A főhajtás visszacsípésével az oldalhajtások számát növeljük, így több termést is nevel a növény. (De van olyan művelési mód is – termesztőberendezésben -, amikor a főhajtás növekedésére és erősítésére törekednek, azon hagynak meg minden termést, az oldalhajtásokat mind leszedik, hogy egyáltalán ne sűrűsödjön be az állomány, átszellőztethetőbbé váljon, így sok növényvédelmi probléma előzhető meg a párásabb légtérben. Szabadföldi paprika intenzív tápanyag-utánpótlása (I.) - Agroinform.hu. ) Azonban az uborka metszése magába foglalja az oldalhajtások kordában tartását is. A növény 30-50 cm-es magasságban kell metszeni. Ez azt jelenti, hogy e magasság alatt a növény főhajtásáról a hónaljhajtásokat tőből le kell vágni a levelek alól (virággal együtt), míg e magasság fölött ezeket az oldalhajtásokat egy-két levélre kell visszacsípni (később három-négy levélre), mert minden levél mellől új termések és új hajtások is kinőnek. De ha túlságosan elsűrűsödik az állomány, szellősebbé tételéhez ritkítani kell néhány oldalhajtás teljes eltávolításával. A növény tövénél az alsó leveleket el kell távolítani, hogy a talajról való fertőződéseket megelőzzük, illetve így könnyebb öntözni is anélkül, hogy víz jutna a levelekre.
Sokszor a harmonikus tápanyagellátás csak szóban valósul meg, műtrágyázás során a tápelemek egymáshoz viszonyított arányára kevésbé ügyelnek. Ennek következtében gyakori az olyan eset, amikor az egyik tápelem túlsúlya a másik növényi tápanyag felvételét akadályozza. Uborka tápoldatos hajtatás Rosier tápanyagellátása. A korábbi cikkünkben a klimatikus, toxikus és technológiai hibákból eredő vagy azzal összefüggésbe hozható tápanyagellátási zavarokkal foglalkoztunk, most azokat az eseteket vesszük sorra, amikor van a talajban tápanyag, de a felvételüket talajtényezők zavarják, azaz a talaj kedvezőtlen fizikai és rossz kémiai tulajdonságai miatt alakul ki hiánytünet. Ilyen gyakori okok: • kedvezőtlen talajkémhatás (pH), • túl meleg vagy hideg talaj, • levegőtlen talaj, • tápelem-aránytalanságok vagy ionantagonizmus, • magas sótartalom (EC). Míg a dísznövényeknek a talajkémhatás iránti igénye nagyon eltérő, ilyen tekintetben meglehetősen nagy különbséget mutatnak – gondoljunk csak a savanyú közeget igénylő orchideákra és rododendronokra, illetve a lúgos kémhatást igénylő szárazkötészeti növényekre –, addig a zöldségfélék esetében pH tekintetében alig van eltérés.
Régi mondás, "hideg fej, meleg láb", ami a holland kertészeknek is a szlogenje, nemcsak az emberi gondolkodásra értik – bár többnyire így élnek, ez az alaptermészetük –, a zöldséghajtatásban, ha nem is egészen szó szerint, de fiziológiai törvényként a termesztés-technológiában is alkalmazzák. Legyen a gyökér mindig meleg közegben! A növény tápanyagfelvételét befolyásoló tényezőket alapvetően három csoportba soroljuk: talaj és gyökérközeg tényezők, klimatikus tényezők és növényi tényezők. A talaj, illetve a talaj nélküli, vízkultúrás termesztésben a víz- és a tápanyagfelvétel esetében a hőmérsékletnek meghatározó szerepe van. Ez vonatkozik a vízre és a tápanyag-hasznosulás sebességére, de értendő különböző mértékben az egyes tápelemekre, és azon belül az ionformákra is. A meleg igényes zöldségfajok esetében (uborka, sárgadinnye, paprika, tojásgyümölcs, paradicsom) a közeg hőmérsékletének 10 ° C-al való növelése – de csak bizonyos határok között (! ), az úgynevezett biológiai küszöbértéktől a hőoptimumig – megkétszerezi a vízfelvételt, és adott idő alatt a növények szárazanyag-produkcióját is, ami 1 °C-onként 10%-kal nő.
A zöldségnövények esetében a következő ion-antagonizmus jelenségekkel lehet gyakrabban találkozni: • ammónium és kálium (NH4-K), • ammónium és mész (NH4-Ca), • magnézium és kálium (Mg-K), • foszfor és vas (P-Fe), • mész és bór (Ca-B), • mész és vas (Ca-Fe). Ritkábban fordul elő: • bór és a molibdén (B-Mo), • nátrium és a kálium (Na-K), • cink és vas (Zn-Fe), • magnézium és mangán (Mg-Mn), • kalcium és kálium (Ca-K), • mangán és vas (Mn-Fe). A túltrágyázás, azaz a magas sótartalom (EC) – amellett, hogy jellegzetes tünetei vannak (haragos sötét levélzet, vékony szár, apró levelek, barna gyökérzet) – szintén kiválthat hiánytünetet. Leggyakoribb a növényben legnehezebben mozgó mészhiánytünetek, paprika- és paradicsomtermésen csúcsrothadásnak nevezik, salátán levélszélbarnulás-betegségnek. Indexkép: Shutterstock
Kosár 0 Nincsenek termékek a kosárban. Csirke nuggets-es dürüm Érdekessége, hogy nem pitában, hanem tortilla tésztába tekerjük fel a ropogós csirke nuggets falatkákat, speciális öntettel és friss zöldségekkel (saláta, paradicsom, káposzta, lilahagyma, uborka) tálaljuk, csípős chili paprikával fűszerezzük. PASA KEBAB ÉTLAP Archives - Pasa Kebab Tatabánya. Borjúhúsos dürüm Érdekessége, hogy nem pitában, hanem tortilla tésztába tekerjük fel a grillezett húst, speciális öntettel és friss zöldségekkel (saláta, paradicsom, káposzta, lilahagyma, uborka) tálaljuk, csípős chili paprikával fűszerezzük. Csirkehúsos dürüm Rántott sajtos dürüm Érdekessége, hogy nem pitában, hanem tortilla tésztába tekerjük fel a friss -forró rántott sajtot, speciális öntettel és friss zöldségekkel (saláta, paradicsom, káposzta, lilahagyma, uborka) tálaljuk, csípős chili paprikával fűszerezzük. Vegyeshúsos dürüm Fitt borjúhúsos dürüm Teljes kiőrlésű tortillával, ruccolával, szezám-, és napraforgó maggal! Érdekessége, hogy nem pitában, hanem tortilla tésztába tekerjük fel a grillezett húst, speciális öntettel és friss zöldségekkel (saláta, paradicsom, káposzta, lilahagyma, uborka) tálaljuk, csípős chili paprikával fűszerezzük.
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlapon a felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával Ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi. Elfogadom Bővebben...
140, Tatabánya, Komárom-Esztergom, 2800
Tovább