Ledő Attila szerda, február 29, 2012 Archív, informatika, rajz Edit Leonardo da Vinci leghíresebb festménye jelenleg a párizsi Louvre-ban van kiállítva. Leonardo Da Vinci élete - Művészlelkek .hu - Híres festők rovat. A Mona Lisa címet Giorgio Vasari, Leonardo életrajzírója adta 31 évvel a művész halála után. A Paint rajzoló programot már az általános iskola ötödik osztályában megismerik a gyerekek. Nem sok mindent tud ez a program, de értő kezek akár Mona Lisa mosolyát is a képernyőre varázsolhatják vele. HASONLÓ BEJEGYZÉSEK Blogger Megjegyzés Facebook Megjegyzés 0 megjegyzés: Megjegyzés küldése
Ami így néz ki: Bár a Louvre nem tartja valószínűnek, hogy Jeff Bezos egyszer csak beállítana hozzájuk azzal a kéréssel, hogy akkor ő most megvenné és elfogyasztaná a Mona Lisát, ha ez mégis megtörténne, akkor alighanem az lenne az utolsó étkezése, hiszen a festmény anyagai méregként hatnának az emberi szervezetre. Mona Lisa meztelenül Párizsban?. Megölni pedig valószínűleg Powell sem akarná a milliárdost. (Fotó: Pixabay, Flickr) További cikkek a témában: Infravörös technológiával fejtették meg A sikoly című festmény "őrült" üzenetét Valaki ceruzával különös szöveget írt Edvard Munch A sikoly című képére – az infravörös technológiának hála immár azt is tudjuk, hogy ki. A modern festőművészet hamarosan szó szerint meghódítja a világűrt Az Uplift Aerospace és Jeff Bezos közreműködése olyan dolgot eredményez, amire korábban még nem volt példa: a Blue Origin New Shepard rakétája szállít majd először festményeket az űrbe. Mesterséges intelligencia mutatja meg, hogy nézhetett ki Van Gogh, Napóleon és a Mona Lisa a valóságban Vannak emberek, akiknek arcvonásait mind jól ismerjük, noha soha nem készült róluk fénykép.
A díjazottak munkáiból a oldalon tekinthető meg online kiállítás. Zigzag mászófal-rendszer, fotó: Budapest Design Week Források:,,, MTI
Picassoval Jelenleg az utazást, tehetségfejlesztést és a rajz tanítását ötvözve indította el kollégáival közösen az iskolában az Utazz velünk a világ körül nevet viselő nevet viselő téri vizuális területek komplex fejlesztését célzó tehetségfejlesztő programot. Nem a Mona Lisa volt a lényeg, hanem a diákok felfedezései – Celuskáné Csepregi Alícia kedvencei | OrosCafé. – Mára már nem kérdés számomra, hogy a pedagógusi pálya az igazi hivatásom és a legnagyobb örömöt a gyerekek érdeklődéstől csillogó tekintetei okozzák nekem, amiért semmiről nem tudnék lemondani. Rájöttem, hogy pedagógusként is gyógyíthatok, a rám bízott gyerekek lelkét – zárta az elhivatott pedagógus. Kiemelt képen: 50. születésnapján az iskolában Ha a továbbiakban is értesülni szeretne a témában, akkor lájkolja az OrosCafé Facebook-oldalát.
Henry Kissinger: Világrend (Antall József Tudásközpont, 2015) - Szerkesztő Fordító Lektor Kiadó: Antall József Tudásközpont Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 2015 Kötés típusa: Ragasztott kemény papírkötés Oldalszám: 430 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 15 cm ISBN: 978-615-5559-07-5 Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg Henry Kissinger (1923-) amerikai Nobel-békedíjas diplomata és politikus, a 20. századi amerikai külpolitika egyik legbefolyásosabb formálója. Előbb az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója, majd külügyminisztere volt Richard Nixon és Gerald Ford elnöksége alatt, de több későbbi elnök mellett is dolgozott tanácsadói minőségben. Legújabb könyvében a 21. század sürgető történelmi kihívására keresi a választ: hogyan lehet az ideológiai szélsőségek, az ütköző történeti víziók és a gyorsuló technicizálódás világában közös, a békét biztosító világrendet kialakítani? Egyéb történelem - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. E kérdés megválaszolásához a szerző kétezer év történetén kalauzol át, hogy elérkezzen a mai, változóban lévő világrend-koncepcióig, majd könyve utolsó harmadában a következő fél évszázad várható kihívásait is felvázolja.
Sok német politikus felismerte azt, -ez főként német érdek- hogy Németország nem képes globális játékosként szerepelni az EU nélkül. Az ő -akár globális hatalmuk csak és kizárólag az EU szintjén alkalmazható, ők tudják ezt a legjobban, két elveszített világháború után nem lesznek olyan barmok, hogy harmadszorra is nemzeti szinten igyekezzenek politizálni a globalizálódó világban. Most nem említeném hogy délen milyen érdekei lennének még az Uniónak. Henry Kissinger: Világrend | bookline. Kár, hogy Kissinger ezeket nem sarkította jobban ki, de ennek felismerésében hozzájárult, legalábbis részben és inkább csak megerősített. Végül is Kissinger az amerikai érdekeket tartotta szem előtt könyvének megírása során és ezzel nincs semmi baj, végtére is ő (volt) az egyik alakítója ennek a világrendnek.
• Ha igen, mindez békés folyamat lesz-e? E kérdések megválaszolásához a szerző kétezer év történetén kalauzol át, hogy elérkezzen a mai, változóban lévő világrend-koncepcióig, majd könyve utolsó harmadában a következő fél évszázad várható kihívásait is felvázolja. A kötet amerikai megjelenése óta eltelt rövid idő máris az ő jóslatait látszik igazolni... Részletek a BEVEZETÉS gondolataiból: Káosz fenyeget a mindeddig példátlan egymásrautaltság és kölcsönös függőség dacára: a tömegpusztító fegyverek terjedése, az államok szétesése, a környezetrombolás hatásai, a népirtás ma is jelen levő gyakorlata, és azoknak az új technológiáknak a terjedése, amelyek lassan kontrollálhatatlanná és emberi ésszel már-már felfoghatatlanná teszik a konfliktusokat.
Nixon útjának közvetlen eredménye az úgynevezett Sanghaji Kommüniké aláírása lett, amelyben ugyan elismerték, hogy sok mindenben nem értenek egyet, de meg is nyitották az utat egy mindkét fél számára vállalható együttműködés felé. A kommünikében az olvasható, hogy a Tajvani-szoros mindkét oldalán élő kínaiak fenntartják, hogy egyetlen Kína van, és hogy Tajvan Kína része. Ezzel a két fél lényegében rögzítette az azóta is fennálló status quót, mely szerint Tajvan nem tekinthető független országnak, és mind a Kínai Köztársaság, mind a Kínai Népköztársaság igényt tart Kína teljes területére. Richard Nixon Csou En-laj kínai miniszterelnökkel. Forrás: Wikimedia Commons A tajvani kérdés azonban továbbra is megoldatlan, az Egyesült Államok és Kína kapcsolata pedig talán a legmélyebben van Nixon 1972-es látogatása óta. Bár Peking az orosz–ukrán háborúban nem állt egyértelműen Moszkva mellé, Kína pedig nemrég ígéretet tett arra, hogy nem támogatja Oroszországot aktívan a konfliktusban, egyértelműen látszik, hogy a Nyugattal, és elsősorban Washingtonnal szemben az utóbbi időben Moszkva és Peking egyértelműen összezár.