Zimankós fenyvesekből... 140 Karácsonyi fohász, 1945 - Kedves jó Megváltó Atyánk! 141 Első karácsonyunk az idegenben... - Részlet a Kendőt lengetek egy kismadár után c. írásból 142 Magyar karácsony Bajorföldön - Novella a Valaki tévedett című kötetből 147 Az elfeledett karácsony szellemében - Ideje, hogy emlékezzünk - 1966 151 A karácsony nem változott, Részlet, 1967 153 Karácsonyi levél, 1968 - A magyar egység megteremtésének munkálkodói 155 Karácsonyi körlevél, 1978 - Magyar Testvéreim! Hűséges honfitársaim! Tovadöcögött újra... 157 Karácsonyi körlevél, 1981 - Hűséges Honfitársaim! - Újra eltelt egy esztendő fölöttünk 159 Karácsonyi üzenet, 1982 - Véreim, magyarok - szerte ezen a búbánatba szakadt világon... 160 Karácsonyi levél, 1985 - Honfitársaim! Egyre hosszabbra nyúló hazátlanságunk... 161 Karácsonyi üzenet - Magyar Véreim! Újra eltelt egy küzdelmes esztendő... Wass albert karácsonyi balzsam e. 163 Gróf szentegyedi és cegei Wass Albert (Válaszút, 1908. január 8. – Astor, Florida, 1998. február 17. ) erdélyi magyar író és költő.
Nagyapánk ott ült szokott helyén a kandalló mellett, s olykor egy-egy bükkfahasábot vetett a sziporkázó tűzre. A szűzdohány füstje kék felhőbe burkolta pipázó alakját ott a nagyszoba végiben, s ezüstös szakállán olykor megcsillant a láng. Mi gyermekek a mennyezetig érő, gyertyafényben izzó karácsonyfa körül álltunk elfogódottan és izgalomtól elmeredt szemmel, és sóvár pillantásokat vetve a karácsonyfa alatt fölhalmozott ajándékokra, hűségesen elénekeltük a Mennyből az angyal összes verseit. Ének után apám fölolvasta a betlehemi csillag történetét a Bibliából, elmondtuk közösen a karácsonyi imádságot, s azzal nekiestünk a játékoknak, akár karámba szorított birkanyájnak az éhes farkascsorda. Kis idő múltával nagyapánk megszólalt ott a kandalló mellett a maga érdes vénemberhangján: – Aztán tudjátok-é – kérdezte -, hogy miképpen keletkezett tulajdonképpen a karácsony? Wass Albert: Karácsonyi mese | rafia. – Akkor született a Jézus Krisztus – felelte Margit húgom okosan új babaháza előtt térdepelve, s nagyapánk bólintott rá. – Ez igaz – mondta -, mert hogy ő volt az Úristen legnagyobb karácsonyi ajándéka az emberi világ számára.
A nap eltűnt az égről, a vizek befagytak, s a rablógyilkos számára nem termett többé semmi az elrablott földön. Nagy fázás, éhezés és pusztulás következett ebből az egész emberi világra. Mikor pedig már közeledett erősen az idő, mikor minden emberi életnek el kellett volna pusztulnia a földön, az Úristen odaintette maga mellé kedvenc angyalát, a Világosságot, és ezt mondta neki: " Eridj le, hű szolgám, s nézz körül a földön, melyet gonoszsága miatt pusztulásra ítéltem. Vizsgálj meg minden embert, asszonyt és gyermeket, s akiben még megtalálod egy csöpp kis nyomát a jóságnak, annak gyújtsál gyertyát a szívében. Én pedig majd az utolsó előtti napon alánézek a földre, s ha csak egy kicsike világosságot is látok rajta, megkönyörülök az emberi világon, s megváltoztatom az ítéletet, amit kiróttam rája. " Ezt mondta az Úristen, s a Világosság angyala alászállott a földre, hogy teljesítse a parancsot. A föld sötét volt és hideg. Wass albert karácsonyi balzsam z. Mint a csillagtalan, zimankós téli éjszaka, olyan. Az emberek tapogatózva jártak az utcákon, s akinek még volt egy darabka száraz, fagyott kenyere, az elbújt vele a pincék mélyére, hogy ne kelljen megossza mással.
Úgy megtelt rendre minden ág magyaroknak szóló magyar imádsággal, hogy mire a más nemzetségből valók sorra kerülhettek, már csak úgy roskadozott a fa a tehertől. Sok-sok időbe került, míg a mennyeknek minden lakója odajárulhatott a karácsonyfa elé a maga ajándékával. Nemzet még ennyi imádságot nem kapott, amióta világ a világ! Karácsony. Mikor aztán az utolsó imádság is rajta csüngött a fán, az Úr Jézus megáldotta valamenynyit, s míg a sok nép vonulni kezdett újra kifelé a szárnyas kapukon, szorgos kis angyalok nyomban hozzáfogtak, hogy batyuba kössék a sok égi kincset, s alászálljanak vele kicsi Magyarhonba. Végül aztán már csak az égi magyarok álltak ott még mindig a magyar karácsonyfa körül, imába mélyülten. Az angyalok elhordták már az utolsó ajándékot is, s a gyertyák is kezdtek csonkig égni, amikor az Úr Jézus szeme hirtelen megakadt valami fehéren, a roppant karácsonyfa alsó ágai között. Jobban odanézett s hát bizony egy kis angyalka köntösének a csücske volt az. Az újdonsült szeplős kis angyalka, aki elejtette az aranycsengőt, kuksolt ott még mindig nagy ijedten.
Pedig az égből lefele porzik már Isten szekere! Minden csillag egy kereke, ezeregy angyal száll vele, az Isten maga száll vele és csillagtükröt nyújt felénk, mesetükröt, a keze. Szent tükrébe végre egyszer pillantsatok tiszta szemmel, tiszta szemmel, Istenszemmel milyen szép is minden ember! Minden ember szépségtenger s mint a tenger csillagszemmel telve vagyok szeretettel…! Tagadjátok…? Restellitek…? Wass albert karácsonyi balzsam v. Elfordulnak fejeitek…? Megvakultak szemitek…? Szépségteket, jóságtokat nem érzitek, nem hiszitek…? Csillaggyertyák fénye mellett Isten elé nem viszitek…? Akkor bizony rútak vagytok, szegények és vakok vagytok, ha szépek lenni nem akartok. De még így is, szegényen is, rútan, vakon, mégis, mégis Isten gyermekei vagytok! Rátok süti fényes szemét, elindítja fényszekerét, jó emberek játékszerét. Milyen kár, hogy áldó kezét nem érzitek, nem nézitek s nem hiszitek már a mesét. A rút világnak gondja van, minden embernek gondja van, a sok angyalnak mind gondja van s az Istennek is gondja van, mert mindenekre gondja van.
augusztus 6, 2013 · 4:32 du. A történet Torre di Venerében játszódik. Ez a hely egy kedvelt üdülő. Augusztus közepén egy angol család érkezik. Megszállnak a Grand Hotelben. Asztalt is foglalnak, elég jó hely, de ők inkább a teraszra ülnének. Kiderül, hogy az csak az exkluzív vendégek számára van fenntartva. A vacsora már kevésbé jó, mint az asztal, de elfogadható. A szomszédukban egy hercegnő lakik, aki meghallja, hogy az egyik kisgyerek köhög. Okostankönyv. Azonnal hivatják az orvost, aki megállapítja, hogy múló szamárköhögés, nem veszélyes…azonban a menedzser ragaszkodik hozzá, hogy elhagyják a szobát. Átköltöznek a Pension Eleonorába, ahol a fogadósok – egy házaspár – Angiolieriék…az ellátás nagyon j. Nagyon forróak a napok, így a család úgy dönt elmennek fürdőbe. közfelháborodást kelt, hogy a kisebbik lány (aki 8 éves) pucéran szaladgál és kimossa a fürdőruháját. Jól lehordják őket, hogy hogyan lehetnek ilyen erkölcstelenek. A család visszatér a szállodába. Meglátnak egy plakátot, amin Cipolla, a hipnotizőr hirdeti magát.
Zanza Tétel Irodalom - 12. osztály | Sulinet Tudásbázis Olvasónapló Elemzés Egy római úr kijelenti, hogy őt akarata ellenére nem lehet táncolásra kényszeríteni, ám Cipolla az ő ellenállását is megtörte. Az elbeszélő így kommentálja ezt: " Ha jól értettem meg az eseményt, ez az úr harckészségének tisztán negatív voltán bukott el. Nem-akarásból, úgy látszik, lelkileg élni nem lehet; valamit nem akarni megtenni, tartósan nem jelenthet élettartalmat: valamit nem akarni és egyáltalában semmit sem akarni, tehát a parancsoltat mégis megtenni, talán túl közel áll egymáshoz, semhogy a szabadság eszméje ne kerülne közöttük kutyaszorítóba ". Természetesen Mario is megteszi, amit a hipnotizőr parancsol. Mario és a varázsló olvasónapló röviden. Őt legtitkosabb és legbensőségesebb érzéseiben, viszonzatlan szerelmében csúfolja meg Cipolla, aki a lány szerepében kér és kap csókot a fiútól. Mario azonban, magához térve, lelövi a varázslót. Ez a " rettenetes vég, szörnyű, végzetes befejezés. És fölszabadító vég mégis nem tehetek róla, így kellett és így kell éreznem!