Főoldal Háztartási kisgépek Levegő tisztítók, párásítók, párátlanítók Hűtés termékek Állóventilátor Hauser F-44 Álló ventilátor Hauser F-44 Álló ventilátor Alapadatok Teljesítmény 50 W Fokozatok száma 3 db Oszcilláló mozgás Igen Átmérő 40 cm Szín Fehér Típus: Álló ventilátor Szín: Fehér Választható sebességfokozatok: 3 Állítható dőlésszög/ billenés Állítható magasság Oszcillálás Rácsos borítás Átmérő: 40 cm Teljesítmény: 50 W Mondd el a véleményed erről a termékről!
Főoldal Háztartási kisgépek Levegő tisztítók, párásítók, párátlanítók Hűtés termékek Állóventilátor TOO FANS-40-113-B álló ventilátor, fekete TOO FANS-40-113-B álló ventilátor, fekete Alapadatok Teljesítmény 40 W Fokozatok száma 3 db Oszcilláló mozgás Igen Átmérő 40 cm Kábel hossza 1, 5 m Szín Fekete Típus: Álló ventilátor Szín: Fekete Teljesítmény: 40 W Lapátátmérő: 40 cm Lapát anyaga: műanyag 3 sebességfokozat Oszcillációs mód Dönthető fej Állítható magasság: 95 – 125 cm között Tápkábel hossza: 1, 5 M Tápellátás: 230 V / 50 Hz Méret: 60 x 125 cm Mondd el a véleményed erről a termékről!
Főoldal Háztartási kisgépek Levegő tisztítók, párásítók, párátlanítók Hűtés termékek Állóventilátor ARDES 5C40PH Álló ventilátor ARDES ARDES 5C40PH Álló ventilátor Teljesítmény: 50 W Álló ventilátor 40 cm átmérőjű fém lapátozás Fém váz Fém talp 150 cm magas 4 fokozat Dönthető Oszcilláció Könnyű összeszerelhetőség Csendes működés Maximum zajszint: 65 dB(A) Exkluzív megjelenés Súly: 7 kg 2 év garancia Mondd el a véleményed erről a termékről!
Főoldal Háztartási kisgépek Levegő tisztítók, párásítók, párátlanítók Hűtés termékek Állóventilátor ARDES 5C40PBH Álló ventilátor ARDES ARDES 5C40PBH Álló ventilátor Álló ventilátor 40 cm átmérőjű fekete fém lapátozás Fém váz Fém test 170 cm magas 3 fokozat Dönthető Oszcilláció Könnyű összeszerelhetőség Csendes működés Maximum zajszint: 65 dB(A) Exkluzív megjelenés Teljesítmény: 50 W Súly: 8 kg 2 év garancia Mondd el a véleményed erről a termékről!
Pálfi György Pálfi György Született 1974. április 11. (47 éves) Budapest Állampolgársága magyar Nemzetisége magyar, Foglalkozása filmrendező, forgatókönyvíró, egyetemi tanár Iskolái Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1999) Kitüntetései A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2006) IMDb A Wikimédia Commons tartalmaz Pálfi György témájú médiaállományokat. Pálfi György ( Budapest, 1974. –) Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, egyetemi adjunktus. Snitt Rulez – Pálfi György: Final cut – Hölgyeim és uraim – kritika - Filmtekercs.hu. [1] Életpályája [ szerkesztés] 1993-1995 között az Esztergomi Tanítóképző Főiskola Vizuális nevelés szakán tanult. 1995-ben nyert felvételt a Színház- és Filmművészeti Egyetem rendező szakára Simó Sándor osztályába, amelyet 1999-ben fejezett be. 2001 óta a Madzag Filmegylet tagja. 2002 óta a Magyar Filmszövetség és az Európai Filmakadémia tagja. 2007-ben a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának oktatója volt. 2008-2010 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem óraadó tanára volt, 2010-2021 között adjunktusa.
Mivel a közel 450 film mellett 350 filmzenét is újrahasznosítottak, az eredeti hangsávot sok esetben nem tudták használni, így az egységes zörej- és atmoszféravilág megteremtésének érdekében a film hangjának kb. 60 százalékát újra kellett építenie Zányi Tamás és Balázs Gábor hangmérnököknek – vagyis a Final Cutban mégis vannak eredeti felvételek, csak nem a képek közt, hanem a hangsávon. Pálfi György: Befordult a film alá a világ | Jelen. Hol a helye a (magyar) filmtörténetben? Nem Pálfinak jutott először eszébe a montázsfilm ötlete – Godard dokumentumsorozata ( Histoire(s) du cinema, 1989–1999) hasonló módszerekkel készült, Bán Róbert kizárólag Jávor Pál-filmek részleteiből állított össze egy külön történetet (A Jávor, 1987), a Cinema Paradiso (1988) kulcsjelenetében pedig egy filmtörténeti csókválogatást látunk –, a Final Cut azonban új szintre emelte ezt a technikát. Pálfi alkotása a legtöbb kísérleti filmmel szemben nem csak a beavatott keveseknek szól, örökérvényű története, közérthetősége miatt a nagyközönség figyelmére is számít.
Ha Pálfi György filmet készít, hatalmas a várakozás – a Taxidermiá val ugyanis egy új sort vezetett be a filmtörténet nagy könyvébe, egy új viszonyítási pontot, egy sajátos, vizuálisan sokkoló elbeszélőmódot. S új filmjében, a Szabadesés ben is ez köszön vissza, ez a vagány és mellbevágó, gondolatáradást elindító stílus. Ráadásul mire elért a magyar mozikba, Karlovy Varyban már három díjat is kapott! A Szabadesés egy lakóház hét lakásának története, melyek egymás felett helyezkednek el, s melyek ablakai előtt elsuhan az öreg néni (Molnár Piroska), mikor lezuhan a tetőről. Kritika: Mindörökké (Pálfi György). Majd ugyancsak ő az, aki visszafele vezető útján sorban találkozik a hét lakás lakóival. De hogy ez hogy lehet? Nos, ez nem derül ki, mindenesetre Amon Tobin futurisztikus városzenéje ideális hangulatot ad a film többszörösen kitekert, erősen abszurd jeleneteihez. A lazán, ám bravúrosan fűzött epizódok széles palettát kínálnak a kortárs társadalmi-, szociális- és érzelmi problémák gazdag tárházából. S mivel Pálfi György mesterlövész a maga szakmájában, mind a hét történet telibe talál.
A film alkotói jó érzékkel nyúltak a férfi és a nő szerelmi drámájának történetéhez, és sikerült valami univerzálisat megfogniuk. A születés, a halál, a szerelem, a szex, az együtt- és különlét nemcsak az élet, de a filmek kvintesszenciája is, ilyen sűrített és többszörösen elvonatkoztatott formában pedig egy valódi induktív alapminta. A sémák és karakterek bár eleve adottak, az azonosuláshoz elengedhetetlen az életteliség és elevenség. A Final cut elkezd játszani a nézővel, aki örül, nevet, szomorkodik, sír, és úgy igazán együtt él a szereplőkkel. Valójában ezért tud a film az egész mozi dicsőséges himnuszává válni. A filmek iránt érzett naiv szeretet és gondoskodás olyan elfogulatlan örömmel és melegszívűséggel tölt fel, mely egy bizakodó és előremutató pozitivitásban formálódik. Innentől nyugodtan hihetjük, hogy a mozinak van értelme, és hogy minden egyes alkotásnak megvan a maga helye a nagy egészben. Igazán kár, hogy a szerzői jogok miatt a Filmszemlén kívül nem nagyon lesz lehetőségünk látni a Pálfi filmjét, kivéve, ha egy-egy alkalommal valahol engedéllyel, díjmentesen vetítésre kerül.
színes és fekete-fehér magyar játékfilm, 2012, rendező: Pálfi György dramaturg: Ruttkay Zsófia, vágó: Szalai Károly, Lemhényi Réka, Czakó Judit, Richter Nóra, hangmérnök: Zányi Tamás, Balázs Gábor, producer: Miskolczi Péter, Pálfi György, Tarr Béla, Téni Gábor, Váradi Gábor, gyártó: SZFE, HDV Corps Kft., 84 perc A film adatlapja a Filmkeresőn Miről szól? A Férfi és a Nő egymásba botlik egy utcasarkon. A vonzalom azonnali és kölcsönös. Moziban randevúznak, összemelegednek, összeházasodnak. Az idillt egy másik férfi feltűnése töri meg, de a szerelmesek végül leküzdik a féltékenységet, és jöhet a közös élet, a gyermekáldás. Mitől különleges? Pálfi György montázsfilmje egyedülálló kísérlet: egyetlen eredeti felvétel nélkül, kizárólag "vendégszövegeket", körülbelül 450 film 1400 snittjét újrahasznosítva meséli el a történetét. Első pillantásra akár öncélú játéknak is tűnhet a produkció, a Final Cut azonban – akarva, akaratlanul – a játékfilm mikro- és makroszerkezetének alapjait vizsgálja befogadóelméleti szemszögből.
Ott ültem a vörös bársonyszékben a vetítővászon előtt, és úgy néztem végig a filmet, hogy tisztában voltam vele: gyakorlatilag bármelyik pillanatban bekövetkezhet a forgatókönyv alapjául szolgáló Tar Sándor-novella (El, valahová) alaphelyzete. A háború. Nem tudom, képes vagyok-e összeszedetten írni egyáltalán erről az egészről. Ott nőttem fel az ukrán határ mellett, kárpátaljai magyarokkal és ukránokkal körbevéve, ők tanítottak az iskolában, szobatársaim voltak a kollégiumban. Akadt, akivel együtt ünnepeltük, amikor sokévnyi várakozás után megkapta az állampolgárságát, mások hazatértek Kárpátaljára. Nem akarom, hogy bajuk essen. Nem akarom, hogy félniük kelljen a saját országukban. Nem akarok félni a sajátomban. Senkinek, de senkinek nem volna szabad átélnie ilyesmit. Az írást folyamatosan megszakítják az üzenetek: szatmár-beregi barátaim küldik a videókat, fotókat. Namény főterén páncélozott csapatszállítók sorakoznak. Nézem, látom, nem tudom érteni. A Mindörökké gyötrelmesen kemény film, és most mégis látnia kell(ene) mindannyiunknak.
Az ember ugyanis felelőtlenségből, nemtörődömségből, szórakozásból vagy szándékosan (a filmben mindegyikre kapunk példát) elpusztítja azt, ami addig kedves volt neki. De a drasztikus példáktól elszakadva a Mindörökké ben az is megjelenik, hogy átvitt értelemben pusztítanak el valamit, például egy addig örömöt hozó kapcsolatot. Forrás: Vertigo Média Ráadásul amikor az emberek csoportként mozdulnak együtt, a következmények rettenetesek lehetnek, hiszen elkezdenek állatként viselkedni. Az akolmeleg ugyanis rosszra is vezethet, Béres pedig addig-addig mondogatja kocsmai ivócimboráira, hogy birkák, hogy a végén egységben fellépve, kvázi csordaként bánnak el vele. "Szerintem az állatok nagyon közel vannak az emberhez. Iszonyatosan érdekel az evolúció, a biológia, hogy honnan kezdődik az ember és meddig tart az állat, hogy mik határozzák meg a testi funkciókat, a szellemi és érzelmi világát az embernek. Talán ez az a motívum, ami valójában minden filmemet összeköti" – mondta (az egyébként legközelebb egy állat, egy tyúk főszereplésével forgató) Pálfi György a filmhu-nak adott interjúban.