Fotók: Facebook/Wallisi feketeorrú juh – fajtahonosító törzstenyészet
Ők azok: Csobán, Csongor, Csete, Cselő és Csengő. Bár a fajta 600 éves, mindössze jó hét éve lett világdivat e kedves teremtések tartása és tenyésztése: ők a wallisi feketeorrú juhok. Rábai Hedvig, egykori ismert kutyatenyésztő, aki nyugdíjba vonulásáig a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektori és kancellári titkára volt, és férje, Zsoldos Árpád, az 1974-ben alakult Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület alapító tagja, ornitológus, a madarász suli és madarász ovi program megálmodója a Kiskunságban hozták létre az első magyar wallisi feketeorrú juh fajtahonosító törzstenyészetet, de ma már ipolydamásdi tanyájukon foglalkoznak a cuki állatokkal. Facebook oldalukon rendszeres közzétesznek életképeket a tüneményes bárányok mindennapjairól, így korábban például az ötnapos állatok pózolásáról és húsvéti bemutatkozásáról is írtunk már. Ezúttal újabb kedves történetet osztottak meg néhány fotó kíséretében. Komposztharcosok: Csobán, Csongor, Csete, Cselő és Csengő – írták a képekhez, mi pedig nem győzünk gyönyörködni a wallisi "gyerekekben".
Baranyában, a Zengő hegy lábánál élünk egy átalakított, régi malomépületben. A "tanyára" 2002-ben költöztem, ekkor diplomáztam a Kaposvári Egyetem állattenyésztő mérnöki karán. Férjemmel közösen, közel 30 hektáros területen gazdálkodunk, melynek nagy része kaszáló és legelő. Állatállományunkban shagya arab lovak, magyar tarka szarvasmarhák, mangalica disznók találhatók. Első tehenünket a második éve fejjük, a tejéből sajtot készítünk, amit "Kishosszúréti Sajtműhely" név alatt, a helyi piacokon értékesítünk. Kakas Dorottya cikkét a wallisi feketeorrú juhról májusi lapunk Juhászkampó rovatában olvashatják.
A wallisi feketeorrú – a legaranyosabb juhfajta A különleges és bájos kinézetükről híres wallisi feketeorrú juhok főleg Svájc délnyugati részén, Felső-Wallisban élnek, de Ausztriában, Bajorországban és más svájci kantonokban is tartanak feketeorrút. Jellegzetes foltozottsága a fülek végéig futó, egybefüggő fekete színű szőrtakaró, mely befedi a pofákat és az orrot is. Emellett az elülső térd, a lábvé...
:) Mindent köszönök szépen! " thebarna
Szerintünk aranyos. Nem, inkább félelmetes. A (nagyon) fekete-fehér, foltos állatok Svájcból származnak, főleg az ország délnyugati részén, Felső-Wallisban tartják őket. De most nem is ez a lényeg. [caption id="" align="alignleft" width="650"] Fotó / Valais Wallis Facebook [/caption] Hanem az, hogy az arcuk olyan sötét, hogy a szemüket sem látja az ember. Így simán elmennének egy horrorfilm főszereplőinek, de ugyanakkor valahol nagyon aranyosak is. [caption id="" align="alignleft" width="650"] Fotó / Valais Blacknose Sheep Scotland Facebook [/caption] A döntés nehéz. Ön szerint? Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
Kiválóan alkalmazkodott a magashegyi körülményekhez. Kis igényű és jól mászik, így a meredek, köves lejtőkön is legelhet. Tartózkodási helyét nem nagyon változtatja. Nyugodt, de nem ijedős és ragaszkodó fajta. A nyájban világos a hierarchia. A nyájat egyik legelőhelyről a másikra a legtöbbször az idősebb állatok vezetik. A pihenő- és legelő fázisok között gyakran nagy távokat tesznek meg. Mivel nagy területet járnak be, nincs szükség a rétek felosztására. Ausztriában, Bajorországban és más svájci kantonokban is tartanak ilyen állatokat. Tizennégy ezer regisztrált jószág van Svájcban. A faj első írásos említése a 14. századból, a wallisi szabadságharcok idejéből maradt fenn. Valószínűleg a rá hasonlító vispertali juhból tenyésztették ki. Lehet, hogy keresztezték az észak-olasz "Bergamasker" hegyi juhfajtával. 1887-ben keresztezték valószínűleg Angliából és Németországból származó Cotswold-kosokkal is. 1938-ban tisztították a fajt, de nem határoztak meg fajstandardot vagy tenyésztési célt.
Capri Újpest Pizzeria Asztalfoglalás: 06 1 951 04 80 1046 Budapest, Fóti út 68. Nyitva tartás: 12–23h-ig Capri Buda Pizzeria Asztalfoglalás: 06 1 951 96 29 1025 Budapest, Csatárka út 54. Capri Zugló Pizzeria Asztalfoglalás: 06 1 781 47 63 1149 Budapest, Bosnyák tér 5. Capri Duna Pizzeria Asztalfoglalás: 06 1 600 50 03 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 2. Nyitva tartás: 12–23h-ig
Találatok Rendezés: Ár Terület Fotó Nyomtatás új 500 méter Szállás Turista BKV Régi utcakereső Mozgás! Béta Budapest, Régi Fóti út overview map Budapest Debrecen Eger Érd Győr Kaposvár Kecskemét Miskolc Pécs Sopron Szeged Székesfehérvár Szolnok Szombathely Tatabánya Veszprém Zalaegerszeg | A sztori Kérdések, hibabejelentés, észrevétel Katalógus MOBIL és TABLET Bejelentkezés © OpenStreetMap contributors Gyógyszertár Étel-ital Orvos Oktatás Élelmiszer Bank/ATM Egyéb bolt Új hely
Lépj velünk kapcsolatba Cím 1152 Budapest, Régi Fóti út 17/a Telefon +36 30 591 0965 - Safranyik László +36 30 591 0967 - Safranyik Sándor +36 30 277 5144 - Kádár Krisztina Réka E-mail
* A szabad szobakapacitás függvényében.
A kerület sajátos házszámozási szisztémájából [6] adódik, hogy a Régi Fóti és a Külső Fóti út házszámozása is egy ponton: a Szilas-pataknál kezdődik, [7] és egymástól ellentartva növekednek: a Régi Fóti út nagy számai a Szentmihályi útnál, a Külső Fóti úté pedig a városhatárnál keresendők. Közlekedés [ szerkesztés] A Régi Fóti út – mint a kialakulásáról szóló bekezdésben olvasható – az országos közúthálózat része, az Újpest-Fót-Veresegyház-Galgamácsa között haladó 2102-es számú út fővárosi szakaszának egy része. A Régi Fóti úton haladnak Fót irányába a Volánbusz járatai, ezen kívül különböző hosszúságú szakaszon találkozhatunk az 5-ös, 104-es, 104A, 204-es, 231-es és 231B járatokkal is. Jelentős szobrok, épületek [ szerkesztés] Külső Fóti út [ szerkesztés] Kőkereszt a Külső Fóti úton 1. Szálláslehetőségek. A Szilas-patakon túl, a Lidl áruház telkén áll egy régi kőkereszt, rajta a megfeszített Jézus. Az útmenti kereszt felállításának dátumát nem ismerjük, feltehetően a XIX. században került mai helyére. Lotz Károly festő A rákospalotai híd és környéke, mosó asszonyok és fürdő gyerekek című, 1879 -ben alkotott festményén a rákospalotaiak hite szerint a Régi Fóti út, és a patak felett átívelő híd látható, [8] de ezen a képen a kereszt még nem látható.