V. Oláh György Országos Középiskolai Kémiaverseny Február 22-23-án került megrendezésre az idén már öt éves Oláh György Országos Középiskolai Kémiaverseny döntője. Iskolánkat Gulyás Ferenc 9. A osztályos tanuló képviselte. A korábbi évekhez hasonlóan a diákok idén is négy kategóriában indulhattak, közülük a két levelező fordulóban a legjobban teljesítő versenyzők jutottak a döntőbe, amelynek idén is a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Ch épülete adott otthont. (Mi természetesen a budapesti parkolási viszonyok miatt a K épülethez érkeztünk, ahol diplomaosztó zajlott. Földes Ferenc Gimnázium - Oláh György Országos Kémiaverseny. Komolyan gondolkodtunk rajta, hogy beállunk a sorba, hogy megspóroljunk 9 évet. ) A 250 induló közül a döntőbe jutott 38 versenyző a pénteki napon írásbeli feladatsort oldott meg, amelyben feleletválasztós, számolási, illetve vegyipari technológiákhoz kapcsolódó feladatok mellett egy esettanulmány is szerepelt. ( A két év teljes anyagát emelt szinten tartalmazó feladatsor emberpróbáló 4 órás megmérettetés. Le a kalappal, aki összeállította.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vegyészmérnök hallgatói az alábbi felhívásról tájékoztatják a határon túli középiskolákat: A karunkon évtizedek óta működő Szent-Györgyi Albert Szakkollégium idén már 7. alkalommal szervezi meg az Oláh György Országos Középiskolai Kémiaversenyt, a mi főszervezésünkkel. Oláh György Országos Középiskolai Kémiaverseny. A határon túli magyar középiskolásoknak a korábbi években is volt lehetőségük indulni a versenyen, mégis nagyon kevesen jelentkeztek. Idén ezen szeretnénk változtatni, és minél több határon túli középiskolás számára megadni a megmérettetés lehetőségét. A verseny célkitűzése és egyben küldetése, hogy színes és érdekes feladatokkal népszerűsítse a kémiát, a mérnöki- és természettudományokat a középiskolások körében, valamint segítse a tehetségek felismerését, gondozását és kibontakozását. A verseny felépítését tekintve két levelező fordulóból és egy két napos döntőből épül fel. A levelező fordulók felépítésénél arra törekszünk, hogy a diákok ne csupán a meglévő tudásukat alkalmazzák, hanem fejlesszék gondolkodásukat és problémamegoldó készségüket is a feladatok megoldása közben.
"A magyar természettudományi társulat czélja hazánkat természettudományilag megismerni, ennek rejtett kincseire honosinkat s illetőleg a külföldet figyelmeztetni, a külföldön virágzó természeti tudományokat honunkba átültetni, azokat a tanodák szűk falai közöl az élet tág mezejére átvinni, az élethez közelebb eső egyesületeknek segédkezeket nyujtani, az alsóbb, vagy is népi és felsőbb, az az tudományos nevelésre közvetve befolyván honunkban a természeti tudományokat terjeszteni, s a magasztos czél elérésére a hazában található minden tudományos capacitásokat és ügybarátokat központosítani. " (1841)
2022. március 6. Eredmények I. kategória 1. helyezett: Hangya Kinga Imola 2. helyezett: Székedi Fanni 3. helyezett: Hajnal Balázs Különdíjas: Biró Alexa II. helyezett: Viczián Dániel 2. helyezett: Mészáros Richárd Ferdinánd 3. helyezett: Hegedűs Márton Krisztián Különdíjas: Lankó Gréta III. helyezett: Pancza Zsófia 2. helyezett: Fenyvesi Bence 3. helyezett: Karászi András Különdíjas: Ruszinko Koppány György IV. helyezett: Szabó Márton 2. helyezett: Papp Marcell 3. helyezett: Lemaitre Lucien Legjobban teljesítő határon túli versenyző: Dobra László Edgár Díjazott tanárok: Labancz István, Dr. Petz Andrea és Tóth Zsolt 2022. január 21. Kedves Versenyzők! Kijavítottuk a beküldött feladataitokat és bevezettük a pontokat a honlapon. Itt meg tudjátok nézni, hogy továbbjutottaktok-e döntőbe. Nagyon sok szép megoldást kaptunk és nagyon szoros volt a verseny a továbbjutásért. A döntővel kapcsolatos információkkal jövőhéten jelentkezünk. Gratulálunk Mindenkinek, aki részt vett a versenyen! A döntősökkel pedig március elején személyesen is találkozunk!
Beküldve 2018. 03. 2. KJG Hírmondó 2018. február 23-24-én rendezték meg Budapesten a BME által életre hívott és gondozott kémia tárgyú tanulmányi verseny döntőjét. A verseny fináléja egy írásbeli fordulóból és egy megadott témában elkészített előadásból/prezentációból áll. Iskolánk tanulói közül négyen jutottak a döntőbe, ahol a következő eredmények születtek. Temesvári Márton 12. D osztályos tanuló 6. hely (tanára: Tóth Zsolt) Juhász Péter 12. D osztályos tanuló 7. hely (tanára: Tóth Zsolt) Szabó Ádám 12. D osztályos tanuló 8. hely (tanára: Tóth Zsolt) Garamvölgyi István 10. B osztályos tanuló 7. hely (tanára: Sáróné Jéga-Szabó Irén)
A helyszín nagyon könnyedén megközelíthető, Jósvafő településen a Tengerszem Szállót kell keresni, a parkolójából pár perc alatt elérhető könnyed sétával. Fotó: Országalbum Apci tengerszem / Széleskő-tó A Hatvantól mindössze 20 km-re fekvő Apc a Zagyva folyó bal partján fekvő község. Megyer Hegyi Tengerszem Parkoló — Megyer-Hegyi Tengerszem - Kirándulás, Sziklamászás, Csónakázás. Az árpád-kor óta lakott település határában közel száz évig egy andezitbánya működött, amely a környékbeli építkezésekhez szolgáltatott alapanyagot. 1960-as bezárása után – csakúgy, mint a már említett Megyer-hegyi tengerszem esetében – az eső- és talajvíz lett az úr, a bányagödröt feltöltve egy tavat hozott létre, amely apci tengerszem néven vált ismerté – noha semmi köze a klasszikus jégkorszakbeli formához. Gyönyörű fekvése igazi turistacsalogató, nyáron nem tudja megállni az ember, hogy ne csobbanjon a hűs vízbe – a bátrabbak még a sziklákról is beleugranak. A hely 1995 óta helyi jelentőségű természetvédelmi terület. A megközelítése könnyű, az M3-as autópályáról a 21-es úton Apcig kell menni, jó idő esetén egészen a célig autóval lehet menni, de mégiscsak romantikusabb megállni a falu szélén, és kicsit andalogni az erdőben.
A via ferrata kifejezés (az olasz kifejezés szószerinti magyar jelentése: vasalt út, mászóösvény) olyan hegyi utat jelöl, ahol fixen beszerelt fém kábelek, létrák, hidak és fém lépések segítik az előrehaladást. Jellemző ezekre a hegyi útvonalakra, hogy a kiépített részek nélkül csak képzett sziklamászók számára járhatók. A környező sziklafalakon 37 hagyományos mászófal is kialakításra került. Fel a János vára kilátóhoz. Várhatóan június közepétől elindulhat az összesen 650 méter hosszú, több nehézségi fokozatú pályán a sziklamászás. További információkat a hivatalos weboldalon találsz. Nagyon köszönöm a fotókat Mészáros Henriettnek! Ajánlom figyelmedbe a magyarországi via ferraták (vasalt utak) térképét is.
A zempléni Kovácsvágás falu mellett magasodó fa kilátótoronyból gyönyörű panoráma nyílik a hegyközi falvakra és a hegységre. Indulj el Pálházáról, az erdei vasút melletti parkolóból. Nemsokára elhaladsz egy középkori eredetű vízimalom és egy bánya mellett. Lassan eléred az erdővel borított Som-hegyet, majd azon átvágva Kovácsvágást. Megyer-hegyi tengerszem Sárospatak közelében » Közel és távol utazás. A falu határában indul a hosszú, 1050 fokból álló lépcsősor, amely a János-hegy tetejére, a kilátóhoz vezet. Visszaérve Pálházára még látogass el – akár erdei kisvonattal is – a festői szépségű Kőkapuhoz, ahol a Károlyiak romantikus vadászkastélya alatt egy szelíd tó csábít csónakázásra. Látnivalók Pálházi Állami Erdei Vasút Fotó: Gulyás Attila/Magyar Természetjáró Szövetség A zempléni hegyek közötti kisvasút a legrégebbi működő kisvasutak közé tartozik. Különlegessége az egyre szűkölő völgyben vezető vonala, melynek Kőkapu megállóhelyénél sziklájába vájt alagúton halad át, egy nagyszerű fekvésű vadászkastély alatt. Kőkapui vadászkastély Ez a kellemes szálloda és rusztikus vadászkastély egy erdei tó mellett helyezkedik el, 3 km-re Kemencepatak vasútállomástól és 9 km-re Pálházától.
Összesített pontszám 0 /100 Élménytérkép értékelése ár/érték arány: élményfaktor: megközelíthetőség: Olvasók értékelése Közösségi értékelés Tripadvisor: Facebook: Google: Foursqare: Te lehetsz az első, aki értékeli! Megyer-hegyi tengerszem A tengerszem kedvelt túrázó és kirándulóhely, valamint geológiai feltárulás és kultúrtörténeti bemutatóhely is, ahol napjainkban jó állapotban levő ösvények találhatók a turisták számára, és információs táblák is segítenek tájékozódásban. Gyalog szépen körbejárható, autóval kissé nehézkes a megközelítése. Olaszos. Vagy olasz, ez most szerintem mindegy. Kiülős vagy beülős, bár én most maradtam kint, mivel délben elég meleg volt, hiába az október közepi dátum. A piros az uralkodó szín, a pincérek pedig végre nem olyanok, mint a Váci utcában, ahol boldog-boldogtalant leszólítgatnak, hogy ugyan térjen már be hozzájuk. Itt nincs tukmálás, csak mosolygás - mondjuk, hogy majdnem mindenkitől. Legfrisebb cikkeink Sokat hallotunk már Zsámbékról, de nem tekintettük még meg.
+Programtipp Füzér Vára A csodás természeti környezetben fekvő füzéri vár egyike azon kevés magyarországi magánföldesúri várnak, amely már a tatárdúlás előtt állhatott. A 13. század első felében építették, Magyarország legkorábbi várainak egyike. Jelentős felújításon esett át 2014 és 2016 között, felépült az alsó vár és megújult a felső vár várkápolnája, palotaszárnya és alsó bástyája. A vár egy meredek oldalú vulkáni kúpon fekszik a Zempléni-hegység legkeletibb részén. A várhegyet 2008-ban beválasztották Magyarország hét természeti csodája közé. Szolgáltatások Vendéglátóhelyek, szállások, szolgáltatások Országrész: Északi-középhegység Időtartam: 1 nap Túra besorolása: könnyű Túratípus: gyalogos Táv: 15. 4 km Időigény: 5 óra A túra a pálházai kisvasút megállójától indul, itt tágas parkolóban hagyhatjuk járművünket. 3994 Pálháza, Dózsa György út Térkép Keress minket Instagramon!
Az egyik lehetséges megoldás, hogy Sárospatakot elhagyva a 37-es úton hamarosan letérünk balra a Malomkőgyár tanyához vezető Malomkőgyár utcába. Ott hagyva az autót a piros jelzésen északnak indulva hamarosan egy keresztúthoz érünk, ott jobbra a piroskereszt-jelzés visz a tengerszemhez. Aki kényelmesebb, az haladjon tovább autóval a 37-es úton, majd Károlyfalvára érve balra forduljon le, és a településen lévő táblák elvezetik a Mikolai Pihenő- és Szabadidőparkban található halastóhoz. Ott leparkolva már csak egy kilométeres, erős kaptató vár ránk a hegy tetején lévő csoda megpillantásához. Jósvafői tengerszem Ebben az esetben valóban túlzás a tengerszem elnevezés, hiszen a csodálatos kis tavacska mesterségesen jött létre. A Jósva-forrás már múlt században fontos szerepet töltött be, a vízhozamára malom épült, majd a századfordulón villanytelepet létesítettek, amely a közeli falu áramellátását segítette. Kessler Hubert, a Baradla-barlang akkori igazgatójának ötletére 1942-ben a forrás felduzzasztásával jött létre a tó, amely továbbra is fontos energiatermelő szerepet töltött be: a barlang világításához szükséges áramot biztosította.