Jól járhatnak idén az idősek, hiszen megkezdődött a 13. havi nyugdíj visszaépítése, sőt, mellé jár a nyugdíjprémium is. Vasárnap jó hírre ébredhettek az idősek, ugyanis Orbán Viktor a Kossuth rádióba egyebek mellett bejelentette: a kedvező mértékű gazdasági növekedés miatt várhatóan 50-56 ezer forint nyugdíjprémiumot kaphatnak a nyugdíjasok még az év vége előtt. Ebben a juttatásban több mint kétmillió-hatszázezren részesülnek – mondta el Farkas András nyugdíjszakértő az Indexnek, hozzátéve, hogy a plusz juttatás nemcsak az öregségi nyugdíj mellé jár, hanem vonatkozik körülbelül félmillió egyéb ellátottra is, így ez az összeg jár a rokkantsági és rehabilitációs ellátás, illetve a korhatár előtti ellátás mellé is, összesen. Összesen 24 féle ellátási forma létezik, amely jogosít erre az összegre, azonban nem nyugdíjprémiumként illeti meg az érintetteket, hanem egyszeri ellátásként. Az összeg tovább emelkedhet A nyugdíjszakértő elmondta hogy, várható volt a bejelentés, amelynek indokaként a kedvező mértékű gazdasági növekedést említette.
Magyarországon az átlag nyugdíj jelenleg a 140 ezer forinthoz közelít, a jövő évi januári 3 százalékos emelést követően pedig 142–143 ezer forint lesz, azonban a nyugdíjasok több mint fele nem kap ennyit, miközben kicsit kevesebb mint a fele viszont többet, sőt, adott esetben jóval többet – hívta fel a figyelmet az InfoRádiónak nyilatkozó nyugdíjszakértő. Farkas András szerint egy átlagnyugdíj közel sem elég ahhoz, hogy nagy lábon éljen az ember, családban, ahol két nyugdíj adódik össze, a 250 ezer, esetleg 300 ezer forint közeli összeg már kicsit jobb helyzetet tud eredményezni, arra azonban továbbra sem elég, hogy olyan "luxuscikkeket" vásároljanak, mint az idényzöldségek vagy a sertéshús, miután ezek ára az infláció miatt nagyon felszaladt, pedig egyszerű élelmiszerekről van szó. A NyugdíjGuru News vezető elemzője hangsúlyozta: a nyugdíjasok akkor kerülnek igazán nehéz helyzetbe, ha egyedül maradnak, mert akkor valóban oda kell figyelni minden fillérre, miközben az egészségügyi kiadások is nőhetnek.
Most úgy látszik, hogy jól járnak azok, akik 2022-ben igényelnek öregségi nyugdíjat, ugyanis idén várhatóan 8, 6 százalékkal magasabbak lesznek a nyugdíj-megállapításnál alkalmazandó valorizációs szorzók. Úgy látszik, jól járnak akik, 2022-ben igénylik az öregségi nyugdíjat, ugyanis idén nyugdíj-megállapításnál alkalmazandó valorizációs szorzók Farkas András, nyugdíjszakértő szerint – írja a Igaz, az idei biztos valorizációs szorzószámokról majd csak valamikor 2022 március második felében jelenik meg a kormányrendelet, de azok várható mértékét az előző évi nettó nemzetgazdasági átlagbér növekedése alapján már most is jól be lehet lőni – jegyzi meg a lap. Fontos tudni, hogy az adott évben nyugdíjba vonulók havi nyugdíjának megállapítsa meglehetősen összetett módon történik, de a legfontosabb paraméterek közé tartoznak az egyes évekre megállapított úgynevezett valorizációs szorzók, amelyek az átlagos nettó keresetek alakulásához igazodnak. Az átlag nettó keresetek pedig magasabbak most, mint egy évvel korábban.
Legyinthetnék erre, hogy félév nem számít, de mint Farkas András nyugdíjszakértő elmagyarázta, nagyon is – ha amiatt a fél év miatt lesz egy évvel több a nyugdíjszorzónál figyelembe vett évek száma, akkor az 2 százalék pluszt jelent a nyugdíjszorzónál. Olvasóink nem is hagyták annyiban az ügyet, cikkünk megjelenése után a nyugdíjszakértő segítségét kérték, hogy igazukat elismertessék. A járási kormányhivatal egyébként azt is kétségbe vonta, hogy egyáltalán vizsgálni lehet-e a feleség kérelmét, mivel az adategyeztetés már lezárult. A Győri Törvényszék azonban megállapította, hogy lehet, illetve hogy a feleség vitathatja a külföldi tanulmányi idejére vonatkozó döntést. A bírósági eljárás során pedig az derült ki, hogy az Oktatási Hivatal tájékoztatása, valamint a német egyetem visszaigazolása alapján valóban kilenc féléves volt a feleség egyetemi képzése is. Mivel ösztöndíjas képzésről volt szó, erről az Emmi irattárában szintén találtak dokumentumokat, amelyek ugyancsak a kilenc félévet támasztották alá.
Szoláris éghajlati övezetek Azért vannak a Földön szoláris éghajlati övezetek, mert a Nap sugarai eltérő szögben érik a felszín különböző részeit. Geography 97 kB
Szoláris éghajlati övezetek Szoláris éghajlati övezet: a napsugarak hajlásszöge alapján kijelölt éghajlati övezetek 1. ) trópusi / forró övezet 2. ) mérsékelt övezet 3. ) hideg övezet Mivel a Föld forgástengelye nem merőleges az ekliptika síkjára, a napsugarak hajlásszöge egy adott területen nem állandó, hanem év közben folyamatosan változik, ezért a napsugarak beesési szöge máskor, és máshol merőleges: március 21 - Egyenlítő június 22 - Ráktérítő szeptember 23 - Egyenlítő december 22 - Baktérítő Tehát a napsugarak hajlásszöge egy éven belül csak a Ráktérítő és Baktérítő közötti területen lehet 90°-os, ezt nevezzük trópusi övezetnek. A Föld tengelyferdesége miatt alakult ki az is, hogy az északi és déli szélesség 66, 5°-tól északra és délre az év folyamán legalább egyszer nem kel fel, és nem nyugszik le a Nap, a sarkközéppontokon pedig féléves nappal és féléves éjszaka váltja egymást. Ezt nevezzük hideg övezetnek. A sarkkörök és térítők közötti átmeneti területet, ahol a Nap mindig lenyugszik, és mindig felkel, de a napsugarak hajlásszöge sosem tudja elérni a 90°-ot, azt nevezzük mérsékelt övezetnek.
Szoláris éghajlati övezet / valós éghajlati övezet Valós / módosult éghajlati övezet: a szoláris éghajlati övezetek teljesen szabályosak (térítők, sarkkörök), de a valóságban a tengeráramlások, szélrendszerek, domborzat, és az óceánok/ szárazföldek elhelyezkedése módosítja ezt. Így jöttek létre a valódi/módosított éghajlati övezetek, melyek szabálytalan határokkal rendelkeznek. Ezeken belül is eltérő éghajlatot figyelhetünk meg, ezért az övezeteken belül övek jöttek létre, azokon belül a területek.
Megkülönböztetünk: – Forró – Mérsékelt – Hideg • • földrajzi övezeteket Övezeteken belül kisebb övek és vidékek különíthetők el. Az öveket még területekre is oszthatjuk 11/24/2020 11 A földrajzi övezetsség rendszere: 1. Forró övezet – – 11/24/2020 Egyenlítői Átmeneti öv Térítői Monszun vidék 12 2. Mérsékelt övezet – Meleg mérsékelt • • Monszun mediterrán – Valódi mérsékelt • • • Óceáni Mérsékelten szárazföldi Szélsőségesen szárazföldi – Hideg mérsékelt 11/24/2020 13 3. Hideg övezet – Sarkköri – Sarkvidéki 11/24/2020 14
Napéjegyenlőség - napfordulók Napéjegyenlőség, más néven ekvinokcium: egy évben két alkalommal, március 21-én, és szeptember 23-á n a napsugarak deleléskor az Egyenlítő mentén merőlegesek, ez azt jelenti, hogy mindenhol 12 órás nappal, és 12 órás éjszak váltja egymást. Az északi félgömbön a március 21 a csillagászati tavasz, szeptember 23 pedig a csillagászati ősz kezdete. Nyári napforduló (északi félgömb június 22. ): A Nap március 21-én az Egyenlítőnél delel merőlegesen, innentől kezdve június 22-ig egyre északabbra esik a 90°os delelés, tehát a Nap látszólagos évi pályája során északabbra vándorol. Június 22-én a napsugarak hajlásszöge a Ráktérítőre merőlegesek, majd ezután ismét dél felé tart. Tehát ekkor bekövetkezik június 22-én a nyári napforduló. Téli napfordulók (december 22): december 22-én ugyanaz lejátszódik a déli félgömbön, mint június 22-én az északi félgömbön, a Nap a pályáján ekkor éri el a legdélibb pontot, és elindul vissza észak felé. Ekkor következik be a téli napforduló.