Vajon miért? De térjünk vissza a fejes salátához, és maradjunk ennél, ez esetben elhanyagolva botanikai és felhasználásbeli rokonságát a kötöző-, tépő-, endívia-, cikória- és mezeisalátával, amelyek ugyancsak megérdemelnék, hogy mind a kertben, mind a családi étrendben nagyobb megbecsülésben legyen részük. A fejes saláta őse a keszegsaláta, ami nálunk elég gyakori gyomnövény. A soklevelű fejes salátát Európában a görögök terjesztették el, de ők is már az egyiptomiaktól vették át. Nálunk a 17. század óta ismerik és fogyasztják. A mai fejes saláta karógyökeret fejlesztő - a fészkesek családjába tartozó - növény. Gyökerei mélyen hatolnak a talajba, de oldalirányban csekély területet hálóznak be. Levelei szorosan egymásra borulva fejet képeznek, amelynek vastag erű, külső levelei sötétzöldek, némileg durvább szövetűek, míg a belső levelek zsengék, zöldessárgák vagy sárgák. Mit vetünk a kertbe márciusban? | Hobbikert Magazin. Sok karotint és B-vitamint tartalmaz. Igen jelentékeny a C-vitamin-tartalma, ezért különösen ajánlatos a fogyasztása kora tavasszal, amikor a szervezet vitaminkészletei kiapadóban vannak.
Itt a tavasz, kezdő kertészek is bátran belevághatnak az ültetésbe, és nem muszáj ragaszkodni mereven dédszüleink módszereihez. A házi kertekben egész évben termeszthetünk salátát, és ahogy az idő halad úgy bővül a fajtaválaszték, új salátatípusok jelennek meg a piaci kínálatokban. Ha salátát nevelünk tálcában vagy tápkockában neveljük a palántát. Vigyázzunk, hogy a saláta gyökérrendszere ültetéskor ne sérüljön. Fontos a saláta palántának neveléséhez a fény, mivel fényfüggvényében fejlődik a növény. A fejes saláta ültetése és gondozása. Annál szebb a palánta minél több fényt biztosítunk számára. Nem szabad mélyre ültetni, az rothadáshoz vezethet. Milyen salátát ültessünk? Legismertebb és legelterjedtebb típusú a salátafélék között a fejes saláta. Ezt a fajtát főleg tavasszal szoktuk termeszteni. Sajnos, ahogy telik az idő, a fajták egyre fogékonyabbá válnak a kártevőkkel és kórokozókkal szemben, mely ellen azzal védekezhetünk, hogy fokozzuk a fajta ellenálló képességét. Mielőtt azonban azt, gondolnánk, hogy az új fajták ízetlenebbek, el kell mondani, hogy sokszor a régi fajtánál finomabbak.
Aki szeretne, kertjében finom salátát termeszteni a magokat már február végétől vetheti védett helyre cserépbe vagy pohárba, majd a palántákat május elején 20*20 cm sor és tőtávolságra ki is lehet ültetni a szabadba. Ha még nem vetettük el a magokat április végéig nincs gond, bátran kezdjünk neki májusban. A salátatermesztésnél vegyük figyelembe hogy a növények a hőigénye ugyan kicsi, de a fény igénye annál nagyobb. Épp ezért a növényt csak napos világos helyre ültessük, ahol sok napfény éri. Ha fóliasátorban neveljük, elő a palántákat vegyük figyelembe, hogy a saláta sem a meleget sem a párát nem kedveli, ezért a fóliasátort érdemes gyakran szellőztetni. Ez a fejessaláta-termesztés sikerének a kulcsa - Agroinform.hu. Ha a magokat csak tavasszal ültetjük, ki a szabadba csak nyári saláta fajtát válasszunk, mert a korai ekkor már nem aktuális. Ültetés után öntözzük be a talajt, de kerüljük a pangó vizet, főleg amikor a levelek között ál meg a víz, mert ez gombafertőzést okozhat. Öntözésre a legjobb a kora reggeli idő, és a salátát a fejlődési időszakban érdemes legintenzívebben locsolni.
Az ültetés után a palántákat azonnal, alaposan be kell öntözni. A palántanevelés kellemes, üde és szórakoztató foglalkozás. Persze felelősséggel is jár, mert a nyitott ablakban felejtett és elfagyott palántákat már nem lehet életre kelteni és az elmulasztott öntözés is végzetes lehet a számukra. De a palántanevelés is hozzá tartozik a kertészkedő ember alkotó tevékenységének teljességéhez. Neveljünk tehát palántákat!
Érdemes még megnézni a K&H Bank, a Raiffeisen Bank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Alapvető tulajdonságuk, hogy nyersen, frissen kerülnek az asztalra, már csak azért is, mert a bennük lévő egészségvédő vegyületek a feldolgozás (főzés, sütés, párolás) során szétesnek, kedvező hatásukat nagyrészt elvesztik. Akik többször megfordulnak olyan országokban, amelyeknek a polgárai - a megváltozott élet- és munkakörülményeknek megfelelően már évtizedek óta igyekeznek (és módjukban áll) egészségesen táplálkozni, rendre azt tapasztalják, hogy a bőséges reggelijük előtt gyümölcslevet fogyasztanak, a főétkezéseket pedig zöldség, gyümölcs, vagy vegyes salátával kezdik. Nálunk ezt a szerepet ünnepélyes étkezéseknél az előétel, a hétköznapi étkezéseknél pedig a leves játssza el, habár azok a nyersanyagok, amelyekből a saláta készül, könnyen beszerezhetőek és a fogás gyorsan elkészíthető. A kertészkedő családokban kora tavasztól késő őszig úgyszólván karnyújtásnyira vannak a táplálkozástudomány szerint nagyon értékes zöldség- és gyümölcsfélék, amelyeket a mosást és aprítást követően csupán egy, a család ízlésének megfelelő dresszinggel kell meglocsolni ahhoz, hogy minden családtag jó étvággyal üljön az asztal mellé.
Reneszánszát éli napjainkban a medvehagyma. Elsősorban kitűnő fokhagymás-fűszeres íze miatt keressük és szeretjük ezt a növényt, frissen azonban csak április végétől körülbelül június elejéig érhető el, mesterséges szaporítása ugyanis nem megoldott. A medvehagyma ( Allium ursinum L. ) földbeni hajtásaival telelő és szaporodó hagymás növény, úgynevezett geophyta. A növény teljes hajtásrendszere virágzó állapotban 30-40 centiméter magasra nő. Lándzsás, elliptikus alakú, hegyes csúcsú, és fokozatosan elkeskenyedő levélvállú tőlevelét fogyasztjuk, erős fokhagymaillata már messziről csalogatja a vándorokat a májusi erdei séták során. A növény fokhagymaíze ugyanakkor nem bántja a gyomrunkat, és a leheletünkön sem érződik annyira, mintha hasonló mennyiségű fokhagymát rágnánk el. Már a középkorban gyűjtötték és fogyasztották e vadon élő növényt, hazánkban az 1400-as évek leírásaiban sásihagyma néven említik. Később termeszteni is igyekeztek, ám a konyhakertekben sosem terjedt el igazán. Legkézenfekvőbb szaporítása a csoportban fejlődő hagymagumók szétválasztása és duggatása lenne.
(esszé) 2011-02-01 ".. is levelezünk Niklával" Takáts-kommentárok: Takáts Gyula Berzsenyit idéző verseiről. 2011-01-01 Berzsenyi Dániel Fohászkodása és az evangélikus egyházi költészet 2007-07-01 Közösség és ítélet Kísérlet a nemzeti identitás elbeszélésére Berzsenyi Dániel A magyarokhoz c. ódája alapján 2006-12-01 Távolodó nyár Berzsenyi Dániel A közelítő tél című verséről 2003-01-01 Vates ambiguus. A bukolikus hagyomány Berzsenyi Dániel költé Berzsenyi Dániel költészetéről 2002-11-01 Berzsenyi Dániel (1776-1836) Témavázlat. ld. "Érettségi és felvételi előkészítő" Vázlat. 2000-02-01 "Dunaiság", "Tiszaiság": Berzsenyi "Magyarország"-ódája és.. Kölcsey Ferenc Hymnusa. 2000-01-01 Egy Berzsenyi-vers lehetséges kontextusa. Magyarország: az Magyarország: az ígéret földje 1996-01-01 Szerencsétlen találkozás Berzsenyi és Kölcsey 1994-12-01 A hónap verse Berzsenyi Dániel: Fohászkodás 1994-11-01 Az elégikus Berzsenyi Esszé Berzsenyi költészetéről 1994-04-01 Kép és idő Berzsenyi Dániel metaforáiról.
Írta: Jenő 2010. október 30. szombat, 05:43 BERZSENYI DÁNIEL A magyarokhoz I. Romlásnak indult hajdan erős magyar! Nem látod, Árpád vére miként fajul? Nem látod a bosszús egeknek Ostorait nyomorult hazádon? Nyolc századoknak vérzivatarja közt Rongált Budának tornyai állanak, Ámbár ezerszer vak tüzedben Véreidet, magadat tiportad. Elszórja, hidd el, mostani veszni tért Erkölcsöd: undok vípera-fajzatok Dúlják fel e várt, mely sok ádáz Ostromokat mosolyogva nézett. Nem ronthatott el tégedet egykoron A vad tatár khán xerxesi tábora S világot ostromló töröknek Napkeletet leverő hatalma; Nem fojthatott meg Zápolya öldöklő Századja s titkos gyilkosaid keze, A szent rokonvérbe feresztő Visszavonás tüze közt megálltál: Mert régi erkölcs s spártai férfikar Küzdött s vezérlett fergetegid között; Birkózva győztél, s Herculesként Ércbuzogány rezegett kezedben. Most lassu méreg, lassu halál emészt. Nézd: a kevély tölgy, mellyet az éjszaki Szélvész le nem dönt, benne termő Férgek erős gyökerit megőrlik, S egy gyenge széltől földre teríttetik!
1977-01-01 Berzsenyi verstípusairól Berzsenyi Dániel verstípusairól 1975-04-01 Vörösmarty és Berzsenyi Vörösmarty Mihályról és Berzsenyi Dánielről 1969-05-01 Berzsenyi Dániel episztolája Vitkovics Mihályhoz Vitkovics Mihályhoz / Berzsenyi Dániel 1969-02-01 Berzsenyi Dániel: A közelítő tél A közelítő tél / Berzsenyi Dániel Berzsenyi Dániel: Osztályrészem verselemzés Berzsenyi Dániel: Osztályrészem-három olvasatban verselemzés Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz verselemzés Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz (I. ) verselemzés Berzsenyi Dániel: Bucsuzás Kemenes-Aljától verselemzés Berzsenyi Dániel: A közelítő tél verselemzés Berzsenyi Dániel: Fohászkodás verselemzés Berzsenyi Dániel /1776-1836/ B. D. ódái, Az elégikus látásmód B. költészetében Az árvaság verse Csoóri Sándor: Berzsenyi elégiája Berzsenyi Dániel, a szókimondó alkalmazkodó A költő születésének 225. évfordulójára. Berzsenyi: a Tátra és az Alpok Berzsenyi Dániel verseiről Az elégikus Berzsenyi Mint kiderül lassan műfaja: "Biztatás"! Elégikus költő-e Berzsenyi?
Halljad, Flaccus arany lantja mit énekel: Gerjeszd a szenelőt, tölts poharadba bort, Villogjon fejeden balzsamomos kenet, Mellyet Bengala napja főz. Használd a napokat, s ami jelen vagyon, Forró szívvel öleld, s a szerelem szelíd Érzésit ki ne zárd, míg fiatal korod Boldog csillaga tündököl. Holnappal ne törődj, messze ne álmodozz, Légy víg, légy te okos, míg lehet, élj s örülj. Míg szólunk, az idő hirtelen elrepül, Mint a nyíl s zuhogó patak. Búcsúzás Kemeses-aljától Messze setétedik már a Ság teteje, Ezentúl elrejti a Bakony erdeje, Szülőföldem, képedet: Megállok még egyszer, s reád visszanézek. Ti kékellő halmok! gyönyörű vidékek! Vegyétek bús könnyemet. Ti láttátok az én bölcsőmnek ringását S ácsorgó ajakam első mosolygását Szülém forró kebelén; Ti láttátok a víg gyermek játékait, A serdülő ifjú örömit, gondjait, Éltem vidám reggelén. Mélyen illetődve búcsúzom tőletek; Elmégyek: de szívem ott marad véletek A szerelem láncain. Hímezze bár útam thessali virulmány, Koszorúzza fejem legdicsőbb ragyogvány A szerencse karjain; Bánatos érzéssel nézek vissza rátok, Ti szelíd szerelmek s vidám nyájasságok Örömmel tölt órái!
A magyarokhoz (I. ) című vers klasszicista alkotás, mitológiai elemekkel, zaklatott menetű, nagy ellentéteket egymásnak feszítő alkotás. A romlott jelent és a dicső múltat állítja szembe egymással. A vers kulcsszava az erkölcs, a régi, tiszta erkölcs mára megromlott, elfajult, ez az oka a nemzet hanyatlásának, menthetetlen pusztulásának. A vers műfaja óda, melynek hangvétele ünnepélyes, patetikus. Eredeti címe Kesergő volt, mivel a műben a nemesi nemzet hanyatlása miatt kesereg(! ) A versben a nemzet jövőéért érzett aggodalom, fájdalom jelenik meg (A mű az idő és értékszembesítő alkotások sorába tartozik) A vers szerkezetét az idősíkok alapján lehet részekre osztani. Az 1-6. versszakban a múlt érdemeit, nagyságát mondja el, a 7-10. versszakokban a jelen eltorzult világa jelenik meg, a 11-12. versszakban ismét visszatér a múltba, a 13-14. szakaszban azonban teljesen új hangnemet üt meg, az ódai hangvételt elégikus váltja fel. Az első versszak megszólításában már megjelenik a vers szerkesztő elvét alkotó éles szembeállítás, mely erkölcsi ítélet is.
Tételmondat szerűen fogalmazza meg a dicsőséges mát és a hanyatló jelen szembeállítását. A következő versszakokban végigvonul ez a szembeállítás. Ebben a szakaszban számon kérő, ostorozó kérdésekkel indít, de nem igazi kérdések ezek, költőiek csak. A második versszakban a múlt helytállásait idézi, a dicső múlt példáihoz fordul a jelen kétségbeejtő zűrzavarából. A múltbeli erős nemzetet szembesíti a jelen pusztuló, hanyatló magyarságával. Megidézi Buda ostromát, a vár jelképe a nemzeti függetlenségnek ezt rombolja le a veszni tért erkölcs. A harmadik szakaszban megjelenik a vers kulcsszava, s szembeállítja a régi tiszta és a mostani romlott erkölcsöt. Három versszakon át (4-6. ) a múlt tényei sorakoznak. A negyedik versszakban a külső hatalmaknak ellent álló dicső szembeszállást jeleníti meg, a magyarság helytállását. Felidézi a tatár, török támadásokat, s említést tesz Szapolyai Jánosról is. A hatodik szakaszban visszatér a kulcsszó, mely a régi erő alapja is volt egyben. A következő négy versszakban (7-10. )