A lelki szegénységben való növekedés azt is jelenti, hogy lelkünk (edényünk) befogadóképessége is növekszik – így aztán ami eddig elég volt, most már az is kevésnek bizonyul. Így mindig "lélekben szegények" vagyunk, mert mind többre vágyunk a Szentlélekből! (Hogy a későbbi boldogmondásra utaljak, boldogok vagyunk, mert éhezzük és szomjazzuk Istent…). Mindig is ez volt a vallásos ember útja: aszketika – böjt, lemondás, engedelmesség, fegyelmezettség, ima, virrasztás – azaz önmegtagadás, szeretetből, Istenért és embertársainkért – és misztika, azaz Isten belénk öntött kegyelmeinek túláradása emberi természetünkön. Erre hív minket Jézus rögtön beszédének elején: boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa. A miénk – itt a földön még részlegesen, Isten országának megvalósulásaként, és egykor a mennyekben teljesen. Fordítás 'Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa' – Szótár orosz-Magyar | Glosbe. Ahogy szintén Jézus Krisztus mondja példabeszédében a mellette kitartókról: "Aztán így szól a király a jobbján állókhoz: Jöjjetek, Atyám áldottai, vegyétek birtokba a világ kezdetétől nektek készített országot! "
Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa. by Balázs Rónaszéki
67. Az evangélium arra hív, hogy ismerjük meg szívünk igazságát,, hogy láthassuk mire alapozhatjuk biztonsággal az életünket. Rendes körülmények között a gazdag ember biztonságban érzi magát a gazdagságában, és azt gondolja, hogy ha a gazdagsága veszélybe kerül, egész földi életének értelme szertefoszlik. Maga Jézus is szólt erről az esztelen gazdagról szóló példabeszédben, amelyet arról a magabiztos emberről mondott, aki balga módon nem gondolt arra, hogy még aznap meghalhat. 68. A gazdagság semmiről nem biztosít téged. Sőt, amikor a szív gazdagnak érzi magát, annyira önelégült lesz, hogy nem hagy helyet Isten szavának, hogy szeresse a testvéreit, vagy hogy örüljön az élet jelentősebb dolgainak. Ezzel megfosztja magát a nagyobb javaktól. Ezért nevezi boldognak Jézus a lélekben szegényeket, akiknek szegény a szívük, és az Úr állandó újdonságával be tud térni hozzájuk. 69. Ez a lelki szegénység nagyon szorosan kapcsolódik ahhoz a "szent közömbösséghez", amelyet Loyolai Szent Ignác javasolt, amelyben szép, belső szabadságra tehetünk szert: "Szükséges ezért, hogy közömbösökké tegyük magunkat minden teremtménnyel szemben, ami szabad akaratunk döntésére van bízva, és nincs neki megtiltva.
Városok listája Németország, valamint elvileg a települések listája bármely más fejlett ország, meglehetősen terjedelmes. Sok kicsi, hanem egy csomó nagy. Ez a téma részletes és érdekes, ezért érdemes koncentrálni. Röviden a téma Az első dolog, amit szeretnék megjegyezni, hogy a modern Németország oszlik 16 egyes szövetségi államokban. Sokan tévesen úgy vélik, hogy ezek mindegyike - egy külön állam. De nem, ez csak egy szövetségi állam - mint már Oroszországban. A készítmény a föld nem tartalmazza Berlin, Hamburg és Bréma. Ez egyes városokban. Szintén készített hasonlóságot Oroszország: valójában éppen most elválasztjuk állapotát Moszkva, Szentpétervár és Szevasztopol. Német városok listája budapest. Bár a fent említett német városok egyenlővé értékű a földet. Egy kis történelem Bevezetést megelőzően városok listáját Németországban, érdemes egy kicsit mélyebbre a történet. Közepéig az elmúlt év előtti, XIX területén ebben az országban létezett és virágzott a kis egyes államok. Gyakran változik a saját határait. Kezdetben 11 volt, de aztán, amikor a három állam (Baden, Württemberg-Baden és Württemberg-Hohenzollern) összeállt kilenc éves volt.
A német városjoggal rendelkező európai városok listája. Német városok listája teljes film. A törvény megadásának éve szerepel, ha ismert. Schleswig -törvény Németül: Schleswiger Recht) Schleswig Lübecki törvény ( Lübisches Recht) Klaipėda ( Memel), 1258 Braniewo ( Braunsberg), 1254 Elbląg ( Elbing), 1237 Gdańsk ( Danzig), 1240 Hamburg, kb. 1190 Kołobrzeg ( Kolberg), 1255 Koszalin ( Köslin), 1266 Lübeck, 1143 Rostock, 1218 Słupsk ( Stolp), 1265 Stralsund, 1234 Rigai jog ( Rigaer Recht) Riga és számos más Livóniai város Schwerin-Parchim törvény ( Schweriner und Parchimer Recht) Parchim, 1225 Schwerin, 1160 Stendális törvény ( Stendaler Recht) Stendal, kb.
Itt elvileg a legérdekesebb városok itt: Németország (betűrendes névjegyzéket az orosz fent megadott). Amint lehet érteni, és kisvárosok, amelyek neve nem minden a tárgyaláson is valami dicsekedni.
Antikvitás Az Imperium Romanumban a római város Kr. e. 200-tól alakult ki. A következő években Olaszországtól Észak-Olaszországig, Észak-Afrikáig (Tunézia) és Közép-Európáig terjedt. Az ősi város fénykora a Kr. U. 1. – 3. Században figyelhető meg, sok ősi rom ebből az időből származik. Városok listája Németország: nagyvárosban, kis falvak és a szórakoztató attrakciók a német. A németországi római városok elsősorban a Rajnán és a Dunán jelentek meg: augsburg Bonn Koblenz kölni Mainz Neuss Nida Passau regensburg Straubing Trier, már a 3. és 4. században, becslések szerint 80 000 lakosa, az Alpoktól északra fekvő legnagyobb város Xanten Középkor a modern időkig A népek 5. századi vándorlásával az ókori városok a mai Németország területén nagyrészt romlottak. Csak Augsburgban, Regensburgban, Trierben és Kölnben biztosított a városként való folyamatos lét. Közép-Európa városainak száma nagyon alacsony maradt, néhány százzal egészen 1100-ig. Messze a legnagyobb részét a következő 250 évben hozták létre, amikor 1120-tól számos alapító város alakult ki, főleg alapító okirat és várostervezés révén.