Kemenesi Gábor virológus ír Facebook-posztjában a vakcinanacionalizmusnak nevezett jelenségről, amely azt jelenti, hogy politikai okokból próbálnak egyes országok minél előbb előállni koronavírus elleni oltóanyaggal. Az orosz vagy a kínai vakcina is lehet jó, sőt tudom, hogy kiváló tudósok dolgoznak azokban az országokban is. A probléma a transzparencia és függetlenség kétségessége. Leginkább politikai szintű bejelentések formájában értesült a világ ezeknek a vakcináknak a bevetéséről, és félő, hogy politikai nyomás sodorja járatlan utakra az ottani vakcinafejlesztési törekvéseket. Indiai és kínai vakcina kapott engedélyt. A bejelentéseket természetesen tudományos publikációk is követték, ám például az orosz vakcina esetében rendkívül komoly aggályok merültek fel az adatok valóságtartalmát illetően – írja. Az orosz és kínai vakcinák a nemzetközileg elfogadott eljárások szabályaival ellentétben nem várták meg a klinikai 3-as fázis befejezését és annak értékelését, valamint a vakcinajelölt engedélyezését, ami rendkívüli kockázatokat rejt magában.
A kínai vakcinák egy kutatás alapján hatásosak a delta variáns ellen az 59 éves kor alattiaknál: két adag 59%-os hatásosságot mutatott az összes COVID-19 és 70, 2%-os hatásosságot a közepesen súlyos COVID-19 fertőzés ellen - számolt be a hírről Dobson Szabolcs szakgyógyszerész. Kínai kutatók az Emerging Microbes & Infections című szaklap augusztus 14-i számában tették közzé az első kínai vizsgálat eredményeit az inaktivált vírus vakcinák hatásosságáról a delta variáns ellen - írja Dobson Szabolcs Facebook-oldalán. Ebben a teszt-negatív esetkontroll vizsgálatban a vakcinák hatásosságát a való világ körülményei között értékelték. A résztvevők... Kedves Olvasónk! Az Ön által keresett cikk a hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Cikkarchívum előfizetés 1 943 Ft / hónap teljes cikkarchívum Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
Így Pápa belvárosa a '60-as évek végétol védett történelmi városmagként szerepelhetett és "... Pápa városa elsősorban nem egyedi szépségű épületeivel hat. Műemlékei közül kevés az országszerte ismert, különlegesen szép emlék. Látnivalók Pápán. Nem is annyira az átlagosan szép épületek nagy tömege jelentős, hanem a város művészi elrendezése, sajátos kialakítása, tereinek és utcáinak kedves, magyaros hangulata, megnyerő arculata. "
Pápa város története Az újkőkortól (neolitikum) lakott; kelta régészeti leleteket is feltártak a térségben. Bár a római korban a Szombathely (Savaria) és Győr (Arrabona) közötti út erre haladt, település nem jött létre. A települést először 1214-ben említik oklevélben (MNL OL DL 91934). Ekkor II. András Nóráp egy részét eladományozta János fia Hektornak. A birtokrész határainak leírása során említik az "utat, ami Pápáról jön" ("viam, quae venit de Papa"). A település már ekkor udvarnokispánsági központ, és főesperesi székhely, ami kiemelte a környék többi települése közül. A XIII. század végén betelepített hospesek révén megindulhatott a városias fejlődés útján. Régészetileg bizonyítható, hogy a XIV. Jókai Mór Művelődési Központ, Pápa , Pápa. század legelején városias külsőt kapott (kialakult a Fő tér, lényegében a mai kiterjedésében). A XIV. század végétől "oppidum"-ként, azaz mezővárosként emlegetik az oklevelek, sőt esetenként használják Pápával kapcsolatban a "civitas" terminust is. Pápa a késő-középkorban fejlett iparos-kerekedő város, a Fő téren a korai templom helyére reprezentatív katedrális épült.
Mi autóval mentünk tovább, a Ferences-templom mögött találtunk is parkolóhelyet. Körbenézve úgy láttam, a szorosan vett belváros környékén több helyen is le lehet állítani az autót (többnyire fizetős helyeken ugyan), de közel a Fő térhez. A városmag szemrevételezéséhez körülbelül másfél óra szükségeltetik, ha nem megyünk be egyetlen múzeumba se. Kiindulópontuk a Ferences-templom, amely meglehetősen romos állapotban van, mellette kolostorépületet sejtünk, melynek tetejét felújították, és bár egy felirat építési területet hirdet, nem látjuk nyomát annak, hogy olyan nagyon haladnának a rekonsturkcióval. Látnivalók a belvárosban - Győr Megyei Jogú Város Honlapja. A templom környékén több régi földszintes házat látunk, copf homlokzattal, érdemes ezekre a "parasztbarokk" épületekre vetni egy pillantást, különösen arra, amelyiknek szép, sugaras mintájú kovácsoltvas kapuja van. Szűk utcán kanyarodunk a Fő tér felé, a sarkon egy cégtábla címfestőt hirdet. Ez a régen rendkívül népszerű mesterség ma már kihalóban van, kivéve Pápán, ahol még mindig látni kézzel festett, hagyományos cégtáblát, szemben a ma divatos számítógépen készült feliratokkal.
századi, tízkerekű Tízes malom. Polgármesteri hivatal: 8500 Pápa, Fő utca 12. Tel.
Ganna leglátogatottabb nevezetessége a galánthati Esterházy család nyughelye. Az Esterházy Miklós által alapított és építetett plébániatemplom és mauzóleum 1816-ban került felszentelésre, s azóta több tucat temetkezésre került sor a településen. Már csak a Zsinagóga méretei is mutatják, milyen komoly hitélettel kellett számolni Pápán egészen 1944-ig, a közösség jelentős részének elhurcoltatásáig. Az épület megmentésére több kezdeményes sikertelensége után talán az idei évben nyílik lehetőség. A református egyházközség története városunkban több száz éves múltra tekint vissza. A sok megpróbáltatás ellenére Pápa a református vallás egyik meghatározó településének tekinthető, hiszen helyet biztosít az egyházkerület központjának, valamint a méltán híres református kollégiumnak. Kluge Károly 1786-ban nyitotta meg várusunkban kékfestő műhelyét, mely egészen 1956-ig a család tulajdonában maradt. Jelenleg -önkormányzati fenntartásban - múzeum működik az épületegyüttesben, amely végigvezeti az érdeklődőt az kékfestés egyes munkaállomásain.