Ezek azonban minden életkorban másként jelentkeznek. Az ADHD tünetei minden életkorban másként jelentkeznek Ha egy kisbaba sokszor, nagy hangerővel és csillapíthatatlanul sír, és akkor sem nyugszik meg, ha felveszik, ha nehezen lehet rendszeres napi ritmust kialakítani vele, és szokatlanul korán, akár már kilenc hónaposan, a mászás időszakának kihagyásával hamar járni, sőt, futni kezd - felmerülhet a gyanú, hogy ő is az ADHD-s gyerekek közé tartozik. Ilyen korán azonban még nincs olyan módszer, amellyel ezt a tünetcsoportot biztosan lehetne azonosítani. Milyen egy hiperaktív, figyelemzavaros (ADHD) gyermek? - Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat. Kisgyermekkorban még nem gondolnak erre Kisgyermekkorban sem szoktak még erre gondolni, bár az ADHD-s gyerekek kétharmadánál akár már kétéves korban felmerülhet a gyanú. Jellemző az átlagosnál sokkal magasabb aktivitási szint és az óvatosság hiánya. Ez veszélyt jelent a számukra, ezért állandó felügyelet szükséges melléjük, mivel a hiperaktív gyerekek sokkal gyakrabban, háromszor annyian szenvednek balesetet, mint a kortársaik. A kortársak és a tanárok elutasítása újabb bajokat szül: dacot, negatív önértékelést, agresszivitást válthat ki.
Az Utah Egyetem professzora, Heather Keenan szerint a fejsérülések nem okoznak figyelemzavaros hiperaktivitást, hanem az ADHD főbb tünetei- a hiperaktivitás, a szertelen figyelem és az impulzivitás- okozzák a gyerekek sérüléseit. (WEBBeteg - Cs. K. fordító, lektorálta: Dr. Jóna Angelika, gyermekorvos; Forrás: BBC News)
Ilyen korán azonban még nincs olyan módszer, amellyel ezt a tünetcsoportot biztosan lehetne azonosítani. Kisgyermekkorban mutatkozó tünetek: Kisgyermekkorban sem szoktak még erre gondolni, bár az ADHD-s gyerekek kétharmadánál akár már kétéves korban felmerülhet a gyanú. Jellemző az átlagosnál sokkal magasabb aktivitási szint és az óvatosság hiánya. Ez veszélyt jelent a számukra, ezért állandó felügyelet szükséges melléjük, mivel a hiperaktív gyerekek sokkal gyakrabban, háromszor annyian szenvednek balesetet, mint a kortársaik. Akaratosak, makacsok, ha valamit nem kapnak meg vagy valami nem jól sikerül, indulataikat hangos sírással, dührohammal fejezik ki. Ugyanakkor vannak olyan ADHD-s gyerekek, akiknél a figyelemzavar erősebb, mint a túlzott mozgékonyság, náluk éppen ellenkezőleg, visszahúzódásban, szégyenlőségben is megnyilvánulhat ez az állapot. Iskolás gyermekeknél: Legtöbb érintettnél iskoláskorban derül ki, hogy gond van, mert ők nagyon nehezen viselik el az iskola szabályait, rendjét, nehezen alkalmazkodnak, öntörvényűnek, rendetlennek, "rossz gyereknek" tartják őket.
A WHO olyan támogatásokat sürgetett, amelyek lehetővé teszik a háztartások tiszta energiára való átállását, mivel a tűzhelyek és kályhák füstje jelentős tényezője a globális légszennyezettségnek. A szervezet szerint emellett a gyalogosok, kerékpárosok és tömegközlekedést használók érdekében is intézkedéseket kell hozni. A levegő minőségével foglalkozó jelentés szerint világos különbség van a gazdagabb és szegényebb régiók között. A magas jövedelmű országok városainak 17 százalékában a levegő szállópor-tartalma megfelel a WHO ajánlásainak. Az alacsony és közepes jövedelmű országokban viszont csak a városok 1 százaléka esik ebbe a kategóriába. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.
Bővebben itt olvashatsz a termékről. Promóció Kitért az esetleges harmadik oltásra is, amely szerinte a krónikus - például onkológiai, vérképzési betegségben szenvedő - vagy immunszupresszív kezelésben részesülő - betegeknél lehet fontos, de erre nincsenek még klinikai vizsgálatok, és egységes szakmai álláspont sem alakult ki. Hangsúlyozta: a legfontosabb az első oltások beadása, hiszen ott, ahol alacsony az átoltottság, kialakulhatnak a vírusnak olyan mutánsai, amelyek a fejlettebb országokban élők életét is megkeseríthetik. A rektor az oltások keveréséről úgy fogalmazott: az eltérő mechanizmusok szélesíthetik a védettség spektrumát. Leginkább az adenovírus- és az mRNS-vakcina kombinációját vizsgálták, az adenovírus-vakcináknál azonban az ugyanolyan harmadik oltás nem megoldás, hiszen a gyors immunválasz a vivővektort is megsemmisítheti - tette hozzá. Kiemelt kép: Getty Images Fontos összefüggésre derült fény az influenzaoltás és a Covid-19 szövődményei között Egy friss tanulmány szerint az influenzaoltás védhet a Covid-19 súlyos következményeitől.
A Benford-szabály egy széles körben elfogadott módszer arra, hogy a hétköznapi élet során előforduló számok eredetiségét teszteljük. Nagy, több nagyságrenden átívelő, vagy sokféle különböző forrásból származó adatok esetében a kezdő számjegyek nagyobb valószínűséggel vesznek fel kicsi értéket, mint nagyot. A tízes számrendszer esetében például az következik a Benford-szabály alkalmazásából, hogy az 1-essel kezdődő számok előfordulási valószínűsége durván 30% körül van, míg a 9-esé már az 5%-ot sem éri el. Hangsúlyozandó, hogy természetes, emberek által nem manipulált számok esetében. Hogy ez a megállapítás egész pontosan hogyan szól, ki találta ki, és miért érvényesül a világban, arról ebben a cikkünkben írtunk korábban. Az alábbiakban pedig most a Benford-szabály egy különösen releváns alkalmazásáról fogunk beszámolni: a hivatalos COVID-esetszámok megbízhatóságáról. Mit mond Benford? Egy nemrég megjelent kutatás (Anran Wei és Andre E. Vellwock munkája) ugyanis annak eredt utána, hogy vajon látszik-e bármiféle manipuláció az egyes országok által közölt COVID-esetszámokban.
A kutatók főbb eredményeit és a Benford-szabály illeszkedését az adatokon (a d-faktor átlagos értékeivel) az alábbi ábrán láthatjuk: Két gyanús eset egyértelműen felmerült: Oroszország és Irán. Ezen autokrata rezsimek COVID-számai a fenti vizsgálatban igen furcsa eltéréseket produkáltak. Irán esetében például a 2-es számnál van egy nehezen magyarázható kiugrás a napi számokban, ami 42 százalékos d-faktort eredményez. De az összesített számokban már mégis úgy tűnik, hogy megfelelnek a Benford-szabálynak. Az eredmény esetükben ezért nem teljesen egyértelmű. Oroszország ebből a szempontból jóval érdekesebb, ugyanis náluk a teljes esetszám növekedése sem követi a Benford-szabályt. Sőt, a számok közel egyenletes valószínűséggel fordulnak elő, ami igen furcsának nevezhető a kutatók szerint. Amennyiben egy-egy nem várt értéknél lenne csak nagyobb az eltérés, az még annyival esetleg magyarázható lenne, hogy éppen ott tart a számláló. De az oroszok esetében nem ezt látni. A szerzők végső következtetése szerint a Benford-szabály – a meghatározott érzékenységen belül – érvényesülni látszik a legtöbb vizsgált országnál, de a két említett helyen – az oroszoknál és az irániaknál – a számokat lehet, hogy manipulálták.
Az Állami Gyógyszerellenőrzési Hivatal (ŠÚKL) kivonja a forgalomból az Accuzide nevű vérnyomáscsökkentő készítményt. Fotó: Pixabay - illusztráció Ennek oka a megengedett határérték feletti azid-szennyeződés jelenléte a hatóanyagban. Erről a ŠÚKL a honlapján tájékoztatott pénteken. A visszahívás az összes gyártási számú Accuzide 10, Accuzide 20 és Accuzide 30-ra vonatkozik, a 30-100 tablettás kiszerelésekre is. A ŠÚKL a közleményben hangsúlyozza, hogy a gyógyszert szedő pácienseket nem fenyegeti akut veszély, ezért nem kell hirtelen megszakítaniuk a kezelést, annak további módosításáról a kezelőorvossal kell egyeztetni. (TASR)
Érdemes emiatt a vizsgálatot olyan módon elvégezni, hogy meghatározunk egy kritikus értéket vagy egy statisztikai szignifikancia szintet, ami alapján elfogadjuk, hogy egy-egy adathalmaz megfelel-e a Benford-szabálynak. A kutatók jelen esetben William Goodman munkájára hagyatkozva a 25%-nál nagyobb normalizált négyzetes eltérés esetén (d-faktor) tekintették manipuláltnak az adatokat. Gyanús eredmények A kutatók fő megállapítása, hogy a COVID-19 esetszámai általában megfelelnek a Benford-szabálynak, vagyis az első számjegyek gyakoriságai hasonlóan oszlanak meg, mint az az elméletből következne. Az összes országon elvégzett mérések szerint a d-faktor pusztán 3%, vagyis nagyon közel van a várt értékhez. Ezt követően a kutatók sorra vették az olyan országokat, ahol kellően nagyok az esetszámok ahhoz, hogy a vizsgálat megfelelően elvégezhető legyen. Következtetéseik szerint nem látszik nyoma adatmanipulációnak a legtöbb vizsgált országnál, mint amilyen az USA, Brazília, India, Peru, vagy éppen a Dél-afrikai Köztársaság.