000, - Ft. Elemi csapás, hosszabb kórházi ápolással járó, tartós táppénzes állomány, betegség, baleset, közeli hozzátartozó halála esetében hivatalból vagy kérelemre évente legfeljebb egy alkalommal jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható a rendkívüli települési támogatás. Ebben az esetben a rendkívüli települési támogatás összege maximum 100. 000 Ft lehet. A kamatmentes kölcsön legfeljebb hat hónapos futamidőre adható és havi részletekben kell visszafizetni. A kölcsön futamidejéről és a havi részletek összegéről az ezt megállapító határozatban kell rendelkezni. Rendkívüli települési támogatás megállapításánál figyelembe kell venni az Önkormányzat által már megállapított egyéb ellátásokat is. Rendkívüli települési támogatás csak kivételesen indokolt esetben állapítható meg, ha a kérelmező az Önkormányzattól más segélyezési formában is részesül. Kapcsolódó jogszabályok: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.
Ügytípus definíciója: Rendkívüli települési támogatást annak a személynek lehet nyújtani, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd. Rendkívüli települési támogatás megállapítható továbbá gyógyszer, gyógyászati költség támogatásként, illetve természetbeni juttatásként a Napraforgó Család- és Gyermekjóléti Központ közreműködésével (1163 Budapest, Cziráki utca 22., Tel. : (1) 403-00-01) tüzifa hozzájárulásként és rezsiben történő elmaradás csökkentéséhez is. Hatáskör és illetékesség: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, valamint Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat 1/2015. (II. 23. ) rendelete határozza meg. Kérelem benyújtása és a tájékoztatás a Szociális és Szociális Intézményi Irodán történik. Az eljárás leírása: Az eljárás kérelemre indul, a kérelem formanyomtatványon, a Polgármesteri Hivatal bejáratánál (1163 Budapest, Havashalom u. 43. ) személyesen, vagy postai úton, illetve a Szociális és Szociális Intézményi irodához tartozó valamely e-mail címen nyújtható be.
A nyomtatvány beszerezhető a Polgármesteri Hivatalban, valamint letölthető a hivatal honlapjáról. Az ügyfél kérelmének a hivatalba történő érkezését, majd iktatását követően az iratanyag az ügyintézőhöz kerül. Hatáskör és illetékesség vizsgálata után sor kerülhet: a kérelem haladéktalan továbbítására hiánypótlásra való felszólításra környezettanulmány beszerzésére A jogosultság vizsgálatát követően sor kerülhet: a kérelem elutasítására a támogatás megállapítására A döntés az ügyfél részére kézbesítésre kerül. A támogatás postai úton, utalvány formájában, vagy folyószámlára történő utalással kerül folyósításra. Ügyintézési határidő: Sommás eljárásban 8 nap, teljes eljárásban maximum 60 nap Az 1993. törvény 16. §-a alapján az eljárás költség- és illetékmentes. A kérelemhez mellékelni kell a nyomtatványon feltüntetett dokumentumokat, okmányokat. Az önkormányzati segélyre vonatkozó szabályok at tartalmazza különösen: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. törvény a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.
Ügyleírás Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek támogatása. Szükséges okiratok Az igénylő adatlap ügyfélszolgálatnál történő benyújtása esetén az ügyintézés elősegítése érdekében a kérelmező személyi igazolványa, lakcímnyilvántartó-kártya és TAJ- kártya bemutatása szükséges! A kérelemhez csatolni kell: a havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből származó- jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelméről szóló igazolást, a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egy havi átlagáról szóló igazolást, gyermektartásdíj, ösztöndíjra vonatkozó igazolást. A gyorsabb ügyintézés érdekében csatolni lehet: árvaellátás összegéről szóló hatósági bizonyítványt, álláskeresési ellátás határozatát, 16 év feletti gyermek esetében iskolalátogatási igazolást, nyugdíjasok esetén a Nyugdíjbiztosító Igazgatóság által kiadott nyugdíj összegéről szóló éves igazolást, a kérelem benyújtását megelőző hónap nyugdíjszelvényét.
000-Ft állapítható meg települési támogatásként. Nem állapítható meg a temetési segély annak a személynek, aki a kérelmet a temetést követő 60 napon túl nyújtotta be, vagy a meghalt személlyel tartási-, életjáradéki-, öröklési szerződést kötött. – a temetési segély iránti kérelemhez mellékelni kell a segélyt kérő vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére a temetés költségeiről kiállított számlák eredeti példányát.
18 órára a Kossuth téren és a környező utcákban kb. 200 ezer ember gyűlt össze. A demonstráció szenvedélyektől fűtött, de békés volt. Végül este kilenc órakor Nagy Imre megjelent a Parlament ablakában, reformokat ígért, és hazatérésre szólította fel az embereket. "Barátaim! Figyelmet kérek, hallgassanak meg. Bízom benne, hogy a parlament… (Zaj. ) Barátaim! Idehívtatok azért, hogy mondjak egypár szót, idehívtatok azért, hogy mondjam meg a véleményemet. Nagyítás: Boldog születésnapot Magyar Köztársaság! - Nagyítás-fotógaléria | hvg.hu. Én a véleményemet akarom nyilvánítani, de ha nekem itt erre lehetőséget nem adtok, akkor hiábavaló minden szó! Hallgassatok rám! Azt hiszem, szavaimban még nem csalatkoztatok. (Felkiáltások kórusban: Nem! ) Tehát amikor azt mondom, hogy a kormány sem késlekedik, higgyétek el, hogy úgy is van! (Zajongás. ) Bízom abban, és nektek is bízni kell abban, hogy a parlament alkotmányos úton elhárítja az akadályokat előrehaladásunk útjából. " (Nagy Imre beszéde, 1956. október 23. A teljes szöveg ITT olvasható. ) A budapesti Petőfi-szobornál tartott október 23-i tüntetésen Rákosi- és Gerő-ellenes jelszavak hangzottak el, a résztvevők követelték a szovjet csapatok kivonását, a zászlókból pedig kivágták a szovjet mintájú címert.
Az 1990. május 2-án összeült szabadon választott parlament elsőként elfogadott törvényében az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a köztársaság 1989. október 23-ai kikiáltásának emlékére nemzeti ünneppé nyilvánította október 23-át.
Létrehozta az alkotmányvédelem legfőbb szervét, a széles hatáskörrel bíró Alkotmánybíróságot, az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szervét, az Állami Számvevőszéket és az állampolgári jogok országgyűlési biztosának tisztségét. Biztosította továbbá a többpártrendszer kiépítéséhez szükséges jogi eszközöket, lehetővé téve az alkotmányos kereteket betartó pártok megalakulását és működését. Törölte a korábbi változatban leírtakat a "munkásosztály marxista-leninista pártjának vezető szerepéről", s külön szabályt alkotott arról, hogy politikai párt közvetlenül ne gyakorolhasson közhatalmi funkciót. A gazdasági rendszerrel foglalkozó paragrafusok egyenlő védelemben részesítették a köz- és magántulajdont, s a versenysemlegesség alapján támogatták a vállalkozásokat. 1989 október 23 novembre. Az alapokmány rögzítette: az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogai csak minősített többséggel érinthetők. A törvényi alapok megteremtését követően kerülhetett sor az alkotmányban megfogalmazottak érvényesítésére, így a köztársaság kikiáltására is.
A rendszerváltás folyamatában igen fontos események készítették elő ezt a napot: az MSZMP szétesése, illetve az MSZP megalakulása, az új, ellenzéki politikai pártok megerősödése, az Ellenzéki Kerekasztal létrejötte, majd a nemzeti kerekasztal-tárgyalások az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal és a társadalmi szervezetek alkotta ún. harmadik oldal részvételével. Az itt elfogadott, majd 1989. szeptember 18-án aláírt, a többpárti, demokratikus jogállam ki- alakítását megalapozó megállapodás egyik sarokköve az alkotmány módosítása volt. A nemzeti kerekasztal résztvevői megállapodtak az alaptörvény preambulumának elhagyásában, az 1946. évi 1. törvénycikkben foglalt Magyar Köztársaság koncepció alkalmazásában, az Állami Számvevőszék és az Alkotmánybíróság felállításában, s rögzítették Magyarország új, köztársasági államformáját. 1989 október 23 epizoda. A még többségében MSZMP-képviselőkből álló Országgyűlés a többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében 1989. október 17-én megszavazta az alkotmánymódosítást.