A ház egyik felében a Pelikán fogadó, a másikban a "theatrum szálája" helyezkedett el, ahol egyébként már 1790-től kezdve tartottak színielőadásokat. Vörösmarty szinhaz musor . A hatalmas terem – amely 1873 augusztusában összedőlt – egyik végében a karzat, a másikon a színpad, a zsinórpadlás és az öltözők kaptak helyet. A vármegye sokrétűen pártolta a színjátszást: átvállalta az igazgatás anyagi terheit, ingyenesen a társulat rendelkezésére bocsátotta a Pelikán fogadó nagytermét és biztosította a színészek elszállásolását a Bajzáth-házban, a Pelikán nagytermét pedig nagyrészt adományokból és felajánlásokból alakították át színházzá. Ürményi József, Fejér vármegye főispánja elismerőleg írt erről a színházról: "A színházat igen színesnek találtam, jól van világítva, erős fénylámpával a közepén, mint a pesti vagy a budai jól ellátott színházban, a zenekar 16 tagból áll, a ruhatár pedig nagyszerűbb, mint Pesten. " A vármegyei igazgatás komolyan vette a színjátszás nyelvművelésben betöltött szerepét, de ismerte nemesi pártolói igényeit is.
Pisztácia és mogyoró – Zsótér Sándor rendezése Székesfehérváron Werner Schwab Pisztácia és mogyoró című művét október 16-án mutatta be a Vörösmarty Színház a Kozák András Stúdióban. A cégvezető – Sorsjáték Sághy Tamás előadásában Székesfehérváron Október közepén tartották a Pelikán Fészek évadbeli első premierjét, amely egyben ősbemutató: Sághy Tamás játssza a Háy János művéből készült A cégvezető című sorsjátékot. Vörösmarty Színház Székesfehérvár. Az ember tragédiája 2. 0 ősbemutatójára készül a Vörösmarty Színház Szeptember 25-én megelevenedik a múlt, beleshetünk Picasso műtermébe, részt vehetünk a Titanic indulásának előestéjén egy bálon, a nagyváradi és a berlini pezsgő kulturális életben is megmártózhatunk, és napjaink, valamint a közeljövő fenyegető globális problémáinak tükrébe is belenézhetünk. A 2021/22-es évadot a Vörösmarty Színház egyik kiemelt vállalkozásával, Az ember tragédiája 2. 0 ősbemutatójával folytatja. A Fame bemutatójával indult az évad Székesfehérváron Szeptember 11-én a nagyközönség előtt is bemutatták a Fame című musicalt.
2022. április 9. 19:00 Premier bérlet - Veszprém (Hangvilla) 2022. április 10. 17:00 Vörösmarty bérlet - Veszprém (Hangvilla) 2022. április 20. 10:00 Ifjúsági előadás - Veszprém (Hangvilla) 2022. 19:00 Tolnay bérlet - Veszprém (Hangvilla) 2022. április 22. 19:00 Páger bérlet - Veszprém (Hangvilla) 2022. április 30. 19:00 Retro bérlet - Inota (Retro Színház) 2022. május 1. 17:00 Agárdy bérlet, Relax bérlet - Veszprém (Hangvilla) 2022. május 6. 19:00 Darvas bérlet - Veszprém (Hangvilla) 2022. június 15. 19:00 Darvas, Relax bérlet - Veszprém (Hangvilla) 2022. június 18. 20:00 Soltvadkert (esőnap: június 19. 20:00) 2022. június 26. 21:00 Makó (esőnap: június 27. 21:00) 2022. július 1. 20:00 Balatonlelle (esőnap: július 4. július 2. 21:00 Siófok (esőnap: július 3. július 5. 21:00 Gyula 2022. július 6. 20:30 Veresegyház (esőnap: július 7. 20:30) 2022. július 8. 20:00 Balatonlelle (esőnap: július 11. július 9. Vörösmarty szinhaz musor debrecen. 21:00 Dunaföldvár (esőnap: július 10. július 12. 19:00 Keszthely 2022. július 16. 20:30 Alsóörs - Amfiteátrum (esőnap: július 18. július 17.
Jókai alkalmi köszöntőjét Laborfalvy Róza mondta el; az avató díszelőadáson Katona József Bánk bánját mutatták be. A fehérvári színháznak nagy múltja, dicső szerepe volt a magyarországi színjátszás történetében. Színpadán a legkiválóbb magyar színművészek léptek fel: Varsányi Irén, Hegedűs Gyula, Rózsahegyi Kálmán, Ladomerszky Margit, Bajor Gizi. Korunk színésznemzedékének tagjai közül is sokan kezdték pályafutásukat a fehérvári színházban, amely 1913 óta viseli Vörösmarty nevét. A második világháború során, 1944-ben a nagy múltú színház elpusztult, teljesen kiégett. Egy ideig az előadásokat a Szent István Művelődési Házban tartották. Széleskörű társadalmi összefogás keretében a város lakossága újjáépítette a 2. VÖRÖSMARTY SZINPAD MARGITSZIGET - MŰSORFÜZET - IBUSZ KISASSZONY - SZÍNHÁZ - 1950-ES ÉVEK. vh_leegett_szinhaz2színházat, amely 1962. november 7-én nyitotta meg ismét a kapuit: ekkor a budapesti Nemzeti Színház mutatta be Vörösmarty Csongor és Tündéjét Törőcsik Mari és Bitskey Tibor főszereplésével, Marton Endre rendezésében. Az ördögfiókákat Garas Dezső, Gellei Kornél és Horváth József alakította, a további szereplők között Major Tamás, Ungváry László és Szirtes Ádám nevét is megtaláljuk.
Értesüljön elsőként a legújabb élő közvetítésekről, előadásokról, színházi hírekről! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Segíts nekik, visszatalálni eredeti költőjükhöz! Keresztrejtvény a költészet napjához kapcsolódóan Móra Ferenc Könyvtár Összeállítás a magyar költészet napjáról Összeállítás József Attila kevésbé ismert 11 versének részletéből Petőfi Sándor Könyvtár A magyar költészet napja és Lillafüred Filmes visszatekintés az elmúlt évek költészetnapi megemlékezéseire A magyar költészet gyöngyszemei Virtuális kiállítás Szabó Lőrinc Idegennyelvi Könyvtár Szelfizz a kedvenc magyar költőddel! Ismert József Attila-versek fordítása idegen nyelvre, majd visszafordítása magyarra Az olvasók kedvenc Szabó Lőrinc-versei Tompa Mihály Könyvtár Amit csak kevesen hallottak József Attiláról Érdekességek a költőről Költészetnapi játék gyerekeknek KSZR Könyvtárportál Irodalmi kvíz Borsod-Abaúj-Zemplén megyében született írókról, költőkről
Jöjjön József attila legszomorúbb versei összeállításunk. József Attila: Kései sirató Harminchat fokos lázban égek mindig s te nem ápolsz, anyám. Mint lenge, könnyü lány, ha odaintik, kinyujtóztál a halál oldalán. Lágy őszi tájból és sok kedves nőből próbállak összeállitani téged; de nem futja, már látom, az időből, a tömény tűz eléget. Utoljára Szabadszállásra mentem, a hadak vége volt s ez összekuszálódott Budapesten kenyér nélkül, üresen állt a bolt. A vonattetőn hasaltam keresztben, hoztam krumplit; a zsákban köles volt már; neked, én konok, csirkét is szereztem s te már seholse voltál. A teljes versért klikk. József Attila: Karóval jöttél Karóval jöttél, nem virággal, feleseltél a másvilággal, aranyat igértél nagy zsákkal anyádnak és most itt csücsülsz, mint fák tövén a bolondgomba (igy van rád, akinek van, gondja), be vagy zárva a Hét Toronyba és már sohasem menekülsz. Tejfoggal kőbe mért haraptál? Mért siettél, ha elmaradtál? Miért nem éjszaka álmodtál? Végre mi kellett volna, mondd?
A zavaros elmeállapotú költő a balatonszárszói vasútállomáson egy vonat alá került és szörnyethalt. Mindössze harminckét évet élt, az Ady Endre utáni magyar költészet legjelentősebb alakja. A második világháború után a magyar szocialista költészet ünnepelt vezéregyéniségévé vált miközben számos művét elhallgatták. Műfordítóként a szomszéd népek kortárs lírájával foglalkozott és értékesek Villon-fordításai is. Íme a József Attila versek, amiket ajánlunk elolvasásra: József Attila: Óda Itt ülök csillámló sziklafalon. Az ifju nyár könnyű szellője, mint egy kedves vacsora melege, száll. Szoktatom szívemet a csendhez. Nem oly nehéz – idesereglik, ami tovatűnt, a fej lehajlik és lecsüng a kéz. A teljes verset ITT olvashatod el – íme József Attila: Óda József Attila – Eszmélet József Attila: Téli éjszaka József Attila: Tél Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni, Hogy melegednének az emberek. Ráhányni mindent, ami antik, ócska, Csorbát, töröttet s ami új, meg ép, Gyermekjátékot, – ó, boldog fogócska!
Ma van a költészet napja, ami József Attila születésének évfordulója is egyben. Ennek apropóján felidézzük egyik legnagyobb költőnk életművét, de nem az irodalomkönyvek versein keresztül. Létezik egy kevésbé ismert költeménye is, amit nem véletlen, hogy nem tanítanak az iskolákban. József Attila hányatott gyermekkorát, majd depresszív felnőttéletét nem kell különösebben bemutatni, a magyar irodalomtörténet egyik legtragikusabb sorsú zsenijéről beszélünk, nem véletlen, hogy a költészet napját is az ő születésének évfordulójához kötjük már 1964 óta. Abban sincs különösebb vita, hogy József Attila élete során számos mentális zavarral küzdött, depresszió, énkép-zavar kínozta folyamatosan, miközben költői zsenije a legnagyobb műveket hozta létre. A Tiszta szívvel, vagy a Mama olyan költemények, amelyek mind irodalmi értékben, mind mondanivalójukban a legmélyebb szinteken mutatják be a költő nagyságát és lelki vívódásait. Nem véletlen, hogy József Attiláról mindenkiben ez a keserű sorsú, tiszta érzelmekkel teli és fiatalon elhunyt költő képe él a mai napig.