Nem először volt szerencsém találkozni a Cupra Bornnal. Tavaly júliusban látogatást tettünk Barcelona mellett, a Formentor sajtó bemutatója alkalmából. Ekkor már statikus módon megcsodálhattuk a VW ID. 3 alapjára épülő Bornt. Mondanom sem kell, hogy alig vártam, hogy végre hosszabb időt eltölthessünk az első, teljesen elektromos Cupra modellel. Nehéz és rögös út a Cupra útja, ha belegondolunk, hogy 1 év hátránnyal indul a konszern testvér Volkswagen mögött. Az ID. 3-ra ugyanis kísértetiesen hasonlító elektromos autót úgy kellett tervezni, hogy a Cupra gének benne legyenek, új vásárlói kört hódítson meg és talán a legfontosabb, hogy ne egy átlogózott autót lássunk benne. A Formentor magasra tette a lécet és a sikere bizonyítja, hogy van igény arra, hogy több legyen a Cupra, mint egy high-end Seat. Mondeo hybrid teszt tv. Így a legfontosabb kérdés számomra az, hogy ki tudott-e jönni a Born az ID. 3 árnyékából? Megéri-e ez a modellt választani a VW helyett? Ha nagyon röviden szeretném jellemezni a különbségeket akkor a fő különbség a két modell között, hogy a Bornba nem felejtettek el fűszert tenni, amikor megalkották.
Előbbinek én nem örülök annyira, hiszen szinte mindent innen vagy az érintés vezérelt gombok segítségével kezelhetünk. A digitalizáció kicsit túl lett tolva ebben a modellben is. Például az üzemmód kapcsolás is csak menürendszer segítségével érhető el. Ez visszalépés például a konszerntestvérhez képest, ahol erre külön gomb van. A Cupra tesztautónk a kisebb teljesítményű 204 lóerős verzió volt a modellsorban, illetve az 58kW-os akkumulátor csomagot kapta. Mondeo hybrid teszt pro. Magasabb teljesítmény esetén már ott van a Cupra gomb a kormányon, ahol gyorsan vadabbá változtathatjuk a járművet. Itt erre viszont nem volt lehetőség ilyen egyszerűen. A Born kompakt méretei egyébként nagyon ideálisak a városi közlekedésre. Illetve annak köszönhetően, hogy ez a típus kifejezetten elektromosnak készült, rendelkezik azzal a nagyon fontos plusszal, ami az ilyen autók sajátja. Kevesebb az alkatrész, így lényegesen nagyobb a tér, ami marad. Ez azt jelenti, hogy más, kompakt méretű autóknál valamivel kisebb, de a tér, illetve a térérzet nagyobb.
Galáriához kattintson a képre! Fotó: Hirling Bálint - Origo A kvóták teljesítéséhez jó szolgálatot tesznek a takarékos dízelmotorok, de hiába ölnek irgalmatlan pénzeket a kipufogógázaik tisztításába, a VW-botrány és a nagyvárosi (előbb-után talán Budapestet is elérő) kitiltások miatt egyre több vásárló ódzkodik tőlük. Ez a magyarázata annak, hogy részleges vagy teljes villamosításban látják a közeljövőt a gyártók. Priusszal indult, de a flotta hőse lehet - Ford Mondeo Turnier Hybrid teszt. Így van ezzel a Ford is, amely egy idén áprilisi rendezvényen jelentette be nagyszabású terveit, és azokból jó néhányat meg is valósított már. Hátul újdonság a lámpák közti króm díszléc. Pár feliraton és a speciális felniken-gumikon kívül nem sok minden különbözteti meg a hibridet hagyományos társaitól, és ez jó is így Fotó: Hirling Bálint - Origo Megérkezett például a Puma lágy hibrid hajtással (indítógenerátor és 48 volt), a Transit Custom a furgonok közt úttörőként már plug-in hibridként kapható, ráadásul a benzinvérű rajongók teljes megrökönyödésére a Mustang név (igaz, Mach-E utótaggal) egy elektromos SUV-on is feltűnik.
Persze ez nem egyik napról a másikra fog bekövetkezni, amit jelez, hogy a sorozat összes tagja átesett idén egy frissítésen, ennek keretében néhány apró részletet kiigazítottak a kasztiján, új kárpitokat és kilincseket használnak az utastérben, felfrissítették a Sync3 infotainment tudását. Lotus Eletre: máris egy jövőbeli 900 lóerős változat készülhet. Régi hagyomány a Fordnál a Sony audiorendszer, és nem is szól rosszul, de az érintőképernyő kezelhetősége nem tökéletes Fotó: Hirling Bálint - Origo Egyértelműen a rombuszmintás hűtőrácsos, nagy felnis ST-Line néz ki legjobban a kínálatból, míg a másik végletet éppen a hibrid tesztautónk képviseli konzervatívabb orrával, sok krómdíszítésével és szokatlanul kicsi, 16 colos kerekeivel. Bár nem mindenkinek jön be a gömbölyded farkialakítás, csinos maszkjával és szigorú tekintetével szemből impozáns látvány a Mondeo; profilból szintén harmonikus jelenség a közel 4, 9 méter hosszú kombi – úgy is fogalmazhatnánk, hogy ügyesen titkolja a korát. Óriási az utastér, de akad egy gond a csomagtérrel És mi újság az utastérrel?
Az eredeti 525 literről jócskán összezsugorodott, és lapos lett a csomagtér, de legalább az üléstámlát ledöntve sík a felület. A padló alá került a hibrid és a 12 voltos akku, illetve a defektjavító szett Fotó: Hirling Bálint - Origo Ez bizony a kompakt autónál megszokott térfogat (és elmarad például a Toyota Corolla ST Hybrid kapacitásától), de a lépcsőshátú Mondeóval ellentétben legalább családi nyaralásnál nem állít megoldhatatlan kihívás elé: egyszerűen ki kell venni a rolót, és tetőig pakolni. A legvagányabb elektromos – Cupra Born. Ledöntött üléstámlával másfél köbméteresre nő a térfogat, tehát használható méretet ad ki, azt viszont mindenkinek magának kell eldönteni, mennyire tud együtt élni a kombihoz mérten szűkös alapkapacitással. Cikkünk folytatódik, kérjük lapozzon!
1979 őszén a Formula-1 visszatért Imolába a Dino Ferrari Nagydíjra, a világbajnokságon kívüli versenyt Niki Lauda nyerte a Brabham-Alfa Romeóval. Egy évvel később - miután Monza kiesett a naptárból - Imolában rendezték az Olasz Nagydíjat, ismét Brabham autója nyert, a fiatal brazil, Nelson Piquet vezetésével. A Formula-1-et irányító Bernie Ecclestone 1981-ben visszaadta Monzának az Olasz Nagydíjat, de szeretett volna Imolában is versenyt rendezni, végül a futam a San Marinói Nagydíj nevet kapta. A kis köztársaság, San Marino, 50 mérföldre található a pályától. Index - Sport - Marad a legendás pálya a Formula–1-es naptárban. 1981-ben az első San Marinói Nagydíjat Piquet nyerte, de a futam sokkal inkább egy hihetetlen balesetről maradt emlékezetes, Gilles Villeneuve Ferrariján a gumi meghibásodott és a kanadai pilóta a Tosa előtti gyors kanyarnál a gumifalba csapódott. A Ferrari darabjaira hullt, de Villeneuve csodával határos módon sértetlenül megúszta az esetet. A kanyar később róla nevezték el. Az 1982-es versenyt egy sajnálatos eset árnyékolta be, a legtöbb alakulat távol maradt a futamról, mert az irányító testület és a csapatok között politikai harc dúlt.
Azóta a pálya komoly átalakításon esett át. A Variante Bassa sikánt eltávolították, így a Rivazza 2-ből az első Tamburello sikánig teljesen padlógázon lehet menni, ahogyan volt az eredeti vonalvezetésben is. Azonban a sikánt motorversenyekre visszaépítették. Imola f1 pálya download. A régi garázsokat és a paddockot teljesen lebontották és újjáépítették - a boxutcát meghosszabbították és újraaszfaltozták -, a munkálatokat a német pályatervező, Hermann Tilke felügyelte. A pálya abban reménykedett, hogy néhány éven belül újra a Formula-1-es versenyt rendezhet. 2008 júniusára az újjáépítési munkák nagy része befejeződött, az FIA a pályának 1T licenszt adott, ami azt jelenti, hivatalos Formula-1-es tesztre alkalmas; a pályáknak ahhoz, hogy versenyt rendezhessen, 1-es minősítést kell kapnia. 2011 augusztusában ezt a minősítést Charlie Whiting bejárása után megkapta, azonban Formula-1-es versenyt a mai napig nem rendeztek a pályán. 2008-ban a WTCC mezőnye, 2011-ben a Le Mans széria látogatott el a helyszínre. Ha ismerőseid figyelmébe ajánlanád a cikket, megteheted az alábbi gombokkal:
A 2020-as visszatérést követően pedig már Emilia Romagna Nagydíj néven íródik tovább a legendás pálya története. Hirdetés
A Brabham nyerte a következő évben Monza helyett már Imola-ban megrendezett az Olasz Nagydíjat, melyen ezúttal Nelson Piquet állhatott a dobogó legfelső fokára. Az Olasz Nagydíj 1981-ben visszatért Moza-ba, de a helyi hatóságok a korábbi sikeres Imolai versenyekre éítve, a kb 50 kilóméterre fekvő kis városállam neve alatt futó, San Marino-i nagydíj ötletével jöttek elő. Piquet megismételte az előző évi bravúrt bezsebelve ezt a győzelmet is. Az 1982-es verseny keserűen végződött a Ferrari csapat számára. Imola f1 pálya méretei. Villeneuve nem volt hajlandó szóba állni Pironi-val, azt állítva, hogy a francia megszegte a csapatutasítást és megelőzte az utolsó körökben. A következő években egyre nőttek a biztonsággal kapcsolatos aggályok, különös tekintettel a pálya számos pontjáról hiányzó bukóterületekre. Sajnálatos módon két pilóta, Ratzenberger és Senna 1994-es versenyen bekövetkezett tragikus halála volt szükséges hozzá, hogy meggyőzze a hatóságokat a biztonsági fejlesztés szükségességéről, mellyel az 1995-ös versenyig el is készültek.