Nyolc évvel Mátészalka után. Tehát, ha se Kandónak, se az 1988-ban ünnepelt centenáriumnak nincs köze Szolnokhoz, miért tartották fontosnak a TITÁSZ-nál az emléktábla kihelyezését, és miért éppen itt? A Tallinn Filmszínház ugyanis 1988-ban még a Vosztok úton állt, a mozi körüli út csak évekkel később vette fel Kandó Kálmán nevét. 4-6-ossal Budapest legszebb terére – a Mechwart liget | Gardenista. Egyetlen halvány magyarázattal tudok szolgálni. Az Állami Villamosenergia-szolgáltató Vállalatból 1951-ben hozták létre a hat regionális szolgáltatót, amelyek közül az egyik a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat, azaz a TITÁSZ lett. A debreceni központtal működő cég szolgáltatott Szolnokon is, sőt komoly munkáltatónak számító üzemigazgatósága is működött a városban. És mivel Mátészalka is a TITÁSZ területén van, úgy gondolhatták, a 100 éves évfordulón a cég által ellátott településeken emléktáblával lehet erről megemlékezni. Mert mi másért került volna a Tallinn Mozi falára ez a szerény kis emléktábla, ami szerencsére eddig mindig túlélte az épület tulajdonos- vagy bérlőváltásait.
Ez a találmány megoldotta a villamos energia nagy távolságra való szállításának és a fogyasztók részére történő elosztásának problémáját. Kandó Kálmán a háromfázisú váltakozó áramú vasúti vontatási rendszer megalkotója. Tevékenysége a villamos vasúti vontatás legkiválóbb úttörőinek egyikévé emelte. Kaplan Viktor egy új típusú, állítható szárnylapátos vízturbinát tervezett, amely különösen alkalmas volt lassú folyású vizek energiájának hasznosítására. Jendrassik György alkotása volt a vasúti vontatási célokra kiválóan alkalmas, nagyon rugalmas jellegű, egyszerű kivitelű, négyütemű előkamrás motortípus. Ganz Holding - Korszakalkotó találmányok. A Ganz-Jendrassik rendszerű dízelmotorok a gyakorlatban kiválóan beváltak. Botka Imre a Ganz-Botka-féle evolvens fogazatrendszer és a hármas kiegyenlítésre való méretezés kidolgozója. Dr. Varga József szabadalmai szivattyútelepek, vízturbina telepek és hidrodinamikus gépek fejlesztésére vonatkoztak.
Kandó Kálmán sokoldalú, fölényes elméleti tudású gépészmérnök, kitűnő elektrotechnikus és hatalmas képzelőerejű konstruktőr volt. A villamos vasúti vontatás történetének váltakozó áramú fejezete örökre elválaszthatatlan Kandó emlékétől, és munkásságától. Elismerése Munkásságát 1930-ban Corvin-koszorú kitüntetéssel ismerték el. Főművének megvalósulását, sajnos már nem érhette meg. 1931. Kandó kálmán találmányai. január 13-án szívszélhűdés következtében váratlanul elhunyt. január 16-án a Budapest főváros által adományozott, a Kerepesi temetőben létesített díszsírhelyben temették el. Halála után 1932. augusztus 17-én volt a V40. 001 pályaszámú, első fázisváltós mozdonynak a műszakrendőri próbája. Az általa tervezett mozdonyt már nem láthatta.
1902. szeptember 4-én nyitották meg és másnap átadták a forgalomnak. Mivel elégedettek voltak a Ganz teljesítményével, 1903-ban három, majd 1904-ben további négy mozdonyt rendeltek. Az olasz kormány, az időközben államosított vasút nagyarányú villamosítását határozta el, azzal a megkötéssel, hogy a villamos berendezések és a járművek csak Olaszországban készülhetnek. A Ganzban meghatározó banktőke semmiféle kockázatot nem akart vállalni, és önként átadta a piacot. A Wetinghouse cég megvette Kandó szabadalmait és Vado Ligure-ban mozdonygyárat épített. A gyár vezetését Kandóra bízták. Kandó elfogadta a meghívást, és több munkatársával Vadoba költözött. Két mozdonytípust fejlesztett ki Az ötcsatlós Giovi vagy Cinquanta elnevezésű mozdonyok Kandó legnagyobb számban gyártott gépei voltak. Kandó Kálmán. 1912-ben elkészült a 100 km/h sebességű, 2000 kW teljesítményű Trenta nevű gyorsvonati mozdony, ami a leggazdaságosabb mozdonya lett. Az I. világháború során 1915-ben hadiállapotba kerültünk Olaszországgal.
Külföldön nagy feltűnést keltett, hogy az I. világháborútól meggyötört Magyarországon már a gyakorlatban is megvalósították ezt a rendszert. A MÁV elhatározta a 190 km hosszú Budapest-Hegyeshalom fővonal új rendszerrel történő villamosítását. A rendszert az 1930-ban üzembe helyezett Bánhidai Erőműből indított háromfázisú 100 kV-os távvezetékről táplálták négy transzformátor állomáson átalakított, egyfázisú 16 kV 50 Hz munkavezetéken keresztül. A fázisváltós rendszerrel villamosított vonalon Komáromig 1932-ben indult meg a forgalom. A fázisváltós rendszer létrehozását már 1919-ben megfogalmazott tanulmányában eredményesen támogatta Verebélÿ László a MÁV Vasútvillamosítási Osztály vezetőjeként. A kísérleti mozdonyok próba időszaka alatt Kandó több külföldi felkérést is teljesített. 1926-ban megtervezte Európa akkor két legnagyobb teljesítményű egyenáramú gyorsvonati mozdonyát (2BB2 400) a Párizs-Orléans vonal számára. A teljességhez tartozik, hogy Kandó halála után, az általa kijelölt úton haladt tovább a villamos mozdony fejlesztés Ratkovszky Ferenc, és Mándi Andor irányításával.
Tény, hogy két legnagyobb horderejű találmánya jelentőségét maga Jedlik sem ismerte fel időben. Az elektromos motor és a dinamó utóbb technikatörténeti mérföldkőnek bizonyult. Ezekkel a találmányokkal a villamosság kora köszöntött be, amelyet az általános emberi történelem "második ipari forradalom" fejezetcímen jegyez. Jedlik Ányos szép hosszú kort élt meg, 1895. december 13-án fejezte be földi pályafutását. 1942-ben Győr városa Jedliknek díszsírhelyet adományozott, melyen kedvenc zsoltáridézete áll: " "Az igazak örökké élnek, és az Úrnál az ő jutalmuk. " Legfontosabb eszközeire a Műszaki Múzeumban, írásos hagyatékára a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár Kézirattárában vigyáznak. Munkásságáról a német Siemens Múzeum is megemlékezik. Emlékét több köztéri szobor és emléktábla őrzi. Nevét innovációs díj, társaság, egyetemi kollégium, középiskolák és több utca viseli. Források: Jedlik Ányos - Vílághíres feltalálóink - Kép forrása:
2006-ban a mozikban is bemutatkozott a Son Osmanlı Yandım Ali című filmben, ahol partnere az a Kenan İmirzalıoğlu volt, akivel 2009-2011 között a Magyarországon is vetített Ezel című sorozatban játszott, amely Magyarországon első török sorozatként volt látható az RTL Klub kereskedelmi csatornán. 2012-ben Firuze Hatunt alakította a Szulejmán című televíziós sorozatban. Állandó magyar hangja Németh Borbála.
A Dolunay sorozat A szerelem íze címmel a LifeTV műsorán volt látható hazánkban. Egy török drámasorozatról beszélünk, amire még a vígjáték kifejezést is használhatjuk, hiszen poénokból sem volt benne hiány. Török sorozatok Magyarországon – műsorvízió. A címe alapján is egy pihe-puha történetet vártam, esetleg apróbb izgalmakkal, de semmiképp sem a Remények földjéhez hasonló kőkemény drámát képzeltem el. A főszerepben a rendkívül megosztó személyiségű Can Yaman látható Özge Gürellel az oldalán. Őszintén szólva szkeptikusan kezdtem bele a megnézésébe, aminek több oka is volt. Az egyik a férfi főszereplőről olvasott és látott túlcsorduló imádat, ami az észszerű rajongás határait bőven átlépi, a másik pedig a női főszereplő említése a premier előtti reklámokban, amikor is a Szulejmán sztárjaként mutatták be az alig-alig, mindössze néhány epizódban feltűnő színésznőt. Míg előbbit igencsak visszataszítónak tartottam, addig ez utóbbi engedett arra következtetni, hogy amennyiben egy korábbi sorozat jelentéktelen mellékszereplőjét használják kedvcsinálónak, akkor vajon milyen egyéb "zs kategóriás" színészt fújt össze a szél.
Az utóbbi időben egyre több sorozatot láthatunk Can Yamantól, aki napjainkban az egyik legnépszerűbb török színész a magyar rajongók körében. Ez talán nem is annyira véletlen. Yamannak a 2019-es és a 2020-as év hozta el itthon az ismertséget. Először az Álmodozóban és A szerelem ízében láthattuk nagyszerű alakítását, jelenleg pedig az Elsöprő szerelem és a Mr. Wrong főszerepeiben tűnik fel a LifeTv műsorán. 2020 török sorozatok 6. Kivétel nélkül mindben bizonyítja, hogy a rosszindulatú embereknek nincs igaza és hírnevét nem a vonzó külsejének köszönheti. Négy sorozatát rangsoroltam most – nem kis fejtörést okozva ezzel magamnak – a legjobbtól kezdve, de mondhatjuk úgy is, hogy a nagyon szupertől a "csak" simán szuperig. 1. A szerelem íze (Dolunay – 2007) A legkomolyabb, pontosabban legöltönyösebb szerepe egyértelműen Ferit Aslan karaktere volt, oldalán Nazlival, azaz Özge Gürellel, akinek színészi tehetsége legkevésbé sem marad el partnerétől. Ferit egy gazdag, fiatal és nem mellesleg egy nagyon jóképű üzletember, akinek életében mindennek megvan a maga helye és rendje.
Cansu Dere Életrajzi adatok Született 1980. október 14. (41 éves) Ankara, Törökország Pályafutása Iskolái Istanbul University Faculty of Letters Aktív évek 2000– Híres szerepei Eyşan Atay ( Ezel) Firuze Hatun ( Szulejmán) Zeynep Güneş ( Anya) Asya Yılmaz ( Elárulva) Cansu Dere weboldala Cansu Dere IMDb-adatlapja A Wikimédia Commons tartalmaz Cansu Dere témájú médiaállományokat. Cansu Dere ( Ankara, 1980. október 14. Perzselő szenvedélyek (2020) filmsorozat tartalma és epizódlistája - awilime magazin. ) török színésznő, modell. 2000-ben a Miss Turkey szépségverseny harmadik helyezettje volt. Élete és pályafutása [ szerkesztés] Szülei Görögországból hazatelepült törökök. Dere középiskolai tanulmányait İzmirben végezte, majd az Isztambuli Egyetem régészet szakán tanult három évig. 2000-ben harmadik helyezett lett a Miss Turkey szépségversenyen, amivel elindult modellkarrierje. Számos török divattervezővel dolgozott és párizsi kifutókon is megfordult. Televíziós karrierjét műsorvezetőként kezdte közvetlenül a szépségversenyt követően, majd 2004-ben a Metro Palas című sorozatban kapott szerepet.