"Ilyenkor én is nagyon kíváncsi vagyok, mi jön ki a dologból, mi lesz a szintézise a két egyéniség "összeeresztésének". És akkor vagyok igazán jó, amikor van tétje a dolognak, és meg kell küzdeni azért, hogy sikerüljön a beszélgetés. " Nádasdy Ádám és L. L. Junior beszélgetése / Forrás: Youtube, Kadarkai Endre Feltűnő, hogy Kadarkai Endre nagyon felkészül az alanyaiból egy-egy műsor előtt. "Igen, ez régi jó szokásom – mondja. Mi a közös Tamás Gáspár Miklósban és Majkában?. – Mindig alaposan felkészülök. Van, aki hisz abban, hogy fogjuk magunkat, beülünk, és spontán alakul minden; sőt, sokan úgy gondolják, kifejezetten jó, ha az embert nem béklyózza a háttértudás. Ezzel nem értek egyet, vagy legalábbis képtelen lennék úgy leülni, hogy ne készültem volna fel a másikból. Lehet, hogy csak tíz százalékot kell majd felhasználni belőle, de az bizonyos helyzetekben elengedhetetlen. Régen talán túlzásba is vittem a felkészülést, de még ma is hatalmas interjúgyűjteményem van – az, ami ilyen témában fellelhető, jórészt megvan a könyvtáramban. Ezenkívül pedig kutakodom. "
Ismert személy › Kadarkai Endre A(z) "Kadarkai Endre" oldalunk a könnyebb áttekinthetőség érdekében nem tartalmaz minden hírt csak azokat, melyekről több forrás is írt. A részletes keresésért kattints ide: Keresés Ha valamilyen téma különösen érdekel, az alábbi beállítások alapján a Hírstart rendszeresen tájékoztat e-mailben a témában született legfrissebb hírekről. A feliratkozáshoz a hírfigyelés funkciónak bekapcsolt állapotban kell lenni és legalább egy értesítési időpontodnak kell lenni. Bekapcsolva: Kikapcsolva: A hírfigyelés bekapcsolásával hozzájárulok, hogy a Central Médiacsoport Zrt. Kadarkai endre - hírek, cikkek az Indexen. Hirstart hírfigyelő hírlevelet küldjön számomra a beállításaim szerint. A módosításról megerősítő emailt fogunk küldeni a szükséges további teendőkkel, melyet kérjük mielőbb aktiváljon a szolgáltatás igénybevételéhez. Itt állíthatod be, hogy a nap mely időpontjaiban szeretnél a Hírstarttól hírfigyelő levelet kapni a figyelt szavak vagy címkék alapján meghatározott témájú legfrissebb hírekkel. Ha az értesítési időpontokat megelőző időszakban nem szerepelt a feltételeknek megfelelő hír a Hírstarton, akkor nem küldünk feleslegesen üres levelet.
Mert a beszélgetés művészet, és ha jól csinálják, a legnagyobb élvezet. A Microsoft és a partnerei kompenzációt kaphatnak, ha Ön vásárol valamint az ezen az oldalon elhelyezett ajánlott hivatkozásokat követve.
Aki akkor azt a műsort hallotta, máig nem feledi, és tutira veszem, meghallgatta a következőt. Meg a következőt. Mert a Világtalálkozónak épp ez a lényege, hogy az a két ember, akik beülnek Endrével a stúdióba, a büdös életben nem találkoznának, esetleg nem is hallanának egymásról, így viszont egy nagyon jót beszélgetnek. És minél távolabbi a két ember foglalkozását, szociokulturális közegét, rajongótáborát vagy társadalmi beágyazottságát tekintve, minél bizarrabb a párosítás, annál izgalmasabb a kiindulóhelyzet. Mert mi köze egymáshoz Iványi Gábornak és Ambrus Attilának, a Viszkisnek? Szirtes Áginak és Klein Dávid hegymászónak? Rost Andreának és Bárdosi Sándor birkózónak? Oláh Ibolyának és Szalay-Berzeviczy Attilának? Kadarkai Endre hírek - Hírstart. Bangó Margitnak és Medgyessy Péternek? Csányi Vilmosnak és Ganxsta Zoleenak? Na ugye. Mi a kapocs Kánya Kata és Lackfi János, a Kasszás Erzsi, alias Balázs Andrea és Radnóti Sándor, vagy Árpa Attila és Grecsó Krisztián között? Kadarkai nem zár ki senkit, kiválaszt két rettentő távoli pontot a számegyenesen, majd miután kiválasztotta, megkísérli közelíteni őket, az azonosságokat keresi, nem a különbségeket, és úgy beszélget, úgy kérdez, hogy az odaszögez a készülékhez.
Most a Helikon kiadásában megjelentek írott formában az utóbbi időben mostoha sorsú Klubrádión elhangzó beszélgetések. Rádiós vagy akár tévés beszélgetések nem szoktak leírva működni, vagy ha működnek, verbálisan igénytelenek, oda vannak hányva, írott szövegként gyengék. Kadarkai beszélgetései írásban is élvezetesek és mélyek, visszaidézik a beszélgetést, de ha épp az adott Világtalálkozót nem hallotta az ember, jól megállnak a helyükön írott interjúként is. Valószínű azért, mert Kadarkai komolyan veszi a szakmát, a kérdezést, a beszélgetést és a beszélgetőpartnert. Egyetlen kritikai elemet hoznék fel, jó lenne tudni a műsor végén, ki lesz a nyerő páros a következő héten. Vajon mi az oka annak, hogy nem mondják be? Még nem biztos? Vagy nehogy valaki lemondja és változás legyen? Jó lenne várni, előre készülni arra, hogy a jövő héten miféle verbális találkozó lesz, miféle feltárulkozások, önreflexiók születnek, miféle ellentétek simulnak egymásba. Látni, hallani, tapasztalni, hogy kell beszélgetni úgy, hogy az mély legyen, mégis jól érezze benne magát az ember.
A lapokon újabb szavak és kifejezések is szerepelhetnek...
Mészérzékeny. Van fehér és piros színű, telt virágú fajtája is, de ezek kevésbé ismertek. Magvetéssel, dugványozással szaporítható. Termése piros, jóval nagyobb és húsosabb, mint a vadrózsáé. Frissen is fogyasztható, bár az előbbinél savanykásabb ízű. Szárítása nagyobb gondosságot és több időt igényel a vastagabb húsa miatt.
Mai japán Dekameron szerző: Szerb Antal Szerkesztette Thein Alfréd A novellák távoli hazájának szól elsősorban az a nyugtalan érdeklődés, amellyel az ember a szép kötetet kezébe veszi. A Távol-Kelet: velünk időben szimultán világ, és mégis oly idegen, akár a hangyák társadalma. Akármennyit olvassunk is a japánokról, mégis az az érzésünk, hogy nem tudunk és nem is tudhatunk róluk semmit. Egyáltalán nem lepne meg bennünket, ha azt olvasnánk, hogy Japánban állva alszanak és fekve imádkoznak - viszont mélységesen megdöbbentő, ha azt olvassuk, hogy a japáni ember felszáll a japáni villamosra és szakaszjegyet vesz. Ez a japáni novella-gyüjtemény csupa ilyen meglepetés és nem-meglepetés. Magyar nevek japánul 2017. Meglepi az embert elsősorban az irodalmi formáknak, az irodalmi kifejezés módjainak a hasonlatossága. Ezek a novellák, tárgyuktól eltekintve, olyanok, mintha európai vagy amerikai írók írásai lennének. A kifejezésmódnak ez a hasonlatossága részben csak felületi és véletlen jellegű. Egyrészt annak tulajdonítható, hogy fordításban elkerülhetetlenül elvész az a (minden nyelvben külön adott és megszentelt) konvencionalizmus, ami a japáni irodalomnak az eredetiben bizonyára egészen sajátos, az európaival össze nem téveszthető jelleget ad.