Pedig – ahogyan Ballai Károly a magyar vendéglátóipar történetéről szóló munkájában írja – "a budai Vár elsősorban katonai erőd volt, másodsorban hivatalnokváros. Maguk a tisztségviselők voltak az első települők és házépítők a visszafoglalás után. Vörös sün hazard. A Vár külső forgalma az országnak hivataltjáró népéből került ki, de ezek is inkább szálltak meg a derűsebb Vízivárosban vagy a hangosabb Tabánban, mint a rideg Várban. " Ám a polgárok szívesen rendeztek a Vörös Sünben bálokat, táncmulatságokat, és a piaristák pesti rendházában 1719-ben rendezett első pesti előadások után 1760-ban e helyen, majd a vízivárosi Fehér Kereszt fogadóban tartották Budán az első színielőadásokat. A színészek – Kelemen László vezetésével – a híres "kocsma-szálló" szűk, füstös helyiségeiben gyülekeztek az előadások előtt, azok befejezése után pedig szívesen vigadtak, iszogattak itt. Amikor azonban a Vár másik fertályán, az egykori karmelita kolostor helyén 1790-ben felépült a Várszínház, Kelemen László társulata ott folytatta az előadásokat.
Nagy Lajos annyira kedvelte a pálos rendet, hogy megfogadta, ha sikerül győzelmet aratnia Velence felett, a szent ereklyét a pálosoknak adja. A szent maradványainak nagyobb részét 1381 októberében szállították Budára, majd onnan kerültek a budaszentlőrinci főmonostorba. Ennek emlékére a középkor végéig az épületet "Remete Szent Pál testét őrző háznak" hívták, és erről nevezték el ekkoriban Szent Pál utcának a mai Fortuna utcát. Érdekes módon a következő három évszázad háztörténetéről már alig tudunk. Bár a magyar középkorból viszonylag kevés írásos dokumentum maradt fenn, arról oklevelek vallanak, hogy a 15. Vörös Sün vendégfogadó | egykor.hu. században iparosok bérelték – többek között egy asztalos és egy ablakkészítő. A következő feljegyzés már Buda 1686-os visszafoglalásához kötődik. Az épület előtt esett el szeptember 2-án a budai vilájet utolsó török kormányzója, Abdurrahmán Abdi Arnaut pasa. A híres albán származású katona nagy karriert futott be: volt Bagdad kormányzója, majd Egyiptom helytartója, a boszniai vilájet kormányzója, 1682-tól Buda helytartójának nevezték ki, két évre rá pedig az egész hódoltság ura.
A teret északról lezáró egyemeletes sarokház három homlokzattal rendelkezik: főhomlokzata a térre, keleti homlokzata a Táncsics Mihály utcára, míg a nyugati a Fortuna utcára néz. Helyén a középkorban négy, különálló, közvetlenül egymás mellé épült ház volt: egy nagyobb méretű, középkapualjas a tér felé, egy a mai Fortuna utcai részen, míg kettő a mai Táncsics Mihály utca felől. Az egykori épületeket kváderkövekből rakott ún. sarok-armírozás választotta el egymástól. A legtöbb középkori részletet a térre néző épület őrizte meg, ezeket a háború utáni újjáépítés során végzett építészettörténeti kutatások hozták napvilágra. Hess András tér 3. - Vörös Sün ház. A barokk és klasszicista elemekkel díszített főhomlokzaton a középkori eredetről mindössze a kapualjtól nyugatra a lábazaton kibontott és helyreállított, félköríves záródású pinceajtó tanúskodik. A ház eredeti alaprajzi beosztása máig sem változott alapvetően. Dongaboltozatos kapualjából két-két boltozatos helyiség nyílik a földszinten. A nyugati oldalon még a kőkeretes, gótikus ajtónyílások is megmaradtak.
Alapszabályok a csuklótörés utáni gyógytornához Mivel nagyon érzékeny területről van szó, egy csuklótörés után rendkívül fontos, hogy betartsunk bizonyos alapszabályokat a gyógytorna kapcsán, illetve mielőtt még nekiállnánk a mozgásnak. Ezek a szabályok a következők: A törés utáni első napokban soha ne mozgassuk és masszírozzuk a csuklónkat vagy az érintett területet, hiába érzünk késztetést rá. Alkar / csukló műtét utáni gyógytorna? – Ezért olyan fontos! Amint gipszbe került a kezünk, az ujjainkat azonnal kezdjük el mozgatni, de csak természetes keretek között. Csuklótörés után gyogytorna. Gipszben soha ne kezdjünk még emelgetni, cipekedni, ne támaszkodjunk vagy feküdjünk rá, tehát próbáljuk meg kímélni. Ha elkezdődött a gyógytorna, a begyakorolt mozdulatokat rendszeresen, minden egyes nap végezzük, ami elengedhetetlen lesz a teljes, illetve mielőbbi regenerációhoz. A törött kezet soha ne erőltessük túl, ezáltal minden gyakorlatot addig végezzünk, amíg nem okoz fájdalmat vagy diszkomfortérzetet. Amennyiben a gyógytorna fájdalmas vagy bizonyos mozdulatok fájnak a hétköznapokban, azt minden esetben jelezzük gyógytornászunknak és kezelőorvosunknak egyaránt.
Előbbiek esetében általában a még fejlődő mozgásszervekből és a sportsérülésekből fakad, míg az idősebb korosztálynál jellemzően a csontritkulás, illetve a mozgásszervek tompulása áll a háttérben.
A különféle karemelések szintén olyan gyakorlatok, melyek segítik a csukló regenerálódását a törés után. Előnyük, hogy akár gipszben is lehet végezni őket! Nyilván léteznek olyan gyógytorna elemek, melyek csak a gipsz levételét követően alkalmazhatók. Ilyenek lesznek például a különféle szorítások, amikor a tenyerünket kell szorítanunk és ellazítanunk ritmikusan egy asztalon.