Ha nincs, akkor némi várakozás és egy AJAX kérés után kapunk találatokat, melyek nem szerepelnek a listán. Most nézzük meg kicsit jobban a listát! Nyílván a tartalma erősen függ, attól, hogy ki, hogyan használja a Facebookot, úgyhogy itt csak a saját tapasztalataimat tudom leírni. Nálam az első néhány helyen szerepel olyan is, aki nem ismerősöm és ennek megfelelően sosem chatelünk és a posztjait sem látom. Tehát a lista alapja nem lehet az interakció, hiszen, akkor azok vezetnék a listát, akikkel a legtöbbet beszélgetek. Ki nézi a facebook profilom youtube. Viszont olyanokra is rákereshetek, akiket nem ismerek, sőt a profiljukat is nézegethetem rendszeresen. Azaz ez is azt az állítást támasztja alá, hogy a lista a kereséskor releváns neveket tartalmaz, mégpedig olyanokat, amikre gyakran keresek. Ráadásul jellemzően nem csak a listám elején elhelyezkedő személyek posztjait látom a feedemben. Összesítve, tehát a tények alátámasztják az állításomat. Viszont a saját keresésem szempontjából nem releváns, hogy ki nézte meg a profilomat, úgyhogy ebből a listából sajnos nem deríthető ki ez az információ.
A facebook minden határt átlép, és ezt azért teszi meg, mert meg tudja tenni. Monopol helyzetben van Magyarországon. A következmények miatt nem kell aggódniuk, én mint egy egyszerű halandó, elégtételre vagy talán még korrekcióra sem számíthatok részükről. Veszélyes lehet? - Az elmúlt években többször is feltűntek ilyen programok, de igazából a mai napig nem tudok egyetlen jól működőről sem, amelyik biztosan és minden kétséget kizáróan helyes eredményt közölne a használójával - mondja Kis Tibor informatikus. - A legtöbbjük szerencsére haszontalansága mellett nem okoz kárt sem a felhasználónak. Így ellenőrizd, ki nézi az Instagramod! | Pikrea - YouTube. Egyetlen feladata, hogy a terjesztőjének követőket gyűjtsön, és annak későbbi megosztásai, közölnivalói és reklámjai minél szélesebb körhöz jussanak el. Mások megpróbálnak hasznosnak látszani azzal, hogy az amúgy is nyílt adatokat - mint például kedvelőid, a fényképeid kedvelői, a megjegyzéseidhez hozzászólók jelenlétei - összegzi, kielemzi, és abból próbál megbecsülni közelítő adatokat. Néhányukat viszont adathalászat céljából engedik rá az közösségi oldalra.
Vagy átválthat magánfiókra, ha privát adatait magántulajdonban kívánja tartani. Az Instagram történetek napi manuális ellenőrzése bosszantó lehet. Viszont ez csak így lehetséges, legalábbis egyelőre. Tehát, visszatérve a kérdéshez … Láthatom, ki nézte meg az Instagram profilomat? Sajnos nem, nincs olyan eljárás, amely lehetővé tenné a profil látogatói nevének megtekintését. Titokban kell maradniuk, és helyesen. Ha nem szeretné, ha valaki más tudná, hogy meglátogatta a profilját (mondjuk az ön ex-profilját), akkor ennek is igaznak kell lennie. Ki nézi a facebook profilom download. Tehát a következő alkalommal, amikor a kíváncsiság minél jobbá válik, jobban tudod, mint hogy bízol a harmadik fél alkalmazásaiban.
Bár hosszú utat kell megtenni, ezek a lépések biztosítják, hogy online tevékenységeit ne jelenítsék meg az egész világnak. A lényeg az, hogy a Facebook nem mondja meg neked, hogy kik látogatták meg a profilod, és nem is mondja el másoknak, amikor meglátogatta övét. Tehát legközelebb olyan alkalmazást fog látni, amelyben tudja, mit kell tennie.
Kategória: IQ100+ 2021-11-10 13:09 809 olvasó A Föld első kontinensei a korábban véltnél 700 millió évvel korábban emelkedtek ki az óceánból - állapították meg ősi kőzetek vizsgálatával. Kelet-Indiából származó üledékes kőzet elemzésével jutottak erre az eredményre kutatók, akik úgy vélik, felfedezésük magyarázatot ad a légköri oxigén szintjének emelkedésére és a gleccserek kialakulására a Föld történetének ezen időszakában - írja a The Guardian. A Kolkata közelében lévő Szinghbhum kerületből származó kőzetek alapján az első stabil kontinensek, a kratonok 3, 3-3, 2 milliárd évvel ezelőtt kezdtek el tengerszint fölé emelkedni. Az ausztráliai Monash Egyetem kutatója, Priyadarshi Chowdhury, az eredményeket bemutató tanulmány vezető szerzője elmondta, munkatársaival észrevették, hogy a kőzetnek szárazföldön kellett formálódnia, mert fodrozódó jelek láthatóak rajta, hasonlóak ahhoz, ahogyan a szél és a hullámok nyomot hagynak a homokos partokon. "Rájöttünk, hogy ezek ősi folyami kőzetek voltak, amelyek folyókban és torkolatokban formálódtak" - mondta Chowdhury.
[A világ leghíresebb sziklái] A Föld legrégebbi kontinentális kövei valószínűleg ősi, részben megolvadt bazaltokból származtak, mondta Nagel. A két régi típusú rock felfedezése lehetővé tette a Nagel csapata számára, hogy összevesse a sminket, és kitalálta, hogy a bazaltok megolvadtak a kontinentális kőzetek alakjában. A bazaltok (és minden más sziklák) különböző hőmérsékletű és nyomású különböző "olvadékok" - vagy olvadt keverékeket alkotnak, így egy szikla végső összetétele nyomot jelent a mélységben lévő Földön. Nagel és csapata számítógépes kísérleteket végeztek, hogy megnézzék, mi történne a régi Isua bazaltokkal, ha különböző mélységben olvadnak. A basaltolvadékokat 60 km-en (100 km) mélyítették el - ahol a legtöbb geoszcientista gondolkodó a legrégebbi kontinentális kőzeteket formálta -, és 19-40 mérföldes mélységben olvad. A kapott válaszok meglepőek voltak. "Egy nagyon egyszerű modell hirtelen elmagyarázta az összes geokémiai adatot" - mondta Carsten Münker, a kölni egyetem geológusának, aki társszerzője volt a tanulmánynak.
A szuperkontinens a jövőben egy feltételezett kontinens, ami a jelenlegi kontinensek összekapcsolódásából jönne létre az elsősorban modellezésekre alapuló hipotézisek szerint. Szuperkontinensek és a rájuk vonatkozó elméletek [ szerkesztés] A manapság legáltalánosabban elfogadott geodinamikai modell, a lemeztektonikai elmélet és az ezt alátámasztó óriási mennyiségű földtani - geofizikai megfigyelés alapján azt állíthatjuk, hogy Föld fejlődéstörténetében többször is megtörtént az, hogy a bolygó összes kontinense egybeolvadt, és így létrehoztak egy szuperkontinenst. A szuperkontinens a keletkezésétől a feldarabolódásáig az egyetlen kontinens a Földön. Jelenlegi ismereteink szerint a szuperkontinensek 500-700 millió évenként, bizonyos mértékig ciklikus módon keletkeznek. Nem tudjuk, pontosan hány szuperkontinens létezett eddig – valószínű, hogy több is – azonban ennek modellezése éppen azért nehéz, mert a bizonyítékok jelentős részét maga a lemeztektonika semmisíti meg vagy alakítja át annyira, hogy nehéz a megfigyeléseket ebben az értelemben kiértékelni.