Hely mára náluk nincs, a tulajdonos erre a napra rengeteg boldog embert vár a teraszára, akik sok alkoholt fognak fogyasztani, emellett eufóriára, nagy találkozásokra is készül. A lelkesedésre egyetlen példát citál: van olyan törzsvendégük, aki szerdán, a bejelentés után a jövő hét összes ebédjére és vacsorájára asztalt foglalt náluk. Önnek már vannak terasznyitási tapasztalatai vendégként? Az összes étterem Budapest XV. kerület településen - Hovamenjek.hu. Írja meg nekünk: (Borítókép: Rosinante Fogadó) A Microsoft és a partnerei kompenzációt kaphatnak, ha Ön vásárol valamint az ezen az oldalon elhelyezett ajánlott hivatkozásokat követve.
(Borítókép: Kaszás Tamás / Index) A Microsoft és a partnerei kompenzációt kaphatnak, ha Ön vásárol valamint az ezen az oldalon elhelyezett ajánlott hivatkozásokat követve.
Mindent előre kell megfinanszírozni és nem tiszta, hogy pontosan mi és mikor érkezik vissza. Egyes vendéglátóhelyek azzal kénytelenek szembenézni, hogy míg a bérbeadóik a banki moratórium előnyeit élvezik, a bérlőiktől teljes bérleti díjat követelnek az étteremzár ideje alatt is.
A hüllők szeptember végén már a teleléshez készülődnek, ezért olyan réseket, üregeket keresnek, ahová behúzódhatnak a hideg hónapokra. Erdei siklók egy kisebb csapata egy igali házban talált magának alkalmas telelőhelyet. Az ott élő család azonban nem örült a szokatlan társbérlőknek. A Somogy megyei házban először a nyári konyhában jelentek meg a hüllők, majd a fürdőszobából is előkerült több állat. A konyha álmennyezete mögött levedlett siklóbőröket találtak, a fürdőkád kibontása után pedig úgy tűnt, a legtöbb sikló ott húzta meg magát. Láthatatlan albérlők A család segítséget kért a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságtól. Szegvári Zoltán, természetvédelmi őr a KaposPont internetes portálnak elmondta, a rendezett családi ház kertje alatt egy patakvölgy húzódik. Ez éppen megfelelő élőhely a hüllők számára, amelyek a hűvös ősz beköszöntével magasabb térszínekre húzódnak és meglévő üregekbe, résekbe bújnak, hogy ott teleljenek át. Ezek a siklók épp ebben a családi házban találtak telelésre alkalmas helyeket.
Az erdei sikló tavaszi ébredése után készül a szaporodásra, és párzására június közepén kerül sor. Vagyis június végétől vagy július elejétől találkozhatunk a nőstény 5–8 sárgásfehér, puha, hosszúkás tojásaival. Ha füzérszerűen összeragadt tojásokat talál a földben, vagy akár valamiféle bomló komposztáló halom alatt, akkor erdei sikló járt ott. A külső hőmérséklettől függően a tojásokból az utódok augusztus végén vagy szeptember elején bújnak elő, de a megszületésük után 6–8 napig az újszülött siklók, az első vedlésükig nem táplálkoznak. Az emberek többsége félelmében azonnal igyekszik végezni a háza tájára tévedt siklóval. Természetes ellenségei közé az ember mellett a menyétféle, a róka, a sün és a vaddisznó, illetve a különféle ragadozó madarak tartoznak. Mint minden hazai kétéltű és hüllő, az erdei sikló is védett Magyarországon. Természetvédelmi értékét 50 000 forintban határozták meg, szerencsére azonban a sikló kiváló alkalmazkodóképességgel rendelkezik, ahonnan egyszer kiebrudalták, oda nem igazán tér vissza, így az elterjedtsége miatt komolyabb védelemre nem is szorul.
Az erdei sikló a Dunántúli-dombságban és az Északi-középhegységben egyaránt megtalálható. Szürke változatait a Bükkben és a Zemplénben fedezték fel. Rézsikló (Coronella austriaca) Rézsikló Fotó: 123rf E faj természetvédelmi értéke 50 000 forint. A rézsikló kistermetű siklónk: hossza 60-80 cm. Tarkóján az osztrák kétfejű sasra emlékeztető mintát visel (innen a tudományos név, austriaca). A rézsiklón az orrcsúcstól a nyakig sötét, vöröses vagy barnás csík húzódik. A hímek alapszíne világos barna, okker, aranybarna vagy bronzbarna (rézszínű), a nőstényeké barnásszürke, a bőrük fémesen csillog. Ez a faj Magyarországon minden sík- és dombvidéken egyaránt előfordul. Vízisikló (Natrix natrix) Vízisikló Fotó: 123rf A vízisikló természetvédelmi értéke 25 000 forint. Az egyik legváltozatosabb megjelenésű kígyófajunk, mintázatuk és méretük is nagyon változó: hossza elérheti a 120 centimétert, de általában ennél kisebb, igaz, találtak már 2 méteres példányokat is. Jellegzetes ismertetője a feltűnő nyakszirtfolt, amely a piszkosfehértől a citromsárgán át a narancsvörösig változhat.
1 / 5 Kaszpi haragossikló Fotó: Jivko Nakev / Adobe Stock Ősszel már nem találnak másik telelőhelyet A siklók természetes telelőhelyei közé tartoznak például a nagy, öreg fák gyökere alatt kialakuló üregek, a sziklafalak, löszfalak repedései, rágcsálók föld alatti járatai, de a "sikló-szemszögből" jó helyen lévő házak, épületek védett kis zugai is alkalmasak számukra, ahol nincs túl meleg, de még fagypont felett van a hőmérséklet. A vízóra akna már kevésbé jó kígyó-telelőhely, túl nedves, túl nyitott, ha mégis siklót találunk ott, az azért lehet, mert az állat beleesett, és nem tud kimászni a függőleges falakon, mint például a rézsikló. Egy erdei siklóval ilyesmi azonban nem történhet meg, mert az simán ki tud jutni onnan. 2 / 5 Fotó: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Mit tehet az, aki mostanában talál siklókat a házban, a melléképületekben, a pincében, és nem szeretné, hogy ott legyenek? Meddig lehet azokat átköltöztetni? – kérdezem Babocsay Gergelytől. "Most már semeddig, mert azok az állatok nem ismernek más telelőhelyet, és most, ősszel már nem tudnak másikat találni maguknak.
Néhány élőhelyen (pl. Belső-Somogyban) előfordulnak fekete egyedek is. A vízisikló belföldön mindenhol megtalálható, sík vidéken, dombon, szárazföldön vagy víz mellett. Kockás sikló (Natrix tessellata) Kockás sikló Fotó: 123rf A kockás sikló természetvédelmi értéke 25 000 forint, ez a sikló egy eurázsiai kígyófaj, amelynek közeli rokona a vízisikló, de utóbbival ellentétben valóban vízhez kötött életet él, és tápláléka nagy részét is vízből szerzi. Közepes termetű, átlagosan 75-100 centiméteres hosszúságúra megnövő kígyófaj. Bár vannak fekete példányok, inkább jellemző rájuk az olajzöld szín, hátukat sötétbarna vagy fekete négyzetek tarkítják. A fajjal Európában az Appennini-félszigeten, a Balkán-félszigeten és a Kárpát-medence területén találkozhatunk, míg belföldön nagy számban fordulnak elő az Aggteleki Nemzeti Park folyóiban, a Balatonban és a Velencei-tóban. Cikkünkben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület fajleírásait használtuk.
Ha valaki szeretne kétéltű-és hüllőbarát kertet kialakítani, hasznos tippeket, tanácsokat talál az MME Kétéltű-és Hüllővédelmi Szakosztályának oldalán. Forrás: