Jellemzője, hogy minden hangra külön jelet alkalmaz. A székely-magyar rovás a kialakulásától kezdve folyamatosan használatban lévő, ma is élő írás, amely egyrészt a magyar írások közé, másrészt a rovás íráscsaládba tartozik. Meghatározás A hunok eredetéről régóta folyik a vita a történészek között. A ma élő emberek többsége úgy tudja, hogy a hunok Ázsiából vándoroltak be Európába, hogy leigázzák azt. Attila, a vezérük pedig egy szörnyű, vérengző fenevad volt. Árpi blogja: Ősi írásunk: a rovásírás. Érdekes, hogy országunk rövidítése HUN. És azt sem mindenki tudja talán, hogy mongolul a hun szó embert jelent. Ön azt választotta, hogy az alábbi linkhez hibajelzést küld a oldal szerkesztőjének. Kérjük, írja meg a szerkesztőnek a megjegyzés mezőbe, hogy miért találja a lenti linket hibásnak, illetve adja meg e-mail címét, hogy az észrevételére reagálhassunk! Hibás link: Hibás URL: Hibás link doboza: Hun-Magyar rovásírás Név: E-mail cím: Megjegyzés: Biztonsági kód: Mégsem Elküldés (2007. 03. 21. )
[ forrás? ] Az I. világháború után Atatürk magyar nyelvészeket is meghívott, működjenek közre a török írás megreformálásában, a latin betűs írás létrehozásában. [18] Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ A magyar helyesírás szabályai, AkH. 12 258. a), "betűszóknak minden betűjét (a többjegyűeknek minden jegyét) nagybetűvel írjuk" ↑ a b c d e f Az ly megnevezése = Balázs: Miért érdekes? (2006). "…sajnálatos, hogy helyesírása nincs rögzítve. Hun magyar rovásírás abc coller. Még ez a fránya helyesírás-ellenőrző program is aláhúzza, ha ekképp írom: elipszilon. Talán szívesebben látná így: ellipszilon? (Nem, ezt is aláhúzza, bár a Nyelvművelő kézikönyv ezt a formát ajánlja. ) Maradjunk az egy l-es változatnál! " ↑ A magyar nyelv nagyszótára – elipszilon ↑ Nyelv és Tudomány – elipszilon (előfordulások a Nyelv és Tudomány cikkeiben) ↑ Magyar Nyelvőr – elipszilon, 117. évf. /, 1993, ( Timár György: Csevej? Csevely!, 23–25. o. ) ↑ a b c d Grétsy László: Nyelvi játékaink nagykönyve, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2012, ISBN 9786155219269, ( Ej, haj, gyöngyvirág…!
A SVÁJCI "HUN VÖLGY" (A Wallis tartományi Val d'Anniviers-i völgy) KISZELY ISTVÁN "A magyarság, ahová csak eljutott nemcsak biologikumát, de szokásait, hitvilágát, nyelvét, zenéjét és népművészetét is magával vitte és - szemben a kozmopolita, mindenütt a környezetébe beolvadó népekkel - azt főbb vonásaiban meg is tartotta. Ez a megőrzés teszi lehetővé a szétszóródott magyarság kutatását. Az Anniviers völgyi "magyarság" nem kuriózum, hanem egy csodálatos tanúságtétel fennmaradásunkról és vitalitásunkról. " - Kiszely István Régebben a völgyön kívüliekkel nem is házasodtak. "Az idegenekkel szemben nyíltak, barátságosak, vendégszeretők, sohasem megalázkodók, a büszkeségtől mentesek öntudatosak" - írja róluk Anton Karl Fischer. Házaik építésmódja, szigetelése, fedőanyaga és zsindelyezése megegyezik a székelyekével. A házakra ráírják az építő nevét és az építés dátumát. Hun magyar rovásírás abc bourse. "Glória Ámen" - olvashatjuk a házakon az eifischi völgyben, akár a székelyeknél: "Béke a belépőkre, Áldás a kimenőkre". A házakon ma is ott vannak a tulipándíszítések, amiket a hunok jelének tartottak, a Nap-, a Hold-motívumok és a rovás írásunk is.
Dzsátakák Buddhista születésregék Szamár oroszlánbőrben Egykor régen, amikor Benáreszben Brahmadatta király uralkodott, a Bódhiszattva egy földműves családjában öltött testet. Amikor felnőtt, földműveléssel kereste kenyerét. Ebben az időben történt, hogy egy kereskedő szamárhátra rakott áruval járta a vidéket. Amikor megérkezett valamelyik helyre, levette a szamár hátáról a terhet, a szamár hátára egy oroszlánbőrt borított, és a szamarat kicsapta a rizs- és köles-ültetvényekre. A vetésőrök oroszlánnak nézték, és nem mertek a közelébe kerülni. Egy napon a kereskedő megpihent egy falu szélén, nekilátott reggelijét megfőzni, s közben kicsapta a szamarat a köles-földre, ráborítva az oroszlánbőrt. A mezőőrök oroszlánnak nézték, nem mertek a közelébe menni, hanem hazasiettek és fellármázták a falut. A falu egész lakossága fegyvert ragadott, kürtöket fújtak, dobokat vertek, nagy zajt csapva vonultak a vetések felé. Hun magyar rovásírás abc immobilier. A szamár halálfélelmében elbőgte magát szamárbőgéssel. A szamárbőgés hallatán a Bódhiszattva az első verset mondta: Ez a hang nem oroszláné, sem tigrisé, sem párducé: közönséges szamárbőgés; oroszláné csupán a bőr.
Ji csing jelek Magyarázata Jelek mikor teszik fel az új részeket? Amerikában május 29. -én indult és láttam hogy angol oldalakon már fönn vannak online, de felirattal szeretném megnézni. Valaki nem tud róla valamit? bíborka 2013-06-06 11:25:39 Ha valaki fel tudná rakni feliratosan a 2. évad részeit, azt én is nagyon megköszönném! :) nadilla 2013-06-06 17:25:21 Sziasztok. :) itt van a 2. évad 1. részének felirata. : rá tudná valaki égetni? :) nadilla 2013-06-06 17:26:45 bocsi rosszat másoltam be. muffin33 2013-06-07 23:40:44 sziasztok! Itt van az első részhez a felirat: Valaki nem tudná ráégetni lécci? Már több mint 1 hete jelent meg................ patti. _ 2013-06-09 12:46:39 Mikor lesz feltéve a 2. évad? :) muffin33 2013-06-14 09:17:57 Belinkeltem hozzá a feliratot valaki nemtudná lécci ráégetni? Luzuxoxo 2013-06-23 09:13:05 valaki könyörgöm tegye már feeel.. légyszíves!! <3 nadilla 2013-06-25 15:09:58 a felirat nem túl jó, de nézhető. :) muffin33 2013-06-27 08:24:36 Aki olyan türelmetlen mint én és nem akar heteket várni az nézze meg itt angolul már 6 rész van és mire ide fölteszik őket felirattal az elég sok idő lesz.
Az általuk meghatározott négy évszak és az égtájak az idő és a tér koordinátáit adják. Egymásra kifejtett hatásukból keletkeznek a létezők. A jin, primitív jelentésében a sötét, a ködös princípium, a jang a világos, a fényes. A két princípiumot egy hegy világos, napsütött (déli) és sötét (északi) oldalára, vagy egy folyó világos (északi) és árnyékos (déli) partjára vonatkoztatva használták. Innen kiindulva, ezeket a kifejezéseket a Ji csinggel kapcsolatban a létezők kétféle, alapvető és változó állapotára használták. Ezek a kifejezések ilyen értelemben nem jelennek meg az elsődleges szövegben, sem a legősibb kommentárokban. Először aNagy magyarázatban találkozunk velük, ami már sok helyütt későbbi taoista hatás tükröződik. Nincs még egy olyan este, mint a Szenteste! Napjainkban nagyon népszerű a gyertyamágia, amelyet szinte az egész világon alkalmaznak. Nálunk is a hívóknak gyakran ajánljuk, hiszen semmilyen komolyabb eszközi vagy helyszíni igénye sincs. A gyertyamágia otthon nem könnyű, hiszen a hatékony mágiákhoz valamilyen különleges helyre van szükség.
A Ji Csing eredetét illetően felmerül a kérdés, hogy ki is írta, és mi volt vele a célja. A Változások Könyvének keletkezési idejét a kutatók az i. e. 1. évezred első harmadára helyezik. Magát az írást Fu- Hszi császártól származtatják a legtöbben, néhányan Csou herceget, és még néhányan Wen királyt tartják szülőatyjának. Amiben azonban mindenki egyetért, hogy a legtöbb magyarázatot és a jelek rendszerezését maga Konfuciusz végezte. A kínai filozófus munkássága elengedhetetlen volt abban, hogy a könyv még ma is létezik, mindenki számára könnyen érthető, és az ember életének minden pillanatában hasznos. A Ji Csinget (King) eredetileg jóskönyvként használták - a csing szó jelentése is könyv-, de néhányan ősi szójegyzéknek is vélték. Később a Bölcsesség Könyveként emlegették. Ám azzal több filozófus is egyetértett - így pl. Jung is -, hogy a személyes megtapasztalás, vagyis a könyv használata, rendszeres olvasása jelenti az igazi bölcsességet és nem a mű egyszeri átolvasása, olykori divinációs alkalmazása.
A Ji Csing – más átírás szerint Ji Ching vagy Ji King – jelentése magyarul: Változások könyve. A kínai kultúra egyik legrégibb és legfontosabb írásos emléke, melyet eredendően jóslásra használtak. A könyv 64 hexagramból, azaz jósjelből áll. Ezek a kínai hagyomány szerint az Univerzum rejtett összefüggéseiről beszélnek. A Ji Csing története Az i. e. 3000-re datált jóskönyv az ókori Kína 5 nagy szent könyvének egyike. Ez az egyetlen olyan könyv, amely túlélte a kínai civilizáció minden korszakát (több könyvégetést is). Felépítése, tartalma módosult, sokat bővült az idők folyamán. Eleinte csak jósjeleket tartalmazott. Ezekhez elsőként a Csou-dinasztia uralkodói írtak magyarázatokat. A későbbiek során tovább bővítették a Változások könyvé t képekkel is, melyek a hexagram ok jelentéstartalmát egészítették ki. Ezek egy részét Konfuciusz és tanítványai jegyezték le. A Ji Csing jósjelei Kezdetleges állapotában a jóslat csak "igen" és "nem" válaszokból állt. Az "igen" jele egy teljes vonás, a "nemé" pedig egy középen megszakított vonás volt.
Ekkor még nem jelent meg a ma már nyugaton is jól ismert taoista szimbólum, a Jin és Jang. Később azonban rájöttek, hogy a jinnek megfelel a nőies, sötét jelleg és a szaggatott vonal, mely végül a Befogadó elnevezést kapta. Míg a Jangnak a pozitív, férfias, világos ( fényes) jelleg és ezáltal a folytonos vonás. A természetben zajló folyamatokat először ezen jelek párbatételével próbálták leírni. Az így kapott 4 jel azonban nem adott átfogó leírást, és megjelent a 8 ősjel, melyek mindegyike már három vonásból állt. Ezek a vonalak képesek voltak egymásba átalakulni és ezáltal újabb értelmet kaptak. Sokak szerint ezen ősjelek elrendeződései a számmisztika alapján alakultak ki (a páratlan és páros jelleg "véletlenszerű" elrendezése ma is népszerű bizonyos földjóslásokban), ellentétben a Ji Csing két ősforrásával a Kuj Cang- al ( Visszatérés az élet gyökeréhez) és a Lien San- al ( Hegylánc). Maguk a jelölések származhattak a fentiekben leírtakból, ugyanis akkor a jóslást még nem pálcákkal és cickafarkkóróval hajtották végre, hanem állati csontokba és teknőspáncélba szúrt izzó késhegyek által keltett repedések összefüggéseit értelmezték.