A száraz, nyáron meleg, humuszban szegény, sekély rétegű, homokos vagy köves talajokon is jól fejlődik. Az agyagos, kötött talajon, vagy árnyékos helyen nem él meg. A szárazságot, a sós tengerparti levegőt jól viseli. Júniustól egészen augusztusig virágzik; ön-termékeny, rovarok porozzák be. Magvai augusztustól szeptemberig érnek be. Mire jó a timo glock. Régebben festőnövénynek használták (timsóval pácolt virágaiból sárga festéket nyertek); újabban sziklakertekbe ültetik. A népi gyógyászatban korlátozottan terjedt el: a magvaiból készült olajjal Észak-Amerikában fülbetegséget, süketséget kezeltek; a zöld növényi részek hatóanyagai gyulladáscsökkentők és serkentik a havi vérzést. Magyar Wikipédia: Festő pipitér |} Magyar Wikipédia: Festő pipitér
- Eredj érte, kis pehelykém... Ő majd elküldi a cselédet. - Hova gondolsz? Egynapi út, ebben a nagy hidegben. - Nem lesz semmi bajod, úgy betakargatlak. Holnap itthon lesztek. - Jó, nem bánom, de a csengőket is föltesszük a lovakra. - Majd bizony! Én a csengőimet nem adom koptatni. - Én pedig nem megyek a csengők nélkül - durcáskodék Anna -, inkább maradjon hát a Télné; úgyis jó asszony az... hála Istennek, hogy itt van. De mi ilyenkor a harag, ha nem bárányfelhő? Eső se lett belőle, úgy múlt el hirtelen. Anna elutazott az anyjáért, s másnap, mint mondva volt, estefelé be is robogott Csillomék portájára a csengős szán. Előre ugrott le a menyecske, s beszaladt a férjéhez: - Jaj, elhoztam!... Fussunk el messzire. Siessünk a kertbe, mert mindjárt elkezdi. A gyerekek – Wikiforrás. Azazhogy már kezdte is. Még alig, hogy kikászálódott a nagy bundából, már fenn a kocsin rágyújtott: - Ej hó! Hol az a személy? Hadd lássam azt az áspiskígyót! Majd mindjárt megmutatom én neki az utat innen! Hej, Télné, vén Télné! Jöjjön csak ki!
Szerencsés jó estvét adjon az ur isten Kegyelmeteknek, mind közönségesen. Valakik ez házba begyülekeztetek, Kivánom, az urtól áldottak legyetek. Halljon szót, valaki itten jelen vagyon, Hogy gombóczczal még ma ne hajgáljon agyon. De násznagy uramat kérem igen nagyon, Hogy én beszédemnek ma itt helyet adjon. Látom emberséges üsszegyüléseket, Férfiak s asszonyok telepedéseket, Ifjak, szűz virágok elérkezéseket, Nem tom mire vélni e végezéseket. De a mi még nagyobb, vőlegényt is látok, Menyasszonyt mellette magam is ohajtok; Kivánom, hogy soha ne szállhasson rátok, Isten és embertől, semmi nemü átok. Növények/F/Festő pipitér – Wikikönyvek. Vőlegény, menyasszony, rólatok beszélek, Nehezteléstektől csakhogy igen félek, De mivel rólatok minden jót igérek, A félelmes sziven mégis mást cserélek. Szólok vagy csak hármat a szent házasságról, A páros életben való boldogságról, Azután az ágas bogas sógorságról, Vagy ha várakoztok, a szent komaságról. Ádámot az isten mikor teremtette, Az egész világon őtet urrá tette, De mégis unalmas volt egész élete, Mert egyedül élni épen nem szerete.
Híre is ment, de nyomban, ennek a szégyennek a faluban, s az lett a következése, hogy Télnét meg kellett fogadni főzőasszonynak: negyven váltó forint, tizenkét rőf vászon és egy pár fejelés gyertyaszentelőkor. Meg is érte volna a summát, mert meg tudta adni a savát-borsát az ételnek, meglátszott, hogy a főtisztelendő esperes úrnak főzött hajadon korában - csak ne lett volna olyan nagyon kötekedő és goromba! Alighogy megmelegedett a portán, mindjárt ő lett úr mindenben, kifogott az együgyű fiatalokon. Növények/B/Baracklevelű keserűfű – Wikikönyvek. Féltek tőle, mint a tűztől. Pletykának, háborúnak ő volt a szítója. A faluban ő hordta szét a híreket, s amennyit vitt, annyit hozott. Pedig minden híre egy-egy éles tövis volt, vagy ha nem, ő idomította át olyan ügyesen tövissé, hogy ahova szúrt, vérig hatott. Tűrték a gyerekek egy ideig, s lopva sompolyogtak be a házba vagy ki a házból, nehogy szóba álljon velük, de végre a rossz bánásmód az ő ártatlan szíveiket is csordultig töltötte meg keserűséggel Télné iránt. - Ha az én jó anyám itt volna!
Ezt látván az isten, tehát azt mondotta, Segítőt rendelek, a ki vigasztalja, Az embernek, és igy őtet elaltatta, Addig, mig Ádámból az Évát formálta. E szerint az isten akarata meglett, Mert az Ádám mellett szép menyecske termett. Bezzeg meglett akkor minden öröm mindjárt, Nem láttam, de talán rókatánczot is járt. Ezzel későn, korán, mindig vele tartott, Vele nyájaskodott és vele mulatott, Mert illy hozzávalót e földön nem talált, Ezzel evett, ivott, és még vele is hált. Elsőben is tehát ezt mondom ti néktek, Előttetek légyen, a mit ma tettetek. A jó isten, a ki igy rendelt bennetek, Áldja, boldogítsa egész életetek. Mert, a kinek hív segítő társa nincsen, Nincs, ki bajaiban reája tekintsen, Nincs, ki bús sorsában rá nyugalmat hintsen, Nincs, ki igy biztassa: ne félj, édes kincsem! Mire jó a timsó. No valamint Ádám, ti is hát, uj párok! Holtig sziveteket egymásban tartsátok, És egymást igazán, hiven szeressétek, Hogyha fáztok, egymást megmelegítsétek. Igy lesznek rajtatok az ur áldásai, Igy lesztek majd egykor mennyország fiai; Igy lesz nyugodt, csendes lelkisméretetek, Melly által egymásnak holtig örülhettek.
Hát bizony az lett belőlük, hogy egész nap csókolóztak, s mikor a zajos násznép elszállingózott, még elevenebb lett a ház az ő nevetésüktől és ajtócsapkodásaiktól. Uzsonna táján jutott csak eszükbe, hogy még nem is ebédeltek. - Annácska!... No, ne szaladj hát! Nem a csókod kell... Tudod-e, hogy még ma nem ettem? - Az ám - mondta az hüledezve -, én sem, Józsi, én sem ettem. - Tudsz-e te főzni? - kérdé a férj aggodalmasan. A kis Anna elgondolkozott; fehér homlokát asszonyosan ráncba szedte, s a jobb kezét méltóságteljesen csípőjére szorítá. - Hát hogyne tudnék! - felelt vontatottan, s lángba borult arccal osont ki a konyhába. Egy félóra múlva már bent volt a leves. Belemerítette Józsi a kanalat, de az első kortynál elsápadt, felugrott. - Megmérgeztél! - sziszegte halálra váltan. - Ó, én szerencsétlen! Nem tudok én semmit. Jaj, minek is vettél el! Nagy ijedelemben voltak a kicsinyek, amikor éppen benyitott özvegy Tél Gáborné, s megízlelvén az ételt, kitalálta, hogy ez bizony nem méreg, hanem igazi só helyett timsót vett ki a pohárszékből a menyecske, s azzal sózta meg a kis gyámoltalan a ciberelevest.
Sőt, az is kiderült, hogy az állatokba átjutott vírusokon mutációk következhetnek be, melyek az emberre is veszélyesek (pl. madárinfluenza, H1N1). A H1N1, azaz sertésinfluenza áldozatául esett több kutya is, ami igazolja a zoonózisok súlyosságát, és mutációs képességeit. A H1N1 vírus teljes valójában Baktériumok: A gümőkór emberről kutyára terjed. A betegségben szenvedő ember mellett élő négylábúakon legtöbbször megtelepszik. Elkapható fertőzött tehén tejéből, vagy ürülékéből is, valamint könnyen terjed egyik állatról a másikra, így óvnunk kell házikedvenceinket. Humán mycoplazma baktériumtól is fertőződhet állat, ami annyit tesz, hogy kedvencünk egy esetlegesen halálos kimenetelű atípusos tüdőgyulladást szed össze. Macska Fülatka Emberre Veszélyes - • Emberre Is Veszélyes Macskabetegségek. Kétszáz fölötti a száma azoknak a kórokozóknak, melyeket ember elkaphat a kutyájától, de hasonló az arány a gazdáról kutyára terjedő betegségek esetében is. A legtöbb megfertőződés elkerülhető az alapos kézmosással, és azzal, ha nem puszilgatjuk kedvenceink, száját, orrát, pofáját.