Fékezhetetlen energia árad belőle, melyet szerencsére nem tud a színpadon kívül hagyni. Idén nyáron a Dóm téren is berobban vele a színre. Az Elfújta a szélben Pittypat nénit alakító Lehoczky Zsuzsával beszélgettünk. Szó esett Fékezhetetlen energia árad belőle, melyet szerencsére nem tud a színpadon kívül hagyni. Szó esett egy lelki társról is... Köztudott, hogy a Budapesti Operettszínház színészeit sok esetben nem csak a munka, de barátság is összeköti. Lehoczky Zsuzsa Kossuth-díjas művésznő életében is van egy színházi lelki társ, akivel rengeteget beszélget. Zsorzsi Tanti meglepetésbálja - Lehoczky Zsuzsa 80 - YouTube. "Ha baj van, megyek és átölelem a derekát..., ugyanis addig érek neki: Szabó P. Szilveszterről van szó" – meséli érzelmekkel fűtött hangon, majd pajkos jókedvvel a hangjában hozzáteszi: nagyszerű színésznek és nem mellesleg nagyon jóképű férfinak tartja. Tiszteli benne, hogy példás családi életet él, hiszen ritka, hogy egy házaspár hosszú évek után is kézen fogva jár be a színházba. Szilveszter feleségével is jóban van. "Nagyon örültem, amikor megszületett a kislányuk, az esküvőjükre dalokkal is készültem" – meséli, majd jókedvűen részletet trilláz a telefonba.
Az édesapjától szerepeket vett el kommunista igazgatója, de ő maga aztán sztár lett "Az Isten is színésznek teremtette" – mondták róla már kislánykorában szakmai nagyságok, ahogy átlagemberek ugyancsak. A Kossuth-díjas, érdemes művész Oszvald Marika művészcsaládban nőtt fel, s ha gyermekként volt is hajlama némi szertelenségre, színészként a tökéletes fegyelmet, ritmusérzéket, poentírozó készséget követelő operett műfajában lett nemzetközileg elismert művész. Ugyanakkor olyan prózai feladatokban is bizonyította színészetes sokszínűségét, mint például Csehov Sirálya, amelyben Arkagyinát alakította. „Lemondtam arról, hogy unokám legyen” – Lehoczky Zsuzsa őszintén vallott lányáról. Mindemellett Oszvald Marika számtalan hitelesen megformált főszerep után is megmaradt annak a derűs, közvetlen személyiiségnek,... Szűnni nem akaró álló taps a nemzet legújabb színészének Vasárnap este a Nemzeti Színházban, a Rómeó és Júlia című előadás után Vidnyánszky Attila, a teátrum igazgatója átadta a Nemzet Színészének járó elismerést Lehoczky Zsuzsának. 1957 óta színész, és 1962 óta a Budapesti Operettszínház művésze Lehoczky Zsuzsa; Kossuth-díjas színésznő, kiváló és érdemes művész, akit az április közepén meghalt Törőcsik Mari helyére választottak meg a nemzet színészévé.
Lehoczky Zsuzsa szeptember végén hajolt meg utoljára az Operettszínház közönsége előtt. A színésznő már hónapokkal ezelőtt elhatározta, hogy visszavonul. Bár életének nagy részét a színházban töltötte, és továbbra is azt vallja, hogy soha nem szűnik meg a hivatása iránti rajongása, még sincs kétsége afelől, hogy ez a legjobb döntés, amit meghozhatott. – Szoktatom magamat a csendhez – mondta a Borsnak a színésznő arra utalva, hogy a mindennapjai teljes nyugalomban telnek, nem mondhatni, hogy zajlik körülötte az élet. – Ha ez még nem lenne elég, önkéntes karanténba vonultam, hogy megóvjam a szeretteimet – tette hozzá Zsuzsa, akinek hirtelen rengeteg szabadideje lett, és amikor csak teheti, ezt az időt a lányával tölti. Lehoczky Zsuzsa: Lemondtam arról, hogy unokám legyen - Ripost. A karantén előtt mindennap átjött hozzám, most pedig nem telik el úgy egy nap sem, hogy ne hívna fel – tette hozzá Zsuzsa, s a következő pillanatban a sors furcsa játékaként megcsörrent a telefonja: a lánya, Krisztina kereste. Zsuzsa mindig is szeretett volna jó anya lenni, azonban a saját bevallása szerint ez nem mindig sikerült.
"Egyetlen dolgot bánok, hogy amikor kicsi volt a lányom, nem volt időm annyit vele lenni, amennyit szerettem volna" – mondta, hozzátéve: akkoriban sokszor éjszaka is forgatott és édesanyja költözött fel Szegedről, hogy legyen, aki pótolja. Filmes szerepei közül a Várkonyi Zoltán rendezte Fotó Hábert említette, amelynek főszerepeit Latinovits Zoltán és Ruttkai Éva játszotta. Az egyik jelenetben derékig le kellett volna vetkőznie. "Akkora szerelemben voltam akkor Tichy Lajossal, a későbbi férjemmel, a lányom apjával, hogy nemcsak mint vidéki lány nem fogadtam ezt el, de a körülmények is olyanok voltak, hogy nem akartam úttörő lenni" – mondta, hozzátéve: Várkonyi nagyon megharagudott rá emiatt és ez filmes karrierje végét jelentette, de tévéfilmben sokat játszott. Prózai színészként is rangos feladatokat kapott: Haumann Péter és Garas Dezső partnere volt a Napsugár fiúk című Neil Simon-darabban, Madame Chouchout játszotta a Kaktusz virágá ban, Barkó Júliát Moldova György Az ifjú gárda című színművében.
"Néha próba után beülök a félig megvilágított nézőtérre, és emlékezetembe idézem azokat a kollégákat, akik elmentek. Borzasztó nagy sztárok voltak" – jegyezte meg. Emlékezetes szerepei között említette még a Csókolj meg, Katám című darabot és a My Fair Lady t. "Talán annak köszönhető a sikere, hogy ez volt az első igazi musical Magyarországon" – emlékezett a darabra, amelyben Elizát alakította Básti Lajos partnereként. Játszott az Alföldi Róbert rendezte Kabaré ban és szívesen emlékezett a Budapest Klezmer Banddel létrehozott Menyasszonytánc című előadásra. "Sok jót tettem a színháznak, a színházi életnek, a színészetnek. Sok hibát is vétettem, ugyanez vonatkozik a magánéletemre" – fogalmazott, hozzátéve: ma már sok mindent másképp csinálna, de sok mindent ugyanúgy. "Voltak csodás időszakok, mint amikor a lányom született" – emlékezett, felidézve: a My Fair Lady 100. előadása után száz szál vörös rózsát kapott, ahogy átölelte a csokrot és megcsapta a virág illata, ledobta és kirohant a folyosóra, ezután kellett elárulnia, hogy gyereket vár.
S ha bánat és a bor Agyadban frígyre lép, S lassanként földerűl Az életpuszta kép, Gondolj merészet és nagyot, És tedd rá éltedet: Nincs veszve bármi sors alatt Ki el nem csüggedett. Gondold meg és igyál: Örökké a világ sem áll; De amig áll, és amig él, Ront vagy javít, de nem henyél.
Álom, álom, édes álom! Altass engem, légy halálom! Hadd álmodjam Helviláról, Szép szeméről, szép karjáról, S ékes arca hajnaláról. Álom, álom, édes álom! Altass engem, légy halálom! Ah, csak míg te altatsz engem, Addig nem gyötör szerelmem; Addig érzem őt ölemben, Addig állok véle szemben, Ah csak addig nem tudom, hogy Szép alakja por között fogy, Por között a sírüregben, És mind mélyen és mélyebben S romlottabban száll alá. Ott, hol Rába gyors vizében Rázza árnyékát a szélben Két sudár fa, és virágzó Ágain zeng bús madárszó; Ott van dísze a világnak, Helvilája bús Csabának. Ott van, s nem bocsát magához, S nem siet föl karjaimhoz, Hallgassam, vagy kérdjem őt bár, Nem hall többé, nem felel már. Szozat vorosmarty mihaly. Álom, álom, édes álom! Altass engem, légy halálom, Légy halála életemnek S élte haldokló szivemnek.
S a sírt, hol nemzet sűlyed el, Népek veszik körűl, S az ember millióinak Szemében gyászköny űl. Légy híve rendületlenűl Hazádnak, oh magyar: Ez éltetőd, s ha elbukál, Hantjával ez takar. Itt élned, halnod kell.
Furthermore, as a prayer, Himnusz becomes almost a begging for the last verse, while Szózat is much more uplifting, unfaltering, inspiring for patriotism and loyalty. However, it also reckons with the concerns of Himnusz, sees the death of the nation as a possibility: 'Or it will come, if it must come, The glorious death'. At the same time it finds possible the coming of a better era: 'There yet shall come … that better, fairer day'. The poem deals with the past in three, with the future in six verses. Szózat Hazádnak rendületlenűl Légy híve, oh magyar; Bölcsőd az s majdan sírod is, Mely ápol s eltakar. A nagy világon e kivűl Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell. Vörösmarty Mihály: Szózat : hungarianliterature. Ez a föld, melyen annyiszor Apáid vére folyt; Ez, melyhez minden szent nevet Egy ezredév csatolt. Itt küzdtenek honért a hős Árpádnak hadai; Itt törtek össze rabigát Hunyadnak karjai. Szabadság! itten hordozák Véres zászlóidat, S elhulltanak legjobbjaink A hosszú harc alatt. És annyi balszerencse közt, Oly sok viszály után, Megfogyva bár, de törve nem, Él nemzet e hazán.