Az olaszok sokféle stílusban készülő laposkenyere általában sós, de vannak édes változatai is. A fehér kenyérrel ellentétben nincs ropogós héja. Eredetileg reggelire fogyasztották, manapság előételként, szendvicsalapként, saláták kísérőjeként és partifalatként is kedvelt. Hozzávalók A focaccia [ejtsd: fokáccsá] nem igényel sok hozzávalót. Elkészítésének sikerét a kidolgozás mellett nagymértékben befolyásolja az alapanyagok minősége. Liszt Magas sikértartalmú lisztet válassz, hogy szép lyukacsos legyen a tészta és ne repedjen meg a teteje. Recept - Egy igazi olasz pizza - 100fok. Használj kenyérlisztet (BL-80) vagy normál búzalisztet (BL-55) keverj félfogóssal (BFF-80, régen dupla nullásnak hívták). Élesztő Megfelel a szárított is. A frisset futtasd fel a recepted előírása szerint. Só Ügyelj rá, hogy ne találkozzon közvetlenül az élesztővel, mert akkor lelassítja a működését. Ezért érdemes a sót eloszlatni a lisztben. Olívaolaj Mind a tészta összeállításához, mind a megkenéséhez a hidegen préselt extra szűz olívaolaj a legjobb.
Az élesztő szaporodása során kialakuló alkohol egy része ecetsavvá alakul, aminek köszönhetően a kenyerünk egy kellemes savas ízt is kap. De mi kell a szaporodáshoz? Egy nő és egy férfi. Megfelelő hőmérséklet. Az élesztő legjobban 25-30 celsius fok között tud szaporodni, efelett begyorsul a szaporodása, és a tésztánk túlzottan savassá válhat, túl kelhet. És mi az ami akadályozhat egy élesztőt? Eredeti olasz focaccia reception. A só. Ha a só friss élesztővel találkozik, lelassítja annak a működését, így nem érdemes a vízben feloldani a sót, ajánlottabb azt a liszttel elkeverni, hogy eloszlatva találkozzon a két ellenség. Mire volt jó ez a kis kémiai kitérő? Megérteni, hogy miért fontos langyos vízben felfuttatni az élesztőt, és miért érdemes cukrot adni a vízhez. Olívaolaj Kizárólag extra szűz! Mivel mind a tésztába, mind a tészta megkenéséhez szükségünk van olívaolajra, így az eredmény nagymértékben függ annak minőségétől. Az olívaolajakat többnyire az elkészítés módja és az olajsavtartalma alapján osztályozzák. Az extra szűz olívaolaj olajsavtartalma 0, 8 tömegszázaléknál alacsonyabb kell, hogy legyen, és az olajat kizárólag préseléssel, vagy centrifugázással nyerik ki a bogyókból.
Ez a szósz lesz minden focaccia alapja. A sült hagymás feltéthez a vöröshagymát nagyobb darabokra, a fokhagymát vékony szeletekre vágjuk és egy kevés olívaolajon karamellizáljuk őket, hogy szép aranybarna színt kapjanak. A kelesztés elteltével, 150 g-os gombócokat formázunk a tésztából, és egy olajozott munkafelületen kézzel nyújtani kezdjük, majd háromszor az asztalhoz csapkodjuk a tésztát, a képen látható forma eléréséhez. Végső feladatként, a focacciákat egy sütőpapírral bélelt tepsibe fektetjük, mindet megkenjük az alap paradicsomszósszal és rápakoljuk a feltéteket. A mozzarellát szeletelve, a zöldfűszerekkel együtt rendezzük el a tésztán. Klasszikus focaccia | Nosalty. A sonkát kisebb szeletekben, olívabogyóval megszórva, a kecskesajtot pedig morzsolva pakoljuk rá. A sült hagymát pedig egyszerűn rákanalazzuk a paradicsomszósz tetejére. A sütőt előmelegítjük a lehető legmagasabb fokozatra, és a focacciákat 8-9 percig sütjük.
Így született a mindenki által ma is ismert "Pizza Margherita". Ha ezt a kézműves technológiát megpróbálnánk otthon is kivitelezni, íme egy kis segédlet és egy klasszikus olasz pizza recept - egy dél-olasz séf konyhájából. (Megjegyzés: az olasz konyha régióról régióra változik, így a pizza készítésének is léteznek különböző változatai az országon belül. ) Hozzávalók a tésztához: - 114 gr fehérliszt - 28 gr finomra őrölt búzadara - semola ( di grano duro rimacinata) - 1 kk tengeri só - 2 gr szárított élesztő - 1 nagy csipet barna cukor - kb. 93 ml langyos víz A semola ( di grano duro rimacinata) /finomra őrölt búzadara beszerzése, használata: Ez egy nagyon régi dél-olasz pizza recept (Nápolyban pl. nem tesznek semolát a tésztába - maxium nyújtáskor használják). Eredeti olasz focaccia recept sa. Ez a minimális semola azért szokott délen a tésztába kerülni, mert a tészta textúráját könnyíti - használatával egy kevésbé "tömör", levegősebb tésztát kapunk. Nyújtásnál két okból kifolyólag használják. Egyrészt, segít megelőzni a tészta letapadását, valamint, egy olyan enyhe kérget képez, melytől az enyhén ropogóssá válik.
[2] +/- Nyíregyháza 117 121 fő (2018. jan 1. ) [3] +/- Szolnok 71 521 fő (2018. jan 1. ) [4] +/- Hajdúböszörmény 30 437 fő (2018. jan 1. ) [5] +/- Jászberény 26 828 fő (2018. jan 1. ) [6] +/- Hajdúszoboszló 23 873 fő (2018. jan 1. ) [7] +/- Törökszentmiklós 19 890 fő (2018. jan 1. ) [8] +/- Karcag 19 732 fő (2018. jan 1. Észak-Alföld Régió Ajánlásával megjelölés megszerzésére irányuló nyílt pályázat | Pályázatok 2022 - palyazatok.org. ) [9] +/- Demográfia [ szerkesztés] Lakosság: 1 502 409 fő (2009) 0-14 éves korig terjedő lakosság: 17% 15-64 éves korig terjedő lakosság: 68% 65-X éves korig terjedő lakosság: 15% A KSH adatai alapján. Turizmus [ szerkesztés] Az észak-alföldi régió területének nagyobb része megegyezik az Észak-Alföld turisztikai régióval, egy kisebb része (Jász-Nagykun-Szolnok megye északkeleti területe és Hajdú-Bihar megye északnyugati csücske) pedig a Tisza-tó turisztikai régióhoz tartozik. Hajdú-Bihar megye [ szerkesztés] A megye fő vonzerejét Debrecen történelmi műemlékei és a Hortobágy természeti értékei, néprajzi emlékei és pásztorhagyományai adják, amelyek a világörökség részét képezik.
A pontszerűen előforduló jelentősebb turisztikai célpontok (Gyula, Csongrád, Ópusztaszer, Szeged, Baja, Hajós, Kalocsa, Kecskemét, Kiskunhalas) esetében a művi adottságok egyházi és világi emlékei, valamint az azokra sokszor ráépülő rendezvények (kongresszusi turizmus, kulturális rendezvények, néprajzi adottságok, sportesemények), programok bírnak kiemelt jelentőséggel. A Dél-Alföld földrajzi fekvésénél fogva nem tartozik egyetlen országosan kiemelt üdülőkörzethez sem. Az Észak-alföldi régió turisztikai marketingeszközeinek bemutatása. A régió településeiben a vonzerő-adottságok többsége önmagában jelentős egyedi vonzást nem képvisel, ezért a versenyképes kínálat kialakításához az egyes adottság-elemek összekapcsolásával idegenforgalmi "csomag" összeállítása szükséges. A régió Magyarország területének közel egyötödét foglalja el, s itt él az ország népességének 13%-a. A turizmusban ennél jóval szerényebb a szerepe, amit földrajzi fekvése, adottságai lehetőségei lényegesen befolyásolnak. A kereskedelmi szállásférőhelyek és a vendégek számának 8-8%-át, az összes vendégéjszakák 6, 7%-át regisztrálták a régió három megyéjében lévő kereskedelmi szálláshelyeken 1997-ben.
Jász-Nagykun-Szolnok megyében a bányászat és a feldolgozóipar, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig a logisztikai szolgáltatások (szállítás, raktározás, posta) és a távközlési ágazatok fontos szerepe emelhető ki. A régió természeti adottságai a mezőgazdaság számára jelentősek. Turisztikai szempontból is fontos a táj, hiszen a Hortobágy (nemzeti park) és a Tisza fontos szerepet tölt be a térség életében (örökség- és vízi-turizmus). Emellett a régió gyógyvizes fürdői is vonzzák a látogatókat (Hajdúszoboszló, Debrecen, Cserkeszőlő). Észak alföldi turisztikai region. A térség sajátos funkcióval rendelkező települései közül kiemelhető Záhony, amely az áruforgalom legjelentősebb keleti kapuja. A régió nyugati felén Jászberény és Martfű emelhető ki, mint jelentősebb iparral rendelkező központok. A régió legkisebb városa Máriapócs, amely nemzeti kegyhely. A régió egyedülálló természeti értékeit a területet érintő nemzeti parkok védik. Itt található Magyarország első védett természeti területet, a Debreceni Nagyerdő és első nemzeti parkja, a Hortobágyi Nemzeti Park, mely az UNESCO Világörökség része is.
2. 1. A dél-alföldi régió bemutatása A dél-alföldi régió gyógy- és termálfürdői (Dél-alföldi régió turisztikai kézikönyve 139. o. ) A Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyék alkotta dél-alföldi régió Magyarország legnagyobb kiterjedésű régiója, az ország egyötödét adja. Délen és délkeleten Jugoszláviával és Romániával határos, nyugaton természetes határa a Duna és észak felé az Alföld többi része. Az Alföld legváltozatosabb felszínű és természeti adottságú régiója, tengelye a Tisza. Természeti adottságai is kedveztek a sokoldalú, s több egyedi magyar terméket is előállító mezőgazdaságnak (kalocsai és szegedi paprika, makói hagyma, kecskeméti barackpálinka, bánkúti búza). Két nemzeti parkjának (Kiskunsági, Körös-Maros) természeti és környezeti értékei a regionális fejlesztés fenntarthatóságát is megalapozzák. Turizmus Online - Észak-Magyarország, a dobogós turisztikai régió. Ez az alföldi régió is gazdag hévizekben. A régió sajátos környezeti problémái a felszíni vizekben importált és a szennyvíztisztítás alacsony szintje miatt bekövetkezett erősen szennyezett talajvíz, valamint a Duna-Tisza közi Homokhátságon a talajvízszint csökkenése miatt beálló sivatagosodás.
Észak-Alföld régió by Anna Alföldi
Sóstói Múzeumfalu Nyíregyháza A gyógyvizéről híres hangulatos fürdőhelyen, Sóstófürdőn találjuk az 1979-ben megnyílt Múzeumfalut. Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta (1999) Hortobágy A Hortobágyi Nemzeti Park hazánk első nemzeti parkja, melyet 1973. január 1-jén hozott létre az Országos Természetvédelmi Hivatal. Észak alföldi turisztikai regionale. Területe 82 000 hektár. 1999. november 30-án Marrákesben, az UNESCO V... További látnivalók Holdfény Vásár Szolnok án helyszín: Szolnok, AbaNovák Agóra Kulturális Központ, Hild János tér Európa Nap helyszín: Szolnok, Kossuth tér További programok