Egy vizsgálatban alkoholfüggő pácienseknél végeztek naltrexon, acamproszát, illetve placebo-kezelést 12 héten át. A három terápia gyakorlatilag ugyanolyan hatékonynak bizonyult, de azok, akik azt hitték, hogy aktív kezelésben részesülnek, kevesebb alkoholt fogyasztottak, és kisebb mértékben szenvedtek a sóvárgástól és a függőség egyéb tüneteitől. Más szóval nem a kezelés, hanem a páciensek saját elképzelései határozták meg a kezelések sikerességét. A kettős vak, placebó-kontrollált vizsgálatok célja az, hogy kiküszöbölje a betegek és a vizsgáló orvosok elvárásait a vizsgált kezeléssel kapcsolatban. Ezt a célt azonban nem mindig sikerül elérni. Egy régi vizsgálat adatainak újbóli elemzése további mélyítette ezt a problémakört. A kutatás eredeti célja az volt, hogy naltrexon és acamproszát hatását mérjék fel alkoholfüggő betegeknél. 169 páciens kapott naltrexon, acamproszát vagy placebo-kezelést. Az alkoholfüggőség számos paramétere mellett a kutatók azt is vizsgálták, hogy a résztvevők saját véleményük szerint aktív kezelésben részesülnek-e. Nem volt jelentős különbség az egyes kezelési módszerek között a kimeneteleket illetően, de a kutatók azt tapasztalták, hogy azok, akik saját véleményük szerint aktív kezelésben részesülnek, kevesebb alkoholtartalmú italt fogyasztottak, és enyhébbek voltak a függőség tünetei is.
Jelenlegi ismereteink szerint ez az effektus összetett neurobiológiai reakciók eredményeként jelentkezik. "A placebohatás tulajdonképpen annak egy módja, ahogy az agy közli a testtel, mitől érezhetné jobban magát" - fogalmazott találóan Ted Kaptchuk, a bostoni Beth Israel kórház professzora, a téma kutatója. Persze a placebók sem képesek minden téren pozitív hatást kifejteni. Nem csökkentik például a koleszterinszintet, ahogy nem csökkentik tumorok méretét sem. Ehelyett inkább olyan szimptómák enyhítésében van jelentőségük, amelyeket az agy szabályoz. Magyarul mondva a placeboeffektustól jobban érezhetjük ugyan magunkat, de nem fogunk meggyógyulni. A jelenség így főként a fájdalomcsillapításban, a stressz okozta álmatlanság kezelésében, valamint a daganatellenes terápiák olyan mellékhatásainak enyhítésében érhető tetten, mint a fáradtság vagy az émelygés. A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Kiss Árpádnak, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) klinikai vizsgálati munkacsoportja vezetőjének.
Ez arra utal, hogy a terápia kimenetelét a páciensek elképzelései határozták meg, az aktuálisan szedett hatóanyagtól függetlenül. Science Daily | gyógyszer, placebo 2009-07-10 09:49:47
Egyrészről remek, hogy egyáltalán szó esik a gyógyulást generáló placebo hatásról, másrészről sajnos egyelőre nagyon kevés szó esik ennek az ellentétéről, amit úgy hívnak, nocebo hatás, ami ugyanolyan erős, mint a placebo hatás, csak az ellentétes irányban. A nocebo hatás, azaz a negatív gondolatok és a gondolatokhoz kapcsolódó érzelmek nem csak hogy megbetegíthetnek minket, de meg is ölhetnek. Ugyanaz az ereje, és ugyanaz a mechanizmusa, mint a placebo-nak. Ébresztő adat, hogy a pszichológusok szerint az átlagemberek, a gondolataik a 70%-a vagy annál is több, negatív. Az emberek a gondolataik 70%-ával csak betegítik magukat, és szenvedést teremtenek az életükben. És mivel ezek csak kis apró, jelentéktelen gondolatok, nem is tulajdonítanak nekik nagy jelentőséget. Az orvosi rendelőben erről bizony egy szót sem fogsz hallani. Nem azért, mert ne lenne fontos. Ehhez le kell ülni, és elvégezni a saját magunk kutatását. Ez is egy olyan szeletkéje a gyógyulásnak, amire te saját magad fogsz rájönni, remélhetőleg minél hamarabb.
A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a lehetséges mellékhatásokról szóló tájékoztatás előidézheti a nocebohatást.
Előfordul ugyanis, hogy egyes segédanyagok nagy dózisban nemkívánatos mellékhatást váltanak ki az állatkísérletek során, mindemellett fontos leszögezni, hogy terápiás adagolásban ezen anyagok is teljesen biztonságosak az emberi szervezet számára. Ilyen segédanyagok például a ciklodextrinek, a dextrán és a polietilén-glikol. Kik kaphatnak placebót? Elmondható tehát, hogy a klinikai gyógyszerkísérletekben használt placebo csupán farmakológiai segédanyagokból áll, ennél fogva pedig nem várható tőle aktív hatás. Éppen ezért viszont nem is minden betegség kapcsán folytatható placebokontrollált vizsgálat.