". Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere felidézte: több mint négy éve határozott a marosvásárhelyi városi tanács a szobor felállításáról, a leváltott városvezetés gáncsoskodása miatt azonban csak most lehetett a határozatot valóra váltani. Bethlen Gábor kétszeresen is rászolgált arra, hogy a szobra Marosvásárhely főterén álljon. Bethlen Gábor (iktári), | Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József | Kézikönyvtár. Ő "a város atyja" és "keresztapja" is, hiszen a szabad királyi várossá való nyilvánítás mellett ő nevezte először a mai nevén a várost, és ő indította el Marosvásárhelyt azon az úton, amelyre lakói ma is büszkék lehetnek. Péter Ferenc, a Maros megyei önkormányzat elnöke felidézte: Bethlen Gábornak is egy járványok által megtizedelt országban kellett bölcs döntéseket hoznia. Úgy vélte, ma is az a feladat Marosvásárhelyen, ami a fejedelem idején volt: rendet kell tenni a városban, erősíteni kell a kultúrát, az oktatást, jó szakembereket kell bevonni a munkába. Soós Zoltán polgármester reményét fejezte ki, hogy 2021. április 29-én, Marosvásárhely várossá nyilvánításának 405. évfordulóján immár járványügyi korlátozások nélkül idézhetik fel Bethlen Gábor nagyságát.
Bethlen Gábor születésnapját öt évvel ezelőtt a magyar Országgyűlés a magyar szórvány napjává nyilvánította. "A magyarság megmaradása tömbben és szórványban egyaránt csak úgy garantálható, ha követjük a Bethlen Gábor által járt utat. Közösségeinket megerősítjük az oktatásban, a művelődésben, a kultúrában, a gazdaságban, szem előtt tartva a nemzet egységének fontosságát" – jelentette ki. Bethlen gábor erdélyi fejedelemsége. Fontosnak tartotta, hogy a fejedelem nagyságát az általa szabad királyi városi joggal felruházott Marosvásárhelyen méltatják. "Emlékezhetünk és ünnepelhetünk, mert 20 év után újra szabad lett a város. Szabad a levegő annak köszönhetően, hogy nemzetiségtől függetlenül románok és magyarok együtt akarták a változást, az összefogást szeretett városukért, városuk fejlődéséért, építéséért" – utalt arra, hogy a megosztó Dorin Florea húszéves városvezetése után szeptemberben Soós Zoltán független jelöltet választották a város élére. Megjegyezte: a választási küzdelem nem járt le, hiszen december 6-án parlamenti választásokat tartanak Romániában.
Erdély 1437-ben jött létre a Kápolnai unió következményeképp. Az ország három részre szakadásakor (1541. augusztus 29. ) török vazallusállamként kapta meg Izabella királynő fiával, János Zsigmonddal, és Fráter Györggyel. Mivel Erdély törtök vazallusállam volt, ezért adót kellett fizetnie a Portának és nem folytathatott önálló külpolitikát. Viszont belpolitikai kérdésekben függetlenül dönthetett, és a rendek szabadon választhattak fejedelmet (jóvá kellett hagynia a töröknek, de ez csak formális volt). Éppen e miatt a viszonylagos függetlensége miatt Erdély jelentette a szabad országot. Fráter György az országot innen kiindulva akarta egyesíteni. Erdély Bethlen Gábor és I Rákóczi György fejedelemsége alatt - Történelem kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. Ezért kötötte meg Ferdinánddal 1541. decemberében a Gyalui egyezmény t, miszerint a császár kiveri az országból a törököt, akkor övé az egész ország együtt. Éppen ezért lemondatta a királynét és fiát, és osztrák katonákat hívatott be. Viszont Casataldo generális nem tudta, hogy átvágja-e, vagy nem, és ezért 1551. december közepén meggyilkoltatta Alvinczi kastélyában.
A török elleni harcok sikertelenek, viszont János Zsigmond halálakor (1571. ) konszolidált állapotok vannak. 1572-től a Báthoryak kerülnek halatomra először István, majd mikor ő lengyel király lesz, akkor Kristóf, akinek halála után Zsigmond egy kormányzótanáccsal vezeti a fejedelemséget. Majd 1586-tól Báthory Zsigmond lesz a fejedelem, mikor István meghal. Zsigmond II: Miksával, Ferdinánd utódjával újra a törökök ellen indul. 1591-1606-ig tart a 15 éves háború. sikeresen indult, mert a Bethlen vezette törökbarát pártot visszaszorították. 1595-ben koalíció t köt a Habsburg Birodalom, Erdély, Havasalföld és Moldva, és még abban az évben Gyurgyevó nál is nyernek. De fordul a kocka, mert Mária Krisztina, aki B. Zs. felesége lett, elpanaszolja, hogy Zsiga bizony meleg. Az Erdélyi Fejedelemség aranykora | zanza.tv. 1596-ban Mezőkeresztes nél vereséget is szenved a koalíció. Zsigmond lemondott. A fejedelemségért folytatott harcok után (Zsiga visszatértei, Vitéz Mihály, Székely Mózes) Bethlen és tábora Temesvárra hívja Bocskai t, aki ugyan Habsburg-barát volt, de ő volt az egyetlen nagyobb hatalmú.
Előzetes tudás Tanulási célok Narráció szövege Kapcsolódó fogalmak Ajánlott irodalom Ehhez a tanegységhez tudnod kell, hogyan jött létre az Erdélyi Fejedelemség, illetve hogy Magyarország a Német-római Császárság és a Török Birodalom ütközőzónájában volt. Ismerned kell a XVI–XVII. század magyar társadalmi viszonyait, sorsunkat meghatározó jelentős eseményeit. Ebből a tanegységből megtudod, hogyan vált néhány évtizedre Erdély a térség meghatározó tényezőjévé. Megismered a XVII. század legkiemelkedőbb történelmi személyiségeit. Az emberiség, amióta kitalálta a pénzt, mindig igyekezett kifejezni, ki a kibocsátó. Ezt leggyakrabban az éppen aktuális uralkodó arcképével valósította meg. A hagyomány napjainkig fennmaradt, ma is találunk ilyen fizetőeszközt, legyen az érme vagy papírpénz. A mai köztársasági berendezkedésű államokban is megőrizték a hagyományt, általában történelmileg kiemelkedő személyek portréi szerepelnek a pénzeken. Nincs ez másképp a magyar forint esetében sem. Régebbi pénzeinken, mai magyar forintjaikon is történelmünk kiemelkedő alakjaival találkozhatunk.
Bethlen lemondott a Felvidékről, magyar fejedelmi és királyi címéről, átadta a koronát. Cserébe megújították a bécsi békét, s élete végéig megkapott hét vármegyét és több uradalmat. Bethlen uralkodása idején virágzott az erdélyi kultúra. Gyulafehérváron főiskolát alapított és számos tehetséges diák külföldi tanulmányait segítette. I. Rákóczi György Bethlen feleségére hagyta a fejedelmi széket. A rendek elfogadták akaratát, de a váradi és a székely főkapitányok Rákóczi György mellé álltak, aki Kelet-Magyarország legnagyobb földbirtokosa, Bethlen hadvezére volt. A segesvári országgyűlés I. Rákóczi Györgyöt választotta fejedelemmé, amit a török is jóváhagyott. I. Rákóczi igyekezett jó viszonyt fenntartani a törökkel. A budai pasa megkísérelte Bethlen Istvánt a fejedelmi székbe juttatni, de ezt I. Rákóczi megakadályozta. A harmincéves háború küzdelmeibe sokáig nem avatkozott be, mígnem 1644-ben csapatai elfoglalták a Felvidéket, s Morvaországban egyesültek a svéd erőkkel. A törökök félve a túlságos megerősödésétől, hazarendelték és megkötötték a bécsi békén alapuló linzi békét, ami a vallásszabadságot kiterjesztette a jobbágyokra is.
Krónikaírói szerint a fejedelem korában annyi könyvet adtak ki, mint még előtte soha. ÉREM: I. Rákóczi György 1631-ben vert tízszeres aranyforintja. Előlap: GEORG ∙ RAKOC ∙ II ∙ D:G ∙ PR ∙ TR ∙ PAR ∙ RE ∙ HVN ∙ DO ∙ ET ∙ SIC ∙ COM. (Georgius Rakocii Dei gratia princeps Transilvaniae, Partium regni Hungariae dominus et Siculorum comes) Rákóczi György Isten kegyelméből Erdély fejedelme, Magyarországi Részek ura és a székelyek ispánja A fejedelem jobbra néző mellképe, jogarral, vértben és forgós kalpaggal. Hátlap: SOLI ∙ DEO ∙ GLORIA ∙ ANNO ∙ DOM ∙ 1631 (Soli Deo gloria Anno Domini 1631) Egyedül Istené a dicsőség az Úr 1631. évében Kartusokkal övezett négyszögletű táblán hat sorban: NON / EST CVRREN / TIS NEQVE / VOLENTIS / SED MISERE / NTIS DEI (Non est currentis neque volentis sed miserentis Dei) Nem azé, aki akarja, és nem is azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené. Leltári szám: DFNGY 2544. (Huszár E. : 474. ) Váradi Katalin – Novák Ádám Első megjelenés 2020. október 21-én a Link
2014-08-29 Életének 96. évében csütörtökre virradóra elhunyt Galántai Esterházy Melinda hercegné, Esterházy Pál herceg (1901-1989) özvegye – közölte a család és az Esterházy Magánalapítvány az MTI-vel csütörtökön. A hercegnét családja körében érte a halál az ausztriai Kismartonban. "Esterházy Melinda hercegné személyében Burgenland tartomány kulturális életének egyik legnagyobb támogatóját tisztelhettük" – fogalmaznak a gyászközleményben. Nevéhez fűződik a magyar történelmi örökség részét képező kismartoni Esterházy-kastély és Fraknó várának állapotmegőrzése, azokban nagy jelentőségű kiállítások rendezése, valamint közhasznú és szociális támogatások biztosítása. Tevékenységét számtalan kitüntetéssel ismerték el. Ottrubay Melinda néven született Budapesten 1920-ban, Ottrubay Dezső törvényszéki elnök lányaként. A Magyar Állami Operaház primabalerinája lett, ekkor, karrierje csúcsán ismerkedett meg későbbi férjével, V. Esterházy Pál herceggel, akivel 1946-ban házasságot kötött. Ezután felhagyott balett-táncosi pályafutásával.
Esterházy Pált 1949-ben, a Mindszenty-perben hosszú fogságra és teljes vagyonelkobzásra ítélték. Az 1956-os forradalom alatt szabadult, ezután a hercegi pár rövid ausztriai tartózkodás után Svájcban telepedett le. Zürichben éltek a férj 1989 áprilisában bekövetkezett haláláig. Negyvenhárom évnyi házasságuk alatt nem született gyermekük. Végrendeletében Esterházy Pál feleségét jelölte meg az ausztriai vagyon és kulturális javak egyedüli örököseként. A hercegné 1994-ben az Esterházy kulturális örökséget vagyonkezelés céljából magánalapítványokba helyezte el, majd 2000-ben kezdeményezte az alapítványi rendszer modernizálását. Véglegesen 2002 őszén, 83 évesen mondott le hivatalos funkcióiról és vonult vissza a nagy nyilvánosság elől, de az utolsó pillanatig nagy érdeklődést tanúsított Burgenland tartomány kulturális és társadalmi eseményei iránt, melyeket nagylelkűen támogatott is – közli a család és az Esterházy Magánalapítvány által összeállított életrajzi vázlat.
Esterházy Melinda hercegné személyében Burgenland tartomány kulturális életének egyik legnagyobb támogatóját tisztelhettük. Életének 96. évében csütörtökre virradóra elhunyt Galántai Esterházy Melinda hercegné, Esterházy Pál herceg (1901-1989) özvegye – közölte a család és az Esterházy Magánalapítvány csütörtökön. A hercegnét családja körében érte a halál az ausztriai Kismartonban. – írja a gyászközlemény. Nevéhez fűződik a magyar történelmi örökség részét képező kismartoni Esterházy-kastély és Fraknó várának állapotmegőrzése, azokban nagy jelentőségű kiállítások rendezése, valamint közhasznú és szociális támogatások biztosítása. Tevékenységét számtalan kitüntetéssel ismerték el. Ottrubay Melinda néven született Budapesten 1920-ban, Ottrubay Dezső törvényszéki elnök lányaként. A Magyar Állami Operaház primabalerinája lett, ekkor, karrierje csúcsán ismerkedett meg későbbi férjével, V. Esterházy Pál herceggel, akivel 1946-ban házasságot kötött. Ezután felhagyott balett-táncosi pályafutásával.
Melinda nyolcévesen kezdett el balettozni, és volt elszántság benne, hogy tovább képezze magát, mégpedig a legjobbaktól tanulva: 1935-ben már címzetes magántáncos. Ventilátor kisasszonyként is emlegették, miután egy-egy piruettben a legendák szerint 14-15-ször is képes volt megfordulni. Ösztöndíjat kapott Párizsba, ahol a moszkvai Nagyszínház egykori prímabalerinája, Ljubov Jegorova volt a mestere, közben leérettségizett, és könyvet írt Ritmus és tánc címmel, ebben a hivatására vonatkozó gondolatokat és aforizmákat gyűjtötte össze. A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2021. őszi számában olvasható. Forrás: Tovább a cikkre »