A Második Reformkor Alapítvány logója A Második Reformkor Alapítvány egy "politikai oldalakon és ideológiákon kívül álló, ügyek mentén szerveződő, a társadalom összetartozását szolgáló közösség". [1] 2019-ben alapította Vona Gábor, aktív politikai pályafutásának befejezése után. Index - Belföld - Orbán Viktor nyugalma, Peking csápjai és a mozdonyvezetők rémálma. Az alapítványnak működési célja, hogy a Reformkorhoz hasonlóan ügyek mentén szerveződve tudjon foglalkozni fontos közéleti kérdésekkel. Ezt többek között projektek, törvények, illetve határozati javaslatok útján kívánják elérni. Projektjeik [ szerkesztés] Online Népszavazás: 2021-ben indult útjára kezdeményezésük, az Online Népszavazás, aminek első megvitatandó kérdése a külföldön dolgozó magyarok levélben szavazási jogának volt. Az alapítvány többször is kiemelte, hogy a közeljövőben szeretnék tovább népszerűsíteni és egy általánosan elfogadott intézménnyé tenni az online népszavazás lehetőségét, felületet biztosítva ezzel más szervezeteknek is, hogy megvitathassák közéleti kérdéseiket. [2] Pilvax-estek: különböző társadalmi témákban folytatnak beszélgetéseket az aktuális témának szakértőjével.
Negyedik törvényjavaslatát ismertette Vona Gábor, a Második Reformkor Alapítvány alapítója. Szerdai sajtótájékoztatóján tervezete mellett az alapítvány célkitűzéseit is ismertette. "Az a célunk, hogy ez az alapítvány a közéletben egy meghatározó civil erőközpont legyen" - ismertette ez évi céljait Vona Gábor, hozzátéve: a mai magyar közélet túlságosan is pártközpontú, amelyen most szeretnének változtatni. Leszögezte, hogy ebben az évben nagy figyelmet fognak szentelni a fiatalokra, méghozzá azon okból, hogy bátorítsák őket az aktívabb szerepvállalásra. Vona a negyedik törvényjavaslatáról úgy fogalmazott, hogy 2025-ben lesz a 200. évfordulója a reformkor kezdetének. Éppen ezért az a célja, hogy a 2025-ös év legyen a reformkor éve. Index - Belföld - Vona Gábor azt javasolja, ne indulhassanak pártjelöltek az önkormányzati választáson. "Pártállástól és ideológiától függetlenül büszkék lehetünk a reformkor hőseire. " Kiemelte, hogy ennek a javaslatnak nem az a célja, hogy csupán megemlékezzünk, hanem az, hogy újra befogadjuk azt az üzenetet, amit a reformkor hozott magával. "Nagyon sok hasonlóságot fedezhetünk fel az akkori időszak és a mostani között. "
A megalkotandó törvényjavaslat esetében viszont Vona már a saját felelősségének nevezte, hogy mi az, ami a társadalom felől érkező javaslatokból bekerül, és mi az, ami kimarad belőle. Masodik reformkor alapitvany. Az Alfahír kérdésére Vona kifejtette, az adott javaslat iránt érdeklődő vagy abban már korábban is működő civil szervezeteket szeretne bevonni a munkába és a vitába, a döntésben rájuk fog hagyatkozni. Azt sem tartotta kizártnak, hogy ha egy-egy részletkérdésben még a szakma is megosztott, akkor azt a részletkérdést nyitva hagyja. A kodifikációt végző személyekre vonatkozó kérdésre azt mondta, igyekszik a kellő diszkrécióval élni, nem azért, mert bármi titok lenne, egyszerűen azért, mert ilyen országban élünk.
Az 1880-as évek közepétől a folyószabályozási és ármentesítési munkálatok már teljes egészében állami irányítással zajlottak. Az átfogó szabályozásnak köszönhetően a Tisza eredeti hossza 1419 km-ről 966 km-re csökkent. A Tisza mentén 4000 km hosszú gátrendszer került kiépítésre, amely közel 20 ezer négyzetkilométernyi területet árvízmentesített.
Hosszú távon pedig – egy nagyobb politikai változás után – használhatók lehetnek ezek a javaslatok. Pártmentes önkormányzatiság A konkrét, első vitára javasolt ötlete a pártmentes önkormányzatiság. Vona elmondta, a jelenlegi rendszer szerint pártok, egyesületek küldhetnek jelölteket, vagy magánszemély indulhat önkormányzati választáson. Ő ebből kivenné a pártokat. "Az országos és önkormányzati politikát válasszuk el egymástól" – javasolta Vona, aki szerint a pártok inkább csak ártanak az önkormányzati munkának, beszűkítik a vitákat, értelmes ügyeket gáncsol el a pártos logika. Plusz meg is különbözteti a településeket, ugyanis jobban dotálják azokat a településeket, ahol az épp aktuális kormány pártjának embere a vezető. Második Reformkor Alapítvány – Wikipédia. De azt is hozzátette, szerinte az önkormányzatiságot kontraszelektálja a pártos logika: "logóparaziták" lesznek képviselők, polgármesterek, "lopós bélák" lesznek megválasztva, és ilyenek indulnak, csak mert az adott párt logója van mögöttük. "Már pártelnökként is dokumentálhatóan ez volt a véleményem" – mondta Vona, aki szerint ez a javaslat, ha megvalósulna, az felelős döntésre is kényszerítené a választókat, mert nem lenne elég csak pártban gondolkodni, és behúzni így a jelölt mellé az ikszet, tényleg el kellene gondolkodnia azon, melyik jelöltet válassza, és miért.
Úgy vélte, hogy a Magyar Nemzeti Levéltár "budai központi épületéhez fogható szépségű" a Fejér megyei levéltáré. Fontosnak nevezte, hogy minél több tudományos kutató, családtörténész, iskolai nevelésben részt vevő használja, mert "itt karnyújtásnyira van a történelem". Ünnep: másfél milliárdos sportcsarnok épül a Fejér megyei kisvárosban | atlatszo.hu : hungary. Jelezte, hogy idén a megyei levéltárakban mintegy 400 millió forintos felújítási terv van, így reményeik szerint hamarosan Kaposváron és Salgótarjánban is hasonló események lesznek. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
2008 decemberében lesz a megújult Fejér Megyei Levéltár műszaki átadása, a megújult épület a Szent István tér felé a XIX. Század elejét fogja mutatni, a Várkörút felöl pedig a XXI. századnak megfelelő új épület lesz.
8000 Székesfehérvár, Kikindai utca 3. Fejér Megyei Levéltár információk Fejér Megyei Levéltár, Székesfehérvár A székesfehérvári Fejér Megyei Levéltár élete és gyűjteményének sorsa a bürokrácia áldozata lett. Székesfehérvár Megyei Jogú Város Levéltára 1992-ben megalakult meg. Az újjászervezett intézmény mintegy 1600 iratfolyóméter terjedelemben vette át Székesfehérvár szabad királyi város, majd törvényhatósági jogú város testületeinek, hivatalainak, intézményeinek, vállalatainak maradandó értékű iratanyagát. A székesfehérvári Fejér Megyei Levéltárban bárki díjmentesen végezhet kutatás t, akit érdekel a történelem, lakóhelyének története, saját családjának múltja, vagy szakdolgozatot, doktori disszertációt, tudományos publikációt ír és aki kötelezi magát a kutatási szabályzat betartására, illetve olyan anyagot kíván tanulmányozni, amely nem esik korlátozás alá. Fejér megyei levéltár főigazgató. A kutatókat előzetes bejelentkezés alapján tudják fogadni. A székesfehérvári intézményben mikrofilmolvasó, fénymásoló áll a kutatók rendelkezésére, valamint lehetőség van az intézmény szakkönyvtárának használatára is.
level 1 · 4 mo. ago Most másfél milliárd, mire elkészül 10 milliárd. 20 level 2 · 4 mo. ago Megbukik a kormány tavasszal és csak egy betonalap lesz elkészítve és egymásra mutogatnak kié is az a szar, ala biodóm. 9 level 2 · 4 mo. ago Lesz az húsz is elvtársak! Ne aprózzuk már el kérem! 2 level 1 · 4 mo. Levéltárak / Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Megyei Levéltára | Magyar Levéltári Portál. ago Magyarország Kanizsán már felépült. Fogalma sincs a városnak, mire fogják használni, miből fogják fenntartani. 3
level 2 jól mondod, semmiféle felelőssége nincs azért, hogy közpénzből összebaszott munkát végeznek az alvállalkozói, amit aztán nem ismernek be
A Világ ott van az orrod előtt Velence 1848 előtt I. rész: Ahogy a történet kezdődik Dátum: november 20, 2014 • Az elmúlt hónapokban, kezdetben Somhegyi Jutka unszolására, majd nagyonis önként a Velencei-tó jelenét meghatározó átalakulással, az üdülőterületté válás kezdetével foglalkoztam. :: Fejér megye honlapja ::. Ennek adatgyűjtése kapcsán, a Széchenyi Könyvtárban várakozva tévedtem be a könyvtár térképtárába. Velencéről egyetlen komolyabb térképet őriznek ott, az 1853-as… Bővebben › A velencei közbirtokosságról Szerző: Archie Dátum: június 22, 2014 • A megyéről szóló, interneten publikált 1880 körüli kataszteri térkép velencei részén (már ami megvan belőle) számos helyen a következő felirat díszeleg a földterület felett: "Velenczei közbirtokosság". Kupi László Velence -kötetében is van rá utalás. A jelenlegi magyar gazdasági jogban a… Bővebben › 300 éve kezdődött Velence újra(le)települése Szerző: Archie Dátum: június 9, 2014 • Több bejegyzésben is említettem azt a munkát, aminek célja, hogy a Velence 1714-es újrabetelepítéséhez kötődő szájhagyományt megbízható dokumentummal lehessen megerősíteni.
"Ezt a ciklust úgy kezdtük, hogy a város egyik legszebb műemlékét, a Hiemer-házat újíthattuk fel és adhattuk át a nagy nyilvánosságnak. Úgy közeledünk most a végéhez, hogy egy másik, egyébként a Belváros másik szegletében lévő, nagyon szép műemléképület újul meg és adhatjuk azt át a nagyközönségnek. " Székesfehérvár polgármestere szimbolikusnak nevezte, hogy egy városi műemlék újult meg, amelynek megyei feladata és funkciója van. A polgármester szerint a levéltár felújítása "azt az egységet üzeni nekünk, ami a nagyváros és az azt körülvevő települések között a megyeközpont és a megye között meg kell, hogy teremtődjön. " Székesfehérvár polgármestere felhívta a figyelmet arra is, hogy a van még néhány műemlék a városban, ami felújításra szorul. "Azon dolgozunk a kormánnyal együtt, hogy a Koronázó tér 3., a Köztársaság mozi, és az követően pedig a Fekete Sas Szálló is megújuljon. Azonban nagyon fontos, hogy ne csak megújuljon, hanem olyan közösségi funkciókat is kapjon, amik értelmessé teszik annak fenntartását és üzemeltetését.