Közel állnak hozzám a versek, a népzene és a világzene, s ezek ötvözése ez a produkció. Levélrészletek, megzenésített versek és népdalok mutatják be József Attila néhány fontosabb szerelmét, kezdve a legelső és egyben legfontosabb női,, szereplővel", az édesanyjával. Kronológiai sorrendben haladunk előre, s ahogy az élete is egyre gyötrelmesebb volt, a zene is ezt a drámaiságot festi le – számolt be Bori a koncert anyagáról. A közel 80 perces CD-n olyan versek megzenésítése hallható majd, mint a Keresek valakit, a Lányszépség dícsérete, a Megméressél!, a Virág, a Talán eltűnök hirtelen és a Nagyon fáj. Ezen kívül népzene is színesíti majd a műsort. A megzenésítésért Varga Kornél (gitár, vokál) és Babcsán Bence (fúvós hangszerek, vokál) felelnek, aki fellépnek Borival a lemezbemutató koncerten is március 26-án 19 órai kezdettel a Fonó Budai Zeneházban. Az esten közreműködik még Eredics Dávid (fúvósok, vokál), Kuczera Barbara (hegedű, vokál), Fekete Márton (brácsák), Takács Szabolcs (basszusgitár, nagybőgő), Kertész Ákos (ütős hangszerek, szintetizátor), Lisztes Jenő (cimbalom) és Kautzky Armand (próza).
2022. április 1. 18:10 Múlt-kor "[... ] még felét sem vitte véghez annak, amire képes" Kívülállóként bolyongott a magyar költészet ugarán, virágait gyakran eltaposta a kor szelleme, 1934-ben még a kommunisták is kivetették maguk közül. A Népszava pontosan így fogalmaz: "Belőle buzgott legbővebben és legeruptívabban ennek a nyugtalan kornak a szelleme. " A korabeli bulvárlapok ezzel szemben meglehetősen félreértelmezték életművét, Az Est rövid nekrológjában rögtön egy óriási hibával kezdte a visszaemlékezést: "egyik legbecsültebb értéke volt a háborúutáni magyar lírának". Valóban? Sokkal közelebb áll a tényekhez a Magyarország 1937. december 5-i száma: "Idegei nem tudtak hozzádurvulni századunk stílusához". A cikkíró a klisék megállapítása mellett – szörnyű gyermekkor, szenvedés, az értelem és érzelem harca – kiemelte azt, amire a Népszava nem vállalkozott: József Attila ígéret volt. ígéret arra, hogy halhatatlan lesz. Olyan kivételes tehetség, "aki még felét sem vitte véghez annak, amire képes".
Zene: VIZY MÁRTON Szöveg: TÓTH DÁVID ÁGOSTON Színpadra alkalmazta: SZIRTES TAMÁS és SZENTE VAJK A hangfelvételek a Gattaca stúdióban készültek. Ezt a darabot irodalmunk tényleges szereplői és azok sorsa ihlették. A részleteket azonban sokhelyütt a szerzők és a műfaj igényei alakították. 16 16 éven aluliak számára nem ajánlott Az előadás hossza: 2 óra 30 perc (1 szünettel) Stroboszkópot tartalmaz Műfaj: musical Premier: 2012. február 10. 2012. február 11. Akadnak olyan különös pillanatok az emberiség történetében, amikor zseni születik. 1905. április 11. ilyen pillanat volt, ezen a napon született József Attila a költő, a géniusz. Méltatlanul rövid élete korántsem jelenti, hogy életműve befejezetlen maradt volna. Harminckét évét olyan teljességgel élte, mintha tudta volna, hogy neki csupán ennyi adatott. Nekünk, szerencséseknek ezúttal sokkal több jut Attilából, mert új musicalünk az egyik legnagyobb magyar költő életének sorsdöntő fordulatait eleveníti fel és varázsolja színpadra. Felidézzük Attila életének első és utolsó szerelmét - Vágó Mártával és Kozmutza Flórával.
Balatonszárszóra küldték, nővérei gondjára bízva. Mikor Flóra pár hét elteltével meglátogatta, Attila azt ígérte neki, hogy karácsonykor megesküsznek. Kozmutza Flóra József Attila utolsó neki írt levelét december 4-én kapta kézhez, egy nappal Attila halála után. A levélben ez áll: "Bocsásson meg nekem. Hiszek a csodában. Számomra csak egy csoda lehetséges és azt meg is teszem. A többi nem rajtunk múlott. … U. i. Kérem, vasárnap ne jöjjön. " József Attila halála megrendítette az egész írótársadalmat. Utolsó múzsájának nem volt annyi ereje, hogy részt vegyen temetésén. Ebben a szomorú gyászidőben találkozott újra Illyés Gyula és Kozmutza Flóra. Egymásra támaszkodva próbálták feldolgozni a tragédiát. Bár mindketten vonzódtak a másikhoz, jobbnak látták, ha nem kezdenek viszonyt, elhatározásukhoz viszont nem tudták tartani magukat. Először titokban találkoztak csak, majd Illyés elvált Juvancz Irmától, és a következő évben, 1939-ben elvette Flórát. 44 évig voltak házasok. Illyés haláláig szerette feleségét, az viszont nagyon nehezen érintette, hogy soha nem írhatott verset a szeretett nőhöz, azt ugyanis már megtette valaki más: " A nő, aki életemnek a gyökérzete lett, akinek birtoklásáért ma is küzdök.
Az első részlet egy jellegzetes József Attila-i verskezdés, mely környezetrajz. Impresszionista tájkép, melyben ott a szemlélődő költő. A lírai én szoktatja szívét a csendhez, a benne uralkodó érzésekhez. A szerelemmel teli férfi magányában a természet szépségeibe is a szeretett nő vonásait látja bele. "Itt ülök csillámló sziklafalon. Az ifju nyár könnyű szellője, mint egy kedves vacsora melege, száll. " A strófa végén megjelenik a kedves, mely mozgalmasságot hoz az eddigi meditáló mozdulatlanságba s ezzel egyszerre a képzelet síkjába lép át. "ím újra látom, hogy fakad a kerek fehér köveken, fogaidon a tündér nevetés. " A második részlet mérhetetlen mélységeket átfogó miniatűr, mely tele van ellentétekkel: "míg én, életem csúcsai közt, a távol közelében, zengem, sikoltom, verődve földön és égbolton, hogy szeretlek, te édes mostoha! " A költő magányát ez a szerelem oldotta fel, s most, hogy a kedves elment, túláradva, sikoltva buggyan ki belőle a vallomás: "Szeretlek te édes mostoha! " József Attila egész életét beárnyékolja az édesanyja korai elvesztése.
A weboldal használatához el kell fogadnod, hogy cookie-kat helyezünk el a számítógépeden. Részletek Egy EU-s törvény alapján kötelező tájékoztatni a látogatókat, hogy a weboldal ún. cookie-kat használ. A cookie-k (sütik) apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el a számítógépeden, hogy minél egyszerűbbé tegye a böngészést. A sütiket letilthatod a böngésző beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszed meg, illetve ha az "cookie" feliratú gombra kattintasz, elfogadod a sütik használatát. Bezár
arra utal, hogy szerelmének tudatos átérzéséről csak dadogó szavakkal tud vallani a költő. A metaforisztikus jelzői szerkezetek ("lágy bölcső"; "erős sír"; "eleven ágy") az eggyéolvadás vágyát zengik annak árán is, hogy a szeretett lényben imádója feloldódjék a szerelem végtelenségében. A halál ellen csupán ez az egyetlen támaszpont a számára, melyet kétségbeesetten követel. Egy szerkezeti csúcspont és egy hangulati mélypont ötvöződik ebben a strófában. Ez a szakasz egyfajta zárlatként is hat, mely egy visszatérés a valóságba. A Mellékdal olyan szerepet játszik az ódában, mint egy örvénylő szimfonikus költemény végén elnyugvó, finom, halk dallam. "talán kihűl e lángoló arc, talán csendesen meg is szólalsz:" Nagyon bizonytalan hatást kelt a "nagyon" szó háromszori előfordulásával. Ebben a részben a mindennapok apró örömeit sorolja fel tiszta egyszerűséggel, mely sorokból kivehető egy közvetlen emberi kapcsolat vágya. "Csobog a langyos víz, fürödj meg! Ime a kendő, törülközz meg! Sül a hús, enyhítse étvágyad!
A túra során feltárulnak a várak titkai, történetük és természetesen e csodás falu és környékének históriája is. A Szigligeti vár, azaz a "Balaton vára" mindenképpen a legszebbek közé tartozik. A település felett magasodó hegyen álló erődítmény maradványa az ország egyik legszebb fekvésű, legromantikusabb várromja. Emellett felfedezésre kerül az Ófaluban, a település másik, kevésbé ismert vára: az Óvár. indulás: 10:00 óra, Tourinform parkoló (Szigliget, Petőfi u. 1. ) – Kérnek minden túrázót, hogy indulás előtt 10 perccel érkezzen a helyszínre! útvonal: Szigliget Ófalu- Óvár- Balaton Vára időtartam: 3 óra szintemelkedés: 150 m táv: 1000 m Jelentkezés: Személyesen a badacsonyi Tourinform irodában ( Park. u. 14); Telefonon: 0687/531-013 E-mailben: Bővebb információ a túravezetőnél kapható, 0670/264-59-19-es telefonszámon. Nyitvatartás. Részvételi díj: gyermekeknek: 6 éves korig: ingyenes 6-14 éves korig: 500, - Ft/fő felnőtteknek: 1. 500, - Ft/fő A részvételi díj a helyszínen, készpénzben fizetendő a túravezetőnél.
A jól látható átmenettel kifejlődő felső kaotikus, tömeges megjelenésű szakaszon megnő az 1 km-nél is mélyebbről feltépett, több száz millió éves kőzetdarabok (pl. permi vöröshomokkő és szilur fillit) aránya, illetve méretük is nő, ami a robbanások fokozatos erősödésére utal. Ezek epicentruma több mint 1000 m-rel az akkori felszín alatt volt. A rétegsor ezen szakasza a kitörési oszlop anyagából keletkezett. A sziklafal vadregényességét az azt befutó örökzöld kúszócserje, a közönséges borostyán is fokozza, amin olykor egyik parazitájával, a védett borostyán-vajvirággal is találkozhatunk. Ez a zöld színtesteket nem tartalmazó, tehát fotoszintézist nem folytató faj szívógyökere segítségével megtapad a gazdaszervezeten, behatol annak sejtjeibe, és "elszívja" tőle a vizet, sókat és asszimilátumokat. Szigligeti Vár Parkolás – MeanGlist. Fel a hegytetőre A sziklafaltól észak felé követjük jelzésünket, ami az akácosított cseres-kocsánytalan tölgyesen át visszavezet a településre. A hangulatos Kossuth utcán a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány tulajdonában lévő Szigligeti Alkotóház előtti kereszteződésbe érünk.
A 17-23 méter hosszú, 2, 5 – 3, 5 méter széles harci hajókat a Dunán úsztatták le Győrig, majd szekereken juttatták el Szigligetre, Keszthelyre és Tihanyba. A balatoni hajóflotta egyik sajkája Fotó: Mészáros Annarózsa Szigliget az öt balatoni végvár egyike, földrajzi helyzete miatt stratégiailag nagyon fontos volt. A törökök két hadikikötőt építettek a Balaton déli partján, a tó volt az országhatár. Somogy a török kezén volt, a Balatonon télen-nyáron indítottak támadásokat, és portyáztak, kifosztották a faluban élő lakosságot sőt, rabságba is verték őket. Szigligeti vár parkoló vecsés. Van olyan népesség összeírás, amikor Szigligeten nem volt adófizető személy, de a vár tartotta magát. Milyen nehéz egy buzogány? Különleges kiállítási elem a a harci eszközök bemutatása, ahol bárki megemelheti a buzogányt, a szablyát, hajítódárdát, csákányfokost, pallost. Milyen nehéz a buzogány? Fotó: Mészáros Annarózsa Persze, a tartóból teljesen kivenni nem tudjuk őket, de a súlyuk alapján el lehet képzelni, milyen nehéz lehetett ezekkel harcolni.
A következő részben a Felsővárat mutatjuk be. Élmény és Fotó: Farkas Attila / Térkép: Szigliget Információ: Szigliget Község Önkormányzata