Villámgyorsan lebontották a régi Magyarországot 2013. április 7., vasárnap, 16:44 Noha az 1848-as pesti forradalom mozgalmas eseményei azok, amelyek inkább megmozgatják az izgalmakra vágyó emlékezők romantikus fantáziáját, a lényeg mégis alig egy hónappal később, egy látszólag unalmas jogalkotási lépés során történt. 165 éve, 1848. április 11-én szentesítette V. Magyar történelmi arcképcsarnok / Eötvös Loránd (1848-1919). Ferdinánd az áprilisi törvényeket, amelyek mindössze három hét alatt készültek el, hogy fölszámolják a rendi társadalom Magyarországát, és helyébe korszerűbb, új országot teremtsenek. Magyarország 1848-as nagy átalakulásának eseménysorából március 15. pesti forradalmát választotta nemzeti ünnepnek a történelmi emlékezet. Az eseményeket szemlélve ez tökéletesen érthető: a Landerer-nyomda elfoglalása, Táncsics kiszabadítása, a pesti városházán történtek könnyen megmozgatják az izgalmakra vágyó emlékezők romantikus fantáziáját. Maga a pesti forradalom azonban - a városban székelő kormány vagy az itt ülésező parlament híján - konkrét eredményekben nem volt különösen gazdag: az uralkodó Bécsben volt, az országgyűlés Pozsonyban.
7. § Az érsekek, püspökök, prépostok, s apátoknak és az ország zászlósainak kinevezése, a kegyelmezés jogának gyakorlata, és a nemességnek, czímeknek, s rendeknek osztása, mindig az illető felelős magyar minister ellenjegyzése mellett, egyenesen Ő Felségét illeti. 8. § A magyar hadseregnek az ország határain kivüli alkalmazását, nemkülönben a katonai hivatalokrai kinevezéseket szinte úgy Ő Felsége fogja, a 13. 1848 április 11. § szerint folyvást királyi személye körül leendő felelős magyar minister ellenjegyzése mellett elhatározni. 9. § Azon tárgyak, melyek a 6-ik §-ban említett kormánytestületek által végelhatározás végett Ő Felségéhez szoktak felterjesztetni, kivéve a 7-ik és 8-dik szakaszokban kijelölteket, Ő Felségének az országbóli távollétében a ministerium által a nádor s királyi helytartó elhatározása alá terjesztendők. 10. § A ministerium áll: egy elnökből, s ha az maga tárczát nem vállal, kivüle még nyolcz ministerből. 11. § A ministerelnököt Ő Felségének az országbóli távollétében a nádor s királyi helytartó, Ő Felségének jóváhagyásával nevezi.
(részlet) 9. Kossuth beszéde a kormány pesti fogadtatásakor Budapest, 1848. április 14. Kezeinkre nagy kincsek bízvák – mögöttünk egy örvény, melybe e nemzet históriája eltemettetett, előttünk egy új vidék, alaktalan még, melynek formái szülemlés alatt vannak, s mi még nem tudjuk, Achill vagy Thersites fog-e születni –, de azt tudjuk, hogy midőn a világ megrázkódik, nem vakondtúrás van készülőben, s ki egy ezredév sziklájához támaszkodik, nem áll biztosabban, mintha egy nádszálhoz fogódznék. Legyenek önök, uraim, gyámolaink. Mi a szabadság választottai, mi a törvény szolgái vagyunk. És mi azt mondjuk: a törvény szent. – Pest a nemzet szíve, s a nemzet testében a vér akkint kering, mikint ereibe a szívből ömlik – rohan, ha a szívben forr, nyugodtan folyik, ha a szív nyugodt. Gyönyörű szerep a szív szerepe, de roppant felelősséggel jár, ha öntudatosan lüktet. 1848 április 11 juin. Nyújtsanak nekünk kezet, uraim, hogy a szabadságot a rend talapján megszilárdítsuk, s adják meg nekünk annak lehetségét, hogy ha majd nemsokára a nemzet törvényszerző hatalma Pest falai közt összegyűl, hogy tőlünk számot vegyen, tisztelő hódolattal mondhassuk: itt van, amit kezeinkre bíztatok, mentve, fejlesztve sértetlenül.
Március végén és április elején sorban a többi törvény is megszületett, majd az országgyűlés április 10-ei berekesztése után a király április 11-én szentesítette az egységes szerkezetbe foglalt, 31 törvényből álló csomagot. Az új törvények A törvényhozás gyors tempóját több tényező is segítette. 1848 április 11 törvények. Egyrészt az 1840-es évek számos kudarcba fulladt kísérlete azt eredményezte, hogy a főbb kérdések és válaszok világosak voltak, így tulajdonképpen "csupán" a történelmi pillanatot kellett megragadni a jogalkotásra. Másrészt az utolsó rendi országgyűlés csupán a legszükségesebb törvényeket kívánta megalkotni, a további kérdések megoldását az 1848 nyarán megválasztandó és megalakuló első népképviseleti, tehát valódi legitimációval rendelkező országgyűlésre hagyta. Az elért eredmények imponálóak voltak. A törvények egy része a régi rend lebontására vonatkozott: megszüntették a jobbágyságot, a nemesi adómentességet, a tizedet. A törvények egy másik csoportja az új rend megteremtését célozta: szabályozták az országgyűlésnek felelős kormány jogkörét, a népképviseleti - tehát nem a nemesi előjogokra épülő - országgyűlés működését, megválasztását, az Erdéllyel való egyesülést; ezen felül a sajtószabadság működését és a keresztény felekezetek egyenlőségét is kimondta az országgyűlés.
Idén a március 15-ei ünnepségsorozat részeként 16-án egy1848 méteres zászlót terveznek végigvinni 1848 emberrel a budapesti Andrássy úton, írja a Hvg. A zászlót közadakozásból és a zászlóvivők "nevezési díjából" kívánják megvalósítani. A zászlóvivőktől minimum 3000 forintot várnak, de aki legalább 2000 forintot befizet, annak a neve már bekerülhet az Arany betűk könyvbe. Ebből minden bekerült személy kap egy emlékpéldányt. A zászlót a nap végén egységnyi darabokra osztják és minden zászlóvivő ajándékba kap egy ilyen darabot. 1848. április 11. | V. Ferdinánd szentesíti az áprilisi törvényeket. "A Magyar Zászló és Címer napja alkalmából 2018. március 16-án egy 1848 méteres magyar zászló elkészítésével és bemutatásával üdvözöljük az ünnepnapot. 1848. április 11-én - a negyvennyolcas törvények között - vált hivatalossá a háromszínű nemzeti lobogónk. Az 1848 méteres zászlót 1848 személy segítségével visszük végig Budapesten az Andrássy úton az Opera és a Hősök tere között. A Hősök terén ünnepi műsorral várjuk a zászlóvivőket és az ünneplő közönséget" – olvasható az 56 Lángja Alapítvány felhívásában.
(kép) (színes litográfia) (ismertető) Klauzál Gábor portréja Encyclopaedia Humana Hungarica, 7. – Haza és haladás: A reformkortól a kiegyezésig (1790-1867) (litográfia) Eötvös József élete A hajdúböszörményi Eötvös József Általános és Alapfokú Művészeti Iskola honlapja (összeállítás) Neumann Kht. Color Plus Multimedia Ismertető Impresszum © Copyright Főoldal
Richard Wagner Opera TOVÁBB A JEGYVÁSÁRLÁSRA Bárhol is nyitod ki a partitúrát, a szemedbe fúj a szél" - jellemezte A bolygó hollandit Richard Wagner egy idősebb pályatársa, s a kritikusnak szánt megfogalmazás voltaképp az 1843-ban bemutatott romantikus opera egyik legnagyobb erényére mutat rá: a megzabolázhatatlan természeti erők, a vihar és a tenger érzékletes jelenlétére, amely oly különleges jelleget kölcsönöz a műnek. Az elátkozott hollandi, aki csupán hétévente egyszer léphet a szárazföldre, a Wagner-hősök sorából elsőként áhítozik a szerelem által való megváltás csodájára. Richard wagner a bolygó holland.com. A végletes asszonyi önfeláldozás és a sorsának roppant terhét hordozó férfi találkozása szétfeszíti a német romantikus opera korábbi kereteit. Korhatár: 14 év Koncertszerű előadás
Zenéjének a Gesamtkunstwerk (összművészet: a szöveg, a zene és a színpadi cselekmény elválaszthatatlan egysége), a vezérmotívumok következetes alkalmazása, a végtelen dallam, és a Sprechensang, a deklamáló énekbeszéd a meghatározó jellemzői. Igen jelentős zeneelméleti munkássága is, bár írásainak többsége művészettörténeti, filozófiai, esztétikai jellegű. Ezek általában a német kultúrkört magasztalják, helyenként Arthur de Gobineau, helyenként Schopenhauer és Nietzsche filozófiáját tükrözve, helyenként pedig ezeken túllépő antiszemitizmussal.
A premier 1843. január 2-án hatalmas sikert aratott és a darabot rövid időn belül Németország szinte minden operaházában bemutatták. Szereplők: Szereplő Hangfekvés Daland, norvég hajós basszus Senta, a leánya szoprán Erik, vadász tenor Mary, Senta dajkája mezzoszoprán Kormányos tenor A hollandi bariton Norvég matrózok, a hollandi hajójának legénysége, leányok Cselekménye: Helyszín: Norvégia tengerpartja Idő: 1650 körül Első felvonás Helyszín: Sziklás táj Norvégia partjánál Félelmetes vihar dúl a tengeren. Daland a norvég hajós kénytelen eredeti útjától eltérve egy védett öbölben menedéket keresni. Partra lépve felismeri, hogy Sandwike vidékére sodorta a szél. Richard Wagner – A bolygó hollandi – Lighthouse. A fáradt legénység pihenni tér, a kormányos vállalja az éjszakai őrséget. Az otthonról szóló dallal próbálja ébren tartani magát, ám sikertelenül. Szemét csakhamar elnyomja az álom. Hirtelen hatalmas vitorlás köt ki Daland bárkája mellett. A fekete spanyol viseletbe öltözött hollandi lép belőle partra. Az idők végtelene óta a tengert járja, az örök kárhozat alól csak egy asszony sírig tartó szerelme oldhatja fel.
A többi eseményt inkább csak halljuk. Senta utánaszalad, de már nem éri el, hangos sikoltással zuhan a mély öbölbe. Mivel nem tud úszni, bele is fullad. Richard Wagner:A bolygó hollandi-Nyitány WWV 63 - YouTube. A szerencse azonban kiszámíthatatlan: a hollandi hajója a megváltó áldozattól végre elsüllyed a tengeren. Mindenki rosszul járt, Daland a nyakán maradt lányán kívül a gazdag vőt is örökre elveszítette. Az eredmény ezúttal két halott. Az operahallgató azonban ragyogó zenei élménnyel gyarapodik. DOBI ILDIKÓ Continue Reading
Wagner Richárd: Wagner: A bolygó hollandi (Singer és Wolfner Irodalmi Intézet R. -T. ) - Romantikus dalmű 3 felvonásban Kiadó: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet R. Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: Kötés típusa: Varrott papírkötés Oldalszám: 55 oldal Sorozatcím: Operaismertetők Kötetszám: 31 Nyelv: Magyar Méret: 15 cm x 12 cm ISBN: Megjegyzés: Nyomatta Hornyánszky Viktor R. T. m. kir. udvari könyvnyomda, Budapest. Kottarészletekkel. Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó A Bolygó Hollandi Wagner Richárd ötödik operája, a keletkezési sorrendet véve tekintetbe. Ellenben első, ha azt nézzük, mennyire vannak meg benne azok a törekvések, melyeket ma úgy ismerünk, mint... Tovább Állapotfotók A gerinc javított.
Meglátva az idegen kincseit, a kapzsi Daland habozás nélkül felajánlja neki lánya, Senta kezét. A vihar elálltával mindketten Daland falujába hajóznak. Sentának van udvarlója, Erik, de a lány csak az elátkozott hajósról ábrándozik, akiről már olyan sokat hallott a matrózok regéiből. Amikor a valóságban is megjelenik, Senta boldogan fogad neki örök hűséget. Ezúttal a tengerek elátkozott vándora is reménykedik, hogy annyi kudarc után végre megváltásra lel. Erik azonban nem adja fel a reményt, és kérleli a lányt, hogy térjen vissza hozzá. A hollandi meglátja őket együtt, félreérti a helyzetet, és azonnal hajóra száll. Senta már nem tudja utolérni, ezért egy szikláról a tengerbe veti magát, és így áldozatával megváltja a kárhozott kapitányt. A bolygó hollandi alakja eredetileg a holland nép képzeletének szülötte, személye az élet viharai közepette a megnyugvás iránti vágyat jelképezi. A bolygó hollandi által szimbolizált érzés azonban nem egyedülálló a mítoszok világában, más népeknél is megjelent a bolyongó utazó alakja.
Értékelés: 7 szavazatból "Az Operaház számára nemcsak egy új Wagner-repertoár kiépítésének nyitódarabja A bolygó hollandi ősváltozata. A mostani produkció annak is mintája kíván lenni, milyen stilizált színpadképet, mennyire lélekelemző rendezést, mekkorára nyitott operaházat képzelünk el, ahol a történetmesélős játékmód mellett igenis megfér a mitikus mű is, s a legjobb, preferált magyar művészek zavartalanul dolgoznak együtt a hiányszerepekre hívott, a szakma élvonalába tartozó külföldi énekesekkel, karmesterekkel. " - hangsúlyozta Ókovács Szilveszter, az intézmény megbízott főigazgatója.