Trónok Harca RPG - Harcrendszer bemutató - YouTube
Az RTS-alapú Trónok harca-játék, a Genesis mellett egy másik játék formájában is elveszhetünk majd George R. R. Martin véres középkori világában, a francia Cyanide is ugyanis jövőre egy RPG-központú játékkal is feldolgozza a regénykötetet. Tovább
10 éve született ez a tartalom. Kezeld ennek megfelelően (pl. egyes hivatkozások esetleg már nem működnek). A Cyanide-féle Trónok harca stratégia után a francia csapat egy akció-RPG formájában is igyekszik bemutatni George R. R. Martin regényfolyamát, és annak világát. Az egyelőre csak Game of Thrones RPG munkacímen futó játék első részletei szerint több mint harminc órás játékidőt kínál majd az akció-RPG, mely Westeros birodalmában fog játszódni, és két eredeti, eltérő motivációval rendelkező, korábban a Rebellion katonájaként szolgáló karakter bőrébe bújhatunk majd. Kalandjaink során emlékezetes csatákban vehetünk részt, az egész birodalom sorsát meghatározó döntéseket hozhatunk, és rengeteg karakterrel lépünk majd interakcióba. Nem feltétlenül csak a harc lesz középpontban, olykor diplomáciai képességeinket latba vetve is győztesen kerekedhetünk felül egy-egy küzdelemben. A Game of Thrones RPG 2012 elején kerül boltokba, PC, Xbox 360 és PlayStation 3 platformokon. Az első képeket a galériában találjátok.
1132 Budapest, Kádár utca 10. (H-P 10-20, SZ 10-18)
A Targaryen-utódokat hatalmába kerítő őrület azonban még a rivális lordoknál is komolyabb ellenfélnek bizonyult, ez eredményezte végül bukásukat.
Ennek eldöntése alapos megfontolást igényel. Az áfa mentességnek két formája van az alanyi mentesség és a tárgyi mentesség. A tárgyi mentesség azt jelenti, hogy az áfa törvényben meghatározott szolgáltatások értékesítése után nem kell áfát fizetni. Ilyen szolgáltatások az oktatás, az egészségügy vagy a postai szolgáltatások. Az alanyi mentesség esetén nem kell áfát fizetni, ha az árbevétel nem éri el a törvényben megadott értékhatárt. Ez jelen esetben 12 millió forint. Kell-e könyvelő az egyéni vállalkozónak? Nem kötelező igénybe venni, azért bizonyos esetekben nem árt. Célszerű könyvelő alkalmazása, ha a vállalkozó áfa alany, ha alkalmazottai vannak, vagy ha a vállalkozási jövedelem szerinti adózást választotta. Hatályos jogszabályok: 1995 évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és kisvállalati adóról 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
Vállalkozói kivét utáni adóelőleg Az adózónak nemcsak a vállalkozói adóalap után kell megállapítania az adóelőleg összegét, hanem a költségek között elszámolt vállalkozói kivét összege után is, mely összevonandó jövedelemnek minősül, mellyel szemben további költség elszámolására nincs mód. A negyedik negyedévben már látható, hogy mennyi az elvárt adóalap (bevétel 2 százaléka), így döntést igényel az is, hogy adózó az utolsó hónapra mennyi vállalkozói kivétet számol el. Ennek azért van jelentősége, mert ha nullára viszi az adóalapot a vállalkozói kivét miatt, akkor az elvárt adóalap után mégis kell adóznia. A vállalkozói kivét összege csökkenthető a családi kedvezmény és az első házasok kedvezményével. A vállalkozói kivét után 15 százalék személyi jövedelemadó előleget kell fizetni. Ha a családi kedvezmény összege több mint a kivét alapján levonható összeg és a fennmaradó összegre tekintettel sem az adózó, sem más nem vesz igénybe jogszerűen kedvezményt, akkor (ha biztosított) családi járulékkedvezményt is érvényesíthet az egyéni vállalkozó.
Mit kell tudni a KATA adózásokról? A KATA-ról már részletesen szóltam, azt most nem részletezem. Mit kell tudni az átalányadóról? Az átalányadót is az SZJA törvény szabályozza. Választhatják az egyéni vállalkozók, mezőgazdasági kistermelők és őstermelők, illetve a fizető vendéglátó tevékenységet végző magányszemély. Az egyéni vállalkozó esetében, ha a bevétele nem haladhatja meg az évi 15 millió forintot. Az az egyéni vállalkozó is választhatja, aki kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végez és az előző évi bevétele nem haladta meg a 100 millió forintot. A kiskereskedelmi tevékenységen itt a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti kiskereskedelmi tevékenység értendő. Egyéni vállalkozói tevékenység elszámolható költséghányad jövedelem főszabály 40% 60% kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozónál 87% 13% speciális eset: kedvezőbb költségszámítású kiskereskedelmi tevékenységet végző és kizárólag a felsorolt üzletek működtetéséből szerez bevételt: 93% 7% A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó esetében (pl.
Rá kell írni a számlára, hogy kp. fizetve... dátum. +1 Mert megoldást is ajánl ha már hibáztam Köszönöm mindenkinek a segítséget. Üdv Laci Kedves László! Nagyjából egyetértek Szabóné Mónikával. Annyi finomítással, hogy bár ugyan a vállalkozási bankszámlát "kell" használni a pénzforgalom bonyolítására, de ha ezt az előírást nagyon szó szerint vennénk minden egyes tranzakcióra, akkor gyakorlatilag az összes vállalkozást végig lehetne büntetni. Az én értelmezésem szerint vannak olyan technikák, ahol ez az elvárás "megkerülhető", a megfelelő szabályok betartásával. Még cégnél sem megoldhatatlan ez az eset (az ügyvezető vagy tulaj a saját zsebéből megfinanszírozta az összeget, majd utólag benyújtja a cég nevére szóló számlát, és kéri az általa megelőlegezett pénzösszeget a cégtől házipénztárból való kifizetésre - ez a módszer nem a magán és vállalkozási pénz összekeverése, amennyiben az ügyvezető/tulaj rendszeresen elszámol a céggel szemben az általa megelőlegezett céges kiadásokkal). Tehát szerintem sem kell miatta aggódni, főleg egyéni vállalkozóként nem!
Ha valaki a bevételi értékhatárt átlépte, annak az adóelőleg alapját az adóév egészére tételes költségelszámolással kell megállapítania. Nem kell adóelőleget fizetnie a magánszemélynek mindaddig, amíg a fizetendő összeg az adóév elejétől összesítve, vagy az adott negyedévben a 10 ezer forintot nem haladta meg. A 10 ezer forint értékhatárba beleszámít a más tevékenységre tekintettel fizetendő adóelőleg összege is. Az adóelőleget a magánszemélynek év közben nem kell bevallania, csupán az éves bevallásában kell majd negyedéves bontásban szerepeltetnie. Közös szabálynak nevezhető, hogy az egyes adónemek miatti áttérési szabályokat (bevételt növelő tételek), vagy a tevékenység megszüntetésével kapcsolatos bevételt növelő tételeket csak az éves jövedelemszámításnál kell figyelembe venni, most az adóelőleg alapjának megállapításakor nincs jelentőségük. Aki az szja-törvény hatálya alatt a tevékenységét évközben megszüntette, vagy szüneteltetni kezdte, és a szünetelés alatt, vagy megszűnést követően további bevétele érkezett, vagy költsége merült fel a volt egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel, az a választott adózási mód szerint köteles az szja-t megfizetni, mivel a bevallás benyújtásának időpontjáig ezek az összegek még az egyéni vállalkozás jövedelmét érintik.
Költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak az olyan támogatás minősül, amelyet az adózó kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett kap, ideértve az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti támogatást is. Lássuk, hogy a bevételeket milyen időpontban kell számításba venni! A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény az értelmező rendelkezések között határozza meg, hogy a különböző formában megszerzett bevételnek mi a szerzési időpontja. Pénz, dolog, értékpapír, váltó, csekk és más hasonló okirat esetében a bevétel megszerzésének időpontja az átvétel vagy a számlán való jóváírás napja. Ha például a kisadózó vállalkozás olyan szolgáltatást nyújt, amelynek teljesítési időpontja 2017. december 16., a számla kiállításának időpontja 2017. december 18., de az ellenérték jóváírásának időpontja 2018. január 10., akkor ez a pénzbevétel a 2018. évben számít megszerzett bevételnek.