A felbecsülhetetlen értékű, 65-68 celsius fokos hévíz kicsapódása hozta létre a különleges látványt nyújtó, 1200 négyzetméteres mészkőlerakódást, amely Európában is ritkaságnak számít. Eleinte engedély nélkül telepítettek oda medencét a környékbeliek örömére, mára pedig tömegeket is kiszolgálni képes infrastruktúrát építettek ki a természeti képződmény köré. A lényeg azonban nem változott: fenyőerdőkkel körülölelve, mesebeli környezetben ejtőzhetünk a meleg vízben, mintha csak hófehér felhők között csücsülnénk. Egerszalók sódomb régen a karácsony. Bár a sódomb Egerszalók legvonzóbb látványossága, se szeri, se száma a kikapcsolódási lehetőségeknek és látnivalóknak. A falu másik végében található a Laskó-patakkal 130 hektárosra duzzasztott mesterséges tó, az Egri-Bükkalja legnagyobb felszíni vize, amely kirándulásokra, horgászásra egyaránt alkalmas. A közelben ezenkívül is rengeteg túraútvonal elérhető, látványnak pedig korántsem utolsók a tufakőből faragott kőképződmények. A Bükkalja építészeti kultúráját a vidéket borító vulkáni tufa, ez a könnyen faragható és formázható kő határozza meg; kerítések, hidacskák, út menti keresztek egyaránt készültek belőle, legrejtélyesebb megjelenési formájuk pedig a kaptárkövek.
Ezeket a barlanglakásokat az 1800-as évek környékén alakították ki, a riolittufába far agták. A legtöbb lakásban konyha, alvóhely és istálló is ki van alakítva, sőt, a külső részeken a kutyáknak és a tyúkoknak is vájtak helyet. Estére az állatok at beterelték a barlang belső helyiségébe, kívülre rakták azokat az állatok at, amelyek sokat értek, belülre pedig az értéktelenebbeket, illetve a büdösebbeket, mint például a disznókat. Szépen hízik az egerszalóki sódomb - Termál Online. A lakásokat még az 1960-as évek környékén is lakták, ma már azonban nem, legfőképpen népi bemutató helyiségeket, kézműves műhelyeket, népi kézművességet oktató termeket, boros pincéket, és egy táj házat láthatunk itt. A Bükkalján egyébként összesen 18 barlanglakásos település ismert, némely lakást ma is használnak például nyári konyhának. A következő oldalon elmondom, mennyi minden vár még rátok a környéken!
Egerszalók - sódomb 1 052 11 53 2014-05-14 A feltörő gyógyvíz lehűlésekor kevesebb oldott anyagot tud megtartani, ez kicsapódva úgynevezett sódombot hoz létre. Hasonló csak Pamukkaléban (Törökország), és a Yellowstone Nemzeti Parkban (USA) található A kép hozzászólásai Hozzászólni csak belépett felhasználó tud
1579-ben benépesítették az elhagyott falvat, a község akkori neve pedig már Egyházszalók. Ez a folyamat pedig többször is megismétlődött 1730-ig. Érdekesség: bár minden huszadik évben elnéptelenedett a falu, mindig akadtak olyan vállalkozó kedvű emberek, akik úgy döntöttek, hogy itt fognak letelepedni A sódomb A falu déli határában található gyógyfürdő 410 méteres mélységből feltörő, majdnem 70C°-os vize miközben lefolyt a domboldalról, egészen bámulatos, 120 négyzetméteres mészkőlerakódást hozott létre. Egerszalók sódomb regensburg. A sódomb ugyanitt képződött, a gyógyvíz elpárolgott oldott anyagainak lecsapódásával. Ilyen természetei jelenség egész Európában páratlan értékkel rendelkezik, a világon ilyen máshol csak Törökországban és az USA-ban van. 2016-ban a hely elnyerte a gyógyhelyi minősítést, bár hivatalosan a víz 1992-ben lett gyógyhatásúvá nyilvánítva. A hely ízületi és reumatikus panaszokra szakosodott, de a csontsérülésekkel küzdők is biztos helyet találnak itt. A sódomb rövid története abból áll, hogy 1961-ben a területen több fúrást is végeztek földgáz és kőolaj után kutatva.
Arany János: SZENT LÁSZLÓ FÜVE 1847 I. Ezer év után még nem irtak nyolcszázat, Hanem legfölebb csak nyolcvan-egynehányat, Mikor László király, magyarok királya, Pogány kun hadakkal háborúba szálla. Nagy volt a vérontás, folyt a vér, mint patak, Tőle a vizek is mind megáradtanak, A mező sik-vér lett, mint valamely tenger, Sziget benne a sok halomra ölt ember. Kivel sebje nem bírt, az vérbe fúladott, A félig elevent megfojtá a halott. Elveszett a kun mind, vagy esett rabságba, Egy maradt hirvinni messze Kunországba. Fényes győzödelem, zsákmány sok és gazdag: A magyar vitézek ezeken osztoztak; Osztoztak, lakoztak, nagy vígan valának, Itták áldomását a nehéz csatának. A király ellenben csöndes sátorában Buzgón imádkozva térdepelt magában, Fényes győzedelmét nem tartá övének, Hálát adva érte Ura-Istenének. De nem hallgatá meg a felséges Isten, Véres háborúkban mivel kedve nincsen, Véres háborúkban, emberáldozatban Hogy gyönyörködhetnék a jó Isten abban? Hiába, hogy a vért szomjas föld felissza, Bosszúért kiált az az egekre vissza, S jaj annak a népnek, vétkezett az sokat, Kit a bosszuálló Isten meglátogat!
Elterjedése [ szerkesztés] Európa nagy részén (kivéve Nagy-Britanniát, a skandináv országokat és Portugáliát) és Ázsia nyugati részén él. Kedveli a meszes talajt, erdőszéleken, bokros, füves területeken él. Magyarországon többek közt a Gödöllői-dombság, valamint a Cserhát területén él, valamint a Mátrában is megtalálhatóak állományai. [3] [4] [5] [6] [7] Megjelenése [ szerkesztés] Évelő lágyszárú növény, hajtása felálló, legfeljebb fél méter magas. Levelei ülők, lándzsa alakúak, keresztben állnak, ép szélűek. Virágai sötétkék színűek, kétivarúak. Pártája forrt szirmú, 4 sziromból áll. Júniustól augusztusig virít. Termése tok. Kulturális jelentősége [ szerkesztés] Magyar elnevezése onnan ered, hogy amikor Szent László király táborában a katonák között pestis tört ki, a király Istenhez könyörgött. Éjjel megjelent egy angyal álmában, aki azt mondta neki, hogy menjen ki a sátor elé és célzás nélkül lője ki nyílvesszőjét. A nyílvessző egy tárnicsot fúrt keresztül, amelyből kenőcsöt készítettek, és ez megmentette az embereket a haláltól.
Szent László-tárnics Az Uskovnica legelőn ( Júliai-Alpok, Szlovénia) Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 10 000 Ft Rendszertani besorolás Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots) Asteridae Euasterids I Rend: Tárnicsvirágúak (Gentianales) Család: Tárnicsfélék (Gentianaceae) Nemzetség: Tárnics (Gentiana) Faj: G. cruciata Tudományos név Gentiana cruciata L. Szinonimák Tretorhiza cruciata (L. ) Delarbre [1] Hivatkozások A Wikifajok tartalmaz Szent László-tárnics témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Szent László-tárnics témájú médiaállományokat és Szent László-tárnics témájú kategóriát. A Szent László-tárnics [2] vagy kígyótárnics (Gentiana cruciata) a tárnicsfélék (Gentianaceae) családjába tartozó, évelő, őshonos, védett növényfajunk. Más elnevezései dantzia-gyökér, emián, Genitus király füve, keresztfű, keserűgyökér fű, kígyófű, kígyónyelvű fű, keresztes tárnics, ördögméze, Szent László király füve, epefű, genciána.
Hatalmas termetű volt Szent László király, egy fejjel kimagasodott vitézei közül. Harcokban olyan volt, mint a bátor oroszlán, békében meg olyan, mint a kegyes pásztor. Egykor ezt énekelték róla: Üdvöz légy, kegyelmes Szent László király, Magyarországnak édes oltalma, Szent királyok közt drágalátos gyöngy, Csillagok közt fényes csillag. Amikor a pestis, a döghalál pusztítani kezdett, az egész nép László királyhoz fordult, mindenki tőle várt segítséget. Mint a juhok a jó pásztorhoz, úgy tódultak a király sátorához. Szent László pedig Istenhez könyörgött, tőle várt segedelmet. Isten éjszaka álmot küldött a királyra. Egy angyal jelent meg a szent király előtt, és azt mondta: - Vedd íjadat és tegezedet, menj ki sátrad elé, és minden célzás nélkül bocsásd el nyílvessződet. A vessző megmutatja, mit kell tenned. Amikor László király felébredt, hozatta íját és tegezét, kilépett sátrából, felhúzta íját, aztán célzás nélkül elbocsátotta a nyílvesszőt. A nyílvessző messze szállott, s ahol lehullt, egy genciána fűszálat átütött.
A nyílvessző messze szállott, s ahol lehullt, egy genciána fűszálat átütött. A genciána, a keresztesfű kenőcse mentette meg a népet a döghaláltól, s ezt azóta is Szent László füvének nevezi a nép.
"Egy a kivánságunk, egy az akaratunk: Egy is elbeszéli, mi pedig hallgatunk, Vagy, ha más nem volna, én is elmondhatom, Szóljatok, ha úgy nincs, ahogy előadom. " Helybehagyta a nép és elcsöndesedett, Akkor amaz egyik ily beszédet kezdett: "Uram király, László, azt kérdem, tudod-e, Hogy mi végett jöttünk most ennyien ide? "Oh jaj! tekints végig széles országodban, Meglátod a szörnyű romlást, ami ott van: Ide s tova elhull néped egész nyája És vadállatoknak lészesz a királya. "Hiába parancsolsz böjtöt, imádságot, Azzal meg nem óvod haldokló országod, Könyörögtünk untig, de a böjt, az éhség Csak öregbité a pestis dühöngését. "Mi az oka ennek? ismerjük el végre: A mi bolondságunk és apáink vétke: Elhagytuk az Istent, elpártoltunk tőle, Ki Szittyaországból kihozott e földre. "Sovány puszták helyett szép országot adott, Jó baromtenyésztőt, tágast és gazdagot, Nagy széles folyókat, halat bennök sokat, Vadas erdőt, hegyet, tiszta forrásokat. "De többet akaránk tudni az őseknél: Megszüntünk áldozni buzgó kútfejeknél, Rátettük kezünket sok áldozó kőre S új Istennek raktunk templomot belőle.
– II. A király pedig űlt a földnek porában, Bűnbánatot tartván néma sátorában; Megszaggatta szárnyát gyászos köntösének, Koronája helyét hamuval hinté meg. Fenn szóval könyörge. Én uram Istenem! Könyörűlj, könyörűlj veszendő népemen; Ontsd ki rám, ha tetszik, méltó haragodat: Csak népemről vedd le sujtoló karodat. Igy könyörge László, magyarok királya. Hát ime! tömérdek nép tolong hozzája: Férfiak, asszonyok, vének és gyermekek, Mint sirból kijáró halvány kisértetek. Zúgó mormolásuk hallik már előre, Mintha messzi földről sáskafelleg jőne, Vagy mint, ha föld alól mennydörgést hallani S mond a pásztor: no lesz az éjjel valami! A hogy közeledtek, nőttön nőtt a lárma, A király felállott, a népet bevárva; Nem ijedt ugyan meg, nem szokása félni, De mégsem tudá a dolgot mire vélni. Hiába tolultak a király elébe, Hiába volt mindnek hangos a beszéde, És hiába hallott a király oly sokat: Egy csöppet sem érti zajos panaszukat. Végre egy kiállott s telt torokkal szóla: Atyafiak, mondá, halgassunk a szóra, Ne beszéljünk ezren, ugy sohsem lesz vége, Nem figyelhet mindre király ő felsége.