Legyinthetnék erre, hogy félév nem számít, de mint Farkas András nyugdíjszakértő elmagyarázta, nagyon is – ha amiatt a fél év miatt lesz egy évvel több a nyugdíjszorzónál figyelembe vett évek száma, akkor az 2 százalék pluszt jelent a nyugdíjszorzónál. Olvasóink nem is hagyták annyiban az ügyet, cikkünk megjelenése után a nyugdíjszakértő segítségét kérték, hogy igazukat elismertessék. A járási kormányhivatal egyébként azt is kétségbe vonta, hogy egyáltalán vizsgálni lehet-e a feleség kérelmét, mivel az adategyeztetés már lezárult. A szakértő szerint ezért logikátlan a nyugdíjak egységes emelése - Blikk. A Győri Törvényszék azonban megállapította, hogy lehet, illetve hogy a feleség vitathatja a külföldi tanulmányi idejére vonatkozó döntést. A bírósági eljárás során pedig az derült ki, hogy az Oktatási Hivatal tájékoztatása, valamint a német egyetem visszaigazolása alapján valóban kilenc féléves volt a feleség egyetemi képzése is. Mivel ösztöndíjas képzésről volt szó, erről az Emmi irattárában szintén találtak dokumentumokat, amelyek ugyancsak a kilenc félévet támasztották alá.
Öngondoskodási szakértő - Cserép Zoltán 2010 óta dolgozik pénzügyi tanácsadóként, öngondoskodási szakértőként. Évekig Dr. Farkas András munkatársa volt, aki mellett alaposan megismerte a hazai nyugdíjrendszer sajátosságait, jellegzetességeit.
Miért fontos a valorizációs szorzó? Egy adott évben nyugdíjba vonulók havi nyugdíjának megállapítása összetett számítással történik, az legfontosabb paraméterek közé tartoznak az egyes évekre megállapított úgynevezett valorizációs szorzók, amelyek az átlagos nettó keresetek alakulásához igazodnak. A legutóbbi, tavaly március 24-i Magyar Közlönybenkormányrendeletként megjelent a 2021-es szorzótábla, amely szerint például az 1950-ben szerzett fizetésekre 411, 364-es (! ) szorzó vonatkozik, az 1980-as kereseteknél pedig 71, 294 a szorzó értéke, míg a 2000-esnél 4, 83. Majd például a 2010-es nettó bérek esetében ez az érték 2, 026. Az öt legutolsó évben pedig: 2015-re 1, 655-ös, 2016-ra 1, 536-os, a 2017-re 1, 36-os, 2018-ra 1, 222-es, 2019-re pedig 1, 097-es szorzó vonatkozik. A korábbi jogszabályban szereplő szorzók alacsonyabbak voltak - itt is jól látszik tehát a magas nettó kereseti dinamika. Nem csoda, hiszen 2019 volt az utolsó, a koronavírus-járvány és azt követő gazdasági válság előtti utolsó békeév.
A TÖK Olajos magvak Az olajos magvak az Omega-3 zsírsavak gazdag forrását képezik, gyulladásgátló anyagok, rostok, és magnézium is található bennük. Összetevőik miatt pedig pozitív hatással vannak az érrendszerre és a szívre, csökkentik a rák kialakulásának kockázatát, fehérje tartalmuknak köszönhetően pedig még a fogyásban is segíthetnek. Ami a legjobb, minden előnyükhöz hozzájuthatunk már napi egy maréknyi adag elfogyasztásával. Hogyan igyuk a fekete áfonya levet? Mikor, mennyit igyunk?, Áfonya a látáshoz mennyit. És mivel nem kell előkészítenünk vagy megfőznünk őket, nem is jelentenek extra terhet a mindennapokban. Szakértők szerint a legegészségesebb olajos mag a dió, azonban ízlésünknek megfelelően választhatunk a mandula, pisztácia, földimogyoró, makadámdió vagy a mogyoró közül is.
Ezért különösen figyelni kell a gyümölcs, a keményítőtartalmú zöldségfélék (pl. kukorica), valamint a szárazhüvelyesek fogyasztására. Ezek mennyiségét mindig le kell mérni, és ki kell számolni a szénhidráttartalmukat. Hogyan segítenek? Elsőként 1936-ban Szent-Györgyi Albert és munkatársai vizsgálták a citrusfélékből származó flavonoidok élettani hatását, és azt tapasztalták, hogy csökkentik a hajszálerek törékenységét. Akkoriban ők még vitaminnak nevezték el a két megismert flavonoidot, azonban hamarosan megdőlt a vitaminelmélet és az elnevezést is elvetették. Flavonoidokon 13 különböző vegyületcsoportot értünk. Mára mintegy 4000-féle különböző flavonoidot azonosítottak. Fontos, hogy ebből a sokféle vegyületből minél többfélét együnk rendszeresen. Tehát nem csak az számít, hogy a zöldségekből, gyümölcsökből, fűszernövényekből mennyit eszünk, de az is, hogy mennyire különbözőféléket. Csak figyeljünk a színekre! Először 1960-ban tanulmányozták (25 éves követéses vizsgálattal) a flavonoid vegyületeknek az emberi egészségre gyakorolt hatását.
Kísérletek áfonyával Az önkéntesek megettek 200 g áfonyát, és megittak rá 200 ml vizet vagy tej et. Vérmintát vettek tőlük a kísérlet előtt, majd az emésztési folyamat során rendszeresen. Az eredmény azt mutatta, hogy akik vízzel ették meg az áfonyát, azoknak a vérében megnövekedett a kávé sav és a ferulasav koncentrációja. Akik azonban tej jel együtt fogyasztották az áfonyát, azoknak az emésztés során nem hogy nőtt volna, hanem éppenséggel csökkent a vérükben ez a két igen hasznos anyag. Mi is a ferulasav és kávésav? A ferulasav biztosítja a sejtfalak merevségét és védi az idegrendszert, normalizáló hatással van a vérnyomásra. A kávésav szintén az idegsejtek erőteljes védelmezője. Egy másik, korábbi kutatás azt mutatta ki, hogy a kávésav magában rejti annak a lehetőséget, hogy neurodegeneratív betegséget akadályozzon meg. Az áfonyában található ferulasavnak és kávésavnak köszönhető ennek a gyümölcsnek a tanulási és agyi képességek javulásában mutatott pozitív hatása. A Nutrition and Neuroscience című szakmai lapban közöltek egy tanulmányt, amely szerint ez a két antioxidáns eredményesen használható olyan, korral összefüggő idegrendszeri betegségben is, mint például az Alzheimer kór.