Ez az oldal arról szól, a betűszó az GBEF és annak jelentése, mint Epehólyag ejekciós frakció. Felhívjuk figyelmét, hogy az Epehólyag ejekciós frakció nem az GBEF egyetlen jelentése. Ott május lenni több mint egy meghatározás-ból GBEF, tehát ellenőrizd ki-ra-unk szótár részére minden jelentés-ból GBEF egyenként. Definíció angol nyelven: Gall-Bladder Ejection Fraction Egyéb Az GBEF jelentése A Epehólyag ejekciós frakció mellett a GBEF más jelentéssel is bír. Ezek a bal oldalon vannak felsorolva. Görgessen le és kattintson az egyesek megtekintéséhez. A (z) GBEF összes jelentését kérjük, kattintson a "Több" gombra. Ha meglátogatja az angol verziót, és szeretné megtekinteni a Epehólyag ejekciós frakció definícióit más nyelveken, kérjük, kattintson a jobb alsó nyelv menüre. Látni fogja a Epehólyag ejekciós frakció jelentését sok más nyelven, például arab, dán, holland, hindi, japán, koreai, görög, olasz, vietnami stb.
Történelem Az ejekciós frakció kifejezés eredete kissé homályos. Miután William Harvey 1628 -ban leírta a keringés alapvető mechanizmusát, kezdetben azt feltételezték, hogy a szív teljesen kiürült a szisztolé alatt. 1856 -ban azonban Chauveau és Faivre megfigyelte, hogy a folyadék a szívben összehúzódás után maradt. Ezt 1888 -ban Roy és Adami is megerősítette. 1906 -ban Henderson a szisztoléban ürített térfogat és a bal kamra teljes térfogatának arányát körülbelül 2/3 -ra becsülte. 1933 -ban Gustav Nylin azt javasolta, hogy a szívtérfogat/lökettérfogat arányát (az ejekciós frakció reciproka) lehet használni a szívműködés mérésére. 1952 -ben Bing és munkatársai Nylin javaslatának (EDV/SV) kisebb módosítását használták fel a jobb kamra működésének festékhígítási technikával történő értékelésére. Nem világos, hogy pontosan mikor fordították a végső diasztolés térfogat és a löket térfogata közötti összefüggést jelenlegi formájára. Holt kiszámította az SV/EDV arányt, és megjegyezte, hogy "... A kamra" töredékes "módon üríti ki magát, végső diasztolés térfogatának körülbelül 46 százaléka kerül ki minden egyes ütéssel, és 54 százaléka a kamrában marad.
Ezen fejlettebb technikák előtt az elektrokardiográfia és a fonokardiográfia kombinációját használták az ejekciós frakció pontos becslésére. Fiziológia Normál értékek Egy egészséges 70 kg-os (150 font) férfi, a löket térfogat körülbelül 70 ml, és a bal kamrai végdiasztolés térfogat (EDV) körülbelül 120 ml, amely a becslések szerint ejekciós frakció 70 / 120, illetve 0, 58 (58%). Az egészséges egyének jellemzően 50% és 65% közötti ejekciós frakciókkal rendelkeznek, bár a normalitás alsó határait nehéz magabiztosan megállapítani.
Egy másik nézőpont/megközelítés szerint a troponin-pozitív COVID betegség után 2 hónappal a betegek kb. felénél nem volt mágneses rezonanciával kimutatható jelentős kardiális eltérés, annak ellenére, hogy betegségük súlyossága miatt kórházi ápolásra szorultak és emelkedett volt a troponinszintjük is, mégsem találtak semmilyen szívkárosodást. A kutatók szerint a COVID-19-et túlélőknél dominál a krónikus gyulladás, a diffúz fibrózis, a sokáig elhúzódó bal kamrai működészavar. Már a kisebb vizsgálatokban megfigyelték a kardiális MR abnormalitásait a COVID-19-ből gyógyulóknál, gyakran emelkedett a T1 és T2, diffúz fibrózissal és ödémával. A szerzők biztatónak találják, hogy az ő nagyobb, jobban ellenőrzött multicentrikus vizsgálatukban kisebb arányban észleltek szívműködési zavarokat és jóval kevesebb volt a gyulladás. A különböző károsodások különböző eredetű mechanizmusokra utalhatnak, melyek közül több már vírusfertőzést megelőzően is fennállhatott. Az esetek 88%-ában a "myocarditis-like" károsodás mindössze a szívizom három-, vagy kevesebb szegmensére korlátozódott, nem társult hozzá kamrai működészavar, a két kamra működései nem különböztek a myocarditis nélküli esetekétől.
Szubkapszuláris: kis homályos foltként kezdődik, a lencse hátsó felszínén. Keratokonus A szaruhártya vázának fokozatos elvékonyodása következtében kialakult előredomborodás. Serdülőkorban jelenik meg. Lassan halad előre, sőt, néha nem romlik az állapot. Általában mindkét szemet érintő betegség. Oka A betegség pontos okát még nem ismeri az orvostudomány. Tünetei Fokozatos látásromlás Gyakran kell szemüveget váltani A kontaktlencse viselése kényelmetlen, lötyög a lencse, mivel nem jól illeszkedik További cikkünk erről a témáról: Keratoconus Jégárpa A szemhéj szélén lévő mirigyek (könnyben lévő lipideket termelik) gyulladása okozza. A kivezető csatorna elzáródik. Az elzáródás mögött felhalmozódik a váladék és nem tud kiürülni. Kialakulhat a szem belső és külső felületén, ez utóbbi ritkább. Duzzadt, piros, fájdalmas szemhéj Nyomásérzet előre hajolva Váladékozás Göb tapintható a szemhéj alatt Kialakulását elősegítő tényezők: Legyengült immunrendszer Nem megfelelő higiénés körülmények Szemhéj gyakori dörzsölése Túlzott smink Exoftalmusz Egyik vagy mindkét szemgolyó kidülledését jelenti.
A kancsalság okai A kancsalság általában már a gyermekkorban kialakul, a két szem egy irányba tekintését vezérlő szerv rendellenességére utal. Normális esetben a mindkét szemben leképeződött kép eggyé olvad össze. Kancsalság esetén az elhajló szem által kidolgozott képet az agy törli, mivel az kevésbé jó minőségű. A gyermeknek nincs kettős látása, de a kancsal szem látása nem fejlődik, ezért kancsal látásgyengülés (ambliopia), vagyis a kancsal szem látásélességének csökkenése alakul ki. Kancsalság felnőttkorban is kialakulhat, és kettős látást (diplopia) eredményez. A felnőttkori kancsalság az agy, az idegek vagy a szem mozgató izmait érintő különböző betegségek következtében alakul ki ( cukorbetegség, hiperthireózis - pajzsmirigy fokozott működésével járó állapot, agyér-megbetegedés, agydaganat vagy plakkos érelmeszesedés). A kancsalság kezelése Gyermekkorban a kezelést a lehető leggyorsabban meg kell kezdeni, hogy megmentsék az elhajló szem látását. Ilyenkor eltakarják az egészséges szemet, hogy a másikat képalkotásra késztessék, s ezáltal fejlesszék összeköttetését az aggyal.
A szem az egyik legkényesebb szervünk. Állandó külső ártalomnak van kitéve, és könnyen létrejöhet rajta gyulladásos betegség. Anatómiája révén ez az érzékszerv nagyon sérülékeny. A látószerv zavarát sok minden okozhatja. A legkisebb felszíni sérülést is kellemetlenül éli meg az ember, az allergének közül pedig egyre több van irritáló hatással a szemre. Az ember szeme fényét védeni kell A baktériumok és vírusok is megtámadhatják a szemet, így azon keletkezhetnek fertőzések is. A fizikai károsodás létrejöhet a szemlencsén, a retinán vagy a szaruhártyán is. A szemhéj betegségei is jellemzőek, amelyek kihatnak a látás minőségére. A különféle belső betegségek, mint az anyagcsere problémái, a cukorbetegség vagy a szív- és érrendszeri gondok is meglátszanak a szemen. Legrosszabb esetben daganatos betegség is kialakulhat a látószerven. Az elváltozások és betegségek sokrétűsége miatt 40 éves kor felett mindenkinek évente alapos szemvizsgálat javasolt. A különféle problémák sokszor összetéveszthetőek, ezért nézd meg galériánkat, hogy felismerd az esetleges elváltozásokat.
A magas vérnyomást a szemünk is jelzi, erre figyeljen! Az alábbiakban azt vesszük sorra, mi minden okozhatja esetleges szempanaszainkat. Tehát nemcsak a szembetegségek, hanem bármely szervi betegség, amely jellemző tüneteket okoz a szemen, vagy a szem belsejében lévő szövetekben. Szemvörösség Ajakherpesz: Szemeink kivörösödését vírusok és helyi fertőzés is okozhatja. Az emberek 90 százaléka által hordozott herpesz vírus is megfertőzheti a szemünket, ami gyulladást vált ki. Ha ajakherpeszünk van, érintése után feltétlenül alaposan mossunk kezet. Szivárványhártya-gyulladás: Ha a szemünk sötétvörössé válik, és lüktető fájdalmat érzünk elülső részén, iritisz (szivárványhártya-gyulladás) alakulhatott ki. Általában kortikoszteroid szemcseppel kezelik, de ha fertőzés alakul ki, antibiotikumra is szükség lehet. Magas vérnyomás: A szemfehérjén megjelenő makacs vörös foltok magas vérnyomást jelezhetnek. A magas vérnyomás következtében a vérerek kitágulnak, időnként akár ki is repednek, ez okozza a vörös foltokat.