án érkezett Zimonyba, ahol úgy döntött, hogy nyugatnak fordul, és Szigetvár ostromába fog.
A helyszíni ásatások egyértelműen bizonyítják, hogy a vártól néhány kilométerre fekvő zsibóti dombon állt a szultáni emléktürbe, így 1566-ban a szultáni sátor is. A korabeli hiedelmek szerint az uralkodó belső szerveit is itt temették el. Dédunokája énekelte meg Míg a hadvezér Zrínyi ízig-vérig katona volt, dédunokája, a szintén Miklósnak keresztelt utód a költészet terén is maradandót alkotott. Zrínyi miklós szigetvári veszedelem. Bár az unoka is elsősorban katonának tartotta magát, ennek ellenére a barokk irodalom legkiemelkedőbb alakjaként tartják számon. Szigeti veszedelem című művében dédapjának állít emléket. Az eposz legfőbb eszméje a magyarok erkölcsi ereje, összetartásának felgerjesztése és a törökök megtörése. Szigetvár Szulejmán törökök
Az eposz témája tehát a török ellen való harc és a hazáért való önfeláldozás. Zrínyi egy tél alatt írta meg a művet, 1645-46 telén írta, de még 1646-47 telén is javítgatta, és 1648 májusára fejezte be. Előszavában Zrínyi utal rá, hogy a történelmi hitelesség és a költői szándék időnként keresztezi egymást. Ez azért fontos, mert a szerző a magasabb művészi igazság visszaadása érdekében lazán kezelte a történelmi hitelességet (pl. Szulejmán szultán a műben Zrínyi kezétől hal meg). A Szigeti veszedelem írói munka, fantáziával, színesítéssel, érdekesítéssel, és nem dokumentáció, tehát nem a történelmi hűség a célja, hanem egy példamutató tett irodalmi megjelenítése. Bár a 17. századra már kialakultak az antik mintákat kevésbé követő regénytípusok is, a barokk kor Arisztotelész nyomán az eposzt tartotta a legmagasabb rendű műfajnak. Ehhez az is hozzájárult, hogy a barokk kedvelte a monumentalitást és a heroizmust (=hősiességet). Zrínyi eposza megfelelt a korabeli esztétikai normáknak, tehát korszerűnek számított.