Toszkána Apartman, Bogács - YouTube
Parkolási lehetőség Ingyenes zárt parkolót biztosítunk minden vendég számára. Fizetési információ Toszkána apartmanház az alábbi fizetőeszközöket fogadja el Elfogadott bankkártyák: Elfogadott SZÉP Kártyák:
Értékelés: 9. 4 Már: ~ 147 000 Ft -tól Lássam az árakat
Kapcsolat Információk Kapcsolattartó Gerőcsné Kovács Ibolya Telefonszám +36-30/324-1517 Cím Bogács, Rákóczi u. 2. E-mail Cím Facebook: romatoszkana Instagram: Bankszámlaszám Budapest Bank, Gerőcsné Kovács Ibolya 10104260-31437400-01005008
Ady magyarság versei létharcversek is: küzdelem a nemzet életben maradásáért. Ebben a küzdelemben a legalapvetőbb kérdést Ady Az ős Kaján című versében tette fel: "Mit ér az ember, ha magyar? " Pethőné Nagy Csilla: Irodalomkönyv 11. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2008. 275–280. o., 284– 287. o. Dr. Mohácsy Károly: Irodalom a középiskolák III. osztálya számára. Hatodik, javított kiadás. Korona Nova Kiadó, Budapest, 1997. 229–231. o., 234–236. o., 243–245. o. Pethőné Nagy Csilla: Irodalom 11. Szöveggyűjtemény. 248–286. o.
Babits Mihály Ady Endrét nevezte az utolsó nemzeti költőnknek. Ady egész költészetét végigkíséri Az ős Kaján című versének egyik híres sora: "Mit ér az ember, ha magyar? " Rákosi Jenő, a korabeli konzervatív kritika képviselője értetlenül és ellenségesen utasította el ezt a kérdést. Adyt hazaárulással vádolták a magyarság versei miatt. Pedig Ady a reformkori költészet hagyományának kései folytatója volt. A Nekünk Mohács kell című versében Kölcsey Himnuszával ellentétben nem áldást kért Istentől a magyarságra, hanem sorscsapásokat: "Ha van Isten, ne könyörüljön rajta: Veréshez szokott fajta. " A magyar nemzet e vers üzenete szerint nem a dicső múltból, hanem a kudarcaiból tanul. Paradox módon csak a sorscsapások biztosítják a magyarság fennmaradását. A kortársak közül kevesen értették meg, hogy – Benedek Marcell szavaival élve – e fordított Himnusz nemzetostorozása valójában nemzetféltés. Az 1906-os Új versek című kötetben Ady magyarság versei külön ciklusba gyűjtve jelentek meg A magyar Ugaron címmel.
Robogva jár, kel, fut az Élet Énekes, véres és boros, Szent korcsma-ablakunk alatt. »Uram, kelj mással viadalra, Nekem az öröm nem öröm. Fejfájás a mámor s a hírnév. Cudar álmokban elkopott A büszke oroszlán-köröm. « »Uram, az én rögöm magyar rög, Meddő, kisajtolt. Mit akar A te nagy mámor-biztatásod? Mit ér bor- és vér-áldomás? Mit ér az ember, ha magyar? « »Uram, én szegény, kósza szolga, Elhasznált, nagy bolond vagyok. Miért igyak most már rogyásig? Pénzem nincs, hitem elinalt, Erőm elfogyott, meghalok. « »Uram, van egy anyám: szent asszony. Van egy Lédám: áldott legyen. Van egy pár álom-villanásom, Egy-két hivem. S lelkem alatt Egy nagy mocsár: a förtelem. « »Volna talán egy-két nótám is, Egy-két buja, új, nagy dalom, De, íme, el akarok esni Asztal alatt, mámor alatt Ezen az ős viadalon. « »Uram, bocsásd el bús szolgádat, Nincs semmi már, csak: a Bizony, Az ős Bizony, a biztos romlás. Ne igézz, ne bánts, ne itass. Uram, én többet nem iszom. « »Van csömöröm, nagy irtózásom S egy beteg, fonnyadt derekam.
A "korhely" jelző nem annyira Apollónt, hanem inkább Dionüszoszt, a bor és mámor görög istenét juttatja eszünkbe, ill. a nietzschei "ösztönösséget" és "örömelvet" idézi. Ez az érdekes kettősség azt jelzi, hogy az ős Kaján figurájában benne van a rombolás, a rontás, a bűnre, ivászatra és szerelemre csábítás démoni vonása, de egyszersmind ő az életszeretet, a szépség, a költészet, az alkotásvágy vagy az önmegvalósítási képesség megtestesülése is. A Kaján figurája a nagybetűs Élet, az Élet szépsége és hívása. Ezzel az antik mitológiai alakokból megformált szimbólummal sajátos magánmítoszt teremt Ady, amivel a romantika hagyományához is kapcsolódik. Számos réteg van itt együtt: a népmesék, a Biblia és a görög mitológia motívumait a lovagi kultúra (zúg a torna), a kereszténység motívumai (gyertya, feszület) és profán motívumok is árnyalják. A "nagy torna", amit a vers hősei vívnak, bús és végtelen, s a bor összemosódik a vér képzetével: " egyre bujdosik / Véres asztalon a pohár ". A költői én ezután 8 strófán keresztül egy lírai monológban sorolja érveit, bizonygatva, hogy miért nem bírja az italt, miért nem tud felszabadultan, "pogány módon", mámorosan teljes életet élni.