» Kiről készített Barabás Miklós litográfiát 1848-ban? » Mi a címe Terry Allen a képen látható, 1990-ben készített szobrának (magyarra fordítva)? » Melyik egy Izsó Miklós szobor címe? »
Magyar táncok ajánló A Magyar táncok című terrakotta kisplasztikákat bemutató kiállításom apropóján született meg ez a könyv. Nemcsak képes kiállítási katalógus, hanem a teljes magyar nyelvterületet - a Dunántúltól Moldváig - átfogó magyar táncaink rövid összefoglalásaival hosszas kutatómunka eredménye. Nem véletlenül választottam ezt a témát, hiszen Izsó Miklós másfél évszázaddal ezelőtt készült Táncoló parasztok című terrakotta sorozatán kívül nincsenek olyan műalkotások, amelyek e tárgy jegyében születtek volna. A magyar szobrászatban tátongó űrt egy jól átgondolt, a magyar tánc lényegét megragadó kisplasztikai szoborsorozattal kívántam betölteni. E témában nagyszerű kiadványok jelentek meg kiváló tánctörténészek, művészettörténészek, néptánc kutatók és gyűjtők tollából. A kiállítás és az azt kiegészítő könyv esetében azonban a művész – művészettörténész szemével tekinthetünk be egy csodálatos világba. Nem a szűkebb szakmának, hanem kimondottan a széles nagyközönségnek szántam e művet.
A kiállításon megemlékeznek Petőfi Sándorról, hiszen az ő költészetében csúcsosodott ki a nemzeti táj eszménye. Több versét ihlette az Alföld, erős érzelmi kötődése volt a tájegység iránt. Ez az oka annak, hogy helyet kapott Orlai Petrich Soma Petőfi-portréja Izsó Miklós Táncoló parasztok nevű szoborsorozata, a festmények, a filmek és a fotók együttesen megteremtik azt a hangulatot és légkört, amely által a kiállító teremben töltött idő erejéig úgy érezhetjük, mintha belecsöppentünk volna a műalkotások által felidézett korszakokba, és ott lennénk mi magunk is az ábrázolt tájakon, így elmondhatjuk, hogy ez valóban egy festői utazás az Alföldön. A cikkben szereplő fotók: 1. : id. Markó Károly: Magyar alföldi táj gémeskúttal, 1853, olaj, vászon (Magyar Nemzeti Galéria – Szépművészeti Múzeum, Budapest) 2. : Szilágyi Lenke: Cím nélkül, 2013, c-print dibondra kasírozva (A kép Hajdu Szabolcs Délibáb című filmjének forgatásán készült, jogtulajdonosok a Mirage Film Studio és a Filmpartners) Forrás: Szólj hozzá a bejegyzéshez!
Az egyetlen kivétel, aki a klasszicizmus-akadémizmus-historizmus folyamatából is kilógott, Izsó Miklós volt (1831-1875). Müncheni akadémista korában faragta a Juhász (Búsuló juhász) c. márványszobrát (1862), melyen az akadémiai tudás és stílus különös (népi zsáner) figurában ölt testet. Hazatérve portrészobrain bontakozott ki romantikus, a plasztika autonóm értékeire építő realizmusa (Almássy Balogh Pál képmása, 1864), ami köztéri szoborterveit is jellemzi. Közülük elsősorban a marosvásárhelyi honvédemlék terveit (1860-as évek, nem valósult meg), melyek változatain a magába roskadó alak íve, azaz a kompozíció, a forma önmagában a fájdalom kifejezője. Akár egy sebesült honvéd, akár Petőfi alakját fedezzük fel e formában, az egyformán a legyőzött ország szimbóluma. Izsó sikertelenül pályázott 1866-ban Széchenyi emlékszobrának elkészítésére, holott pályaműve minden kétséget kizáróan nemcsak a legjobb, de egész emlékműszobrászatunk kiemelkedő teljesítménye volt. A kilépő alak erőtől duzzadó formái, a magyar férfiviselet gazdag plasztikája a tartás komolyságával, az arc hasonlóságával párosult.
Cserhalmi ütközet Lotz Károly: Ménes Lotz Károly: Kornélia piros napernyővel Liezen-Mayer Sándor: Illusztrációk Molnár Anna balladájához Benczúr Gyula: Tanulmány a Vajk megkeresztelése című festményhez Benczúr Gyula: Vázlat a Budavár visszavétele című festményhez Zichy Mihály: Tanulmány a Démon fegyverei (A rombolás géniuszának diadala) című kép főalakjához Zichy Jenő: Vázlat a tetemrehívás főalakjához Gyárfás Jenő: Allegorikus kompozíció Dörre Tivadar: Budapesti gyár Mednyánszky László: Félegyházi szélmalmok Székely Bertalan: Fókusz I-IV. geometrikus kompozíció I-II. (Lapok a XVIII. vázlatkönyvből) Székely Bertalan: Tájvázlat A védőborítón: Libay Károly Lajos: Villa Macenas akár 50% akár 40% 50% 30%
Kezdetben univerzumunkban az állandó sötétség uralkodott, majd szépen, lassan kezdett terjedni a fényesség. Ezt a folyamatot nagyon nehéz emberi ésszel felfogni, viszont egy újonnan megjelent szimuláció tökéletesen és látványosan mutatja be a kivilágosodást. Azt az időszakot, melyben az univerzum még éppen csak elkezdett kialakulni az ősplazmából — nagyjából 50 millió és 1 milliárd közti évvel az ősrobbanás után —, nevezzük kozmikus hajnalnak. Az új szimuláció erre a korszakra és a megnevezésére reflektálva a Thesan nevet kapta, a hajnal etruszk istennője után. Ez az újszerű eszköz lehetővé tette a tudósok számára, hogy a lehető legközelebbről lássák a fényhatások keletkezését. "A Thesan hídként működik a korai univerzumhoz. Ideális szimulációs ellenpéldaként szolgál a közelgő megfigyelési létesítmények számára, melyek készen állnak arra, hogy alapvetően megváltoztassák a kozmoszról alkotott elképzeléseinket" — mondja Aaron Smit, az MIT fizikusa. Megerősítést kaphat az univerzum ötödik eleme - Computerworld. Mielőtt az első csillagok kigyúltak volna, még ionizált gázok forró, zavaros ködje uralkodott.
Így alakul egy csillag fekete lyukká A fantasztikus átváltozás, ahogy az Ohiói Állami Egyetem kutatói közzétették, egy 22 millió fényévnyire található galaxisban történt, melynek neve Tűzijáték-galaxis. (Képek: Getty Images. )
2011. 23:07 Hasznos számodra ez a válasz? 8/29 A kérdező kommentje: A kör miért lenne végtelen? meghatározott hosszúságú akár csak a gyűrű, az univerzum és meghatározott méretü. 9/29 anonim válasza: Te amolyan józan paraszti ésszel megoldanád az egészet, de a világegyetem nem adja ilyen könnyen magát. Szerintem olvasgass utánna jó bőven, és akkor már nem is fog olyan hihetetlennek tűnni a magába gürbülős elmélet. 23:27 Hasznos számodra ez a válasz? Milyen lenne a Világegyetem, ha kívülről láthatnánk?. 10/29 A kérdező kommentje: Olvastam, sokat, de a tudósok is ugyan azt csinálják mint én, tippelnek... Kapcsolódó kérdések:
Megváltoztatná az általunk ismert fizikát, és kibővítené az univerzumról alkotott képünket. A Portsmouthi Egyetem új tanulmányában egy olyan kísérlet ismertetését tette közzé, amely megerősítheti az anyag ötödik állapotát az univerzumban, és megváltoztathatja a fizikát, ahogyan azt jelenleg ismerjük. Az ötödik elem pedig nem más, mint az információ. A korábbi tanulmányból kiderül, hogy az információnak tömege van, és hogy minden elemi részecske, az univerzum legkisebb ismert építőkövei információt tárolnak magukról, hasonlóan ahhoz, ahogyan az emberek DNS-e - írja a Knowridge. Dr. Mekkora az univerzum. Melvin Vopson fizikus egy olyan kísérletet tervezett, amely, ha működik, azt igazolja, hogy az információ az anyag ötödik formája, halmazállapota a szilárd, a folyékony, a gáz és a plazma mellett. Vopson elmondta: "Ez egy heuréka pillanat lenne, mert megváltoztatná az általunk ismert fizikát, és kibővítené az univerzumról alkotott képünket. De nem ütközne a fizika egyetlen létező törvényével sem. Nem mond ellent a kvantummechanikának, az elektrodinamikának, a termodinamikának vagy a klasszikus mechanikának.