Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában közönség nélkül megtartott pénteki gálaesten. Idén tizennyolcadik alkalommal adták át a Prima Primissima díjakat. A Demján Sándor által, a Vállalkozók Országos Szövetségének támogatásával 2003-ban alapított elismerés célja a magyar értelmiség szellemi eredményeinek megőrzése, a hazai tudomány, művészet, kultúra és sport fejlesztésének erősítése egy olyan, hatalomtól és politikától független kitüntető cím... Kedves Olvasónk! Az Ön által keresett cikk a hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Cikkarchívum előfizetés 1 943 Ft / hónap teljes cikkarchívum Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
Idén is kiemelt figyelem övezi a 19 éves Prima Primissima Díjat, a tervek szerint decemberben ismét sor kerülhet a díjátadóra. A hagyományoknak megfelelően a jelöltek listáján a magyar tudomány, művészet, kultúra és sport példaértékű teljesítményt nyújtó képviselői szerepelnek. A közönség újra lehetőséget kap a szavazásra, a Prima jelöltekre is lehet majd voksolni. A Prima Pimissima elismerés célja, hogy a különleges teljesítményeket támogassa határon innen és túl. A díjat Demján Sándor alapította, az OTP Bank immár kilenc éve tartja fenn a kiemelkedő társadalmi elfogadottsággal bíró díjat, amelynek köszönhetően művészek, újságírók, tudósok, sportolók és oktatók kapnak elismerést. Az idei díjazottakkal együtt 550-re nő majd az elismerésben részesülő kiválóságok száma, akik összesen 4, 9 milliárd forintot kaptak a Prima Primissima Alapítványtól. A pandémia miatt a tavalyi évben nem kerülhetett sor hagyományos díjátadóra, ehelyett a társadalmi felelősségvállalás jegyében a Prima Primissima Alapítvány olyan szervezeteknek nyújtott támogatást, amelyek hátrányos helyzetbe kerültek a világjárvány miatt.
A magyar népművészet és közművelődés kategóriában Farkas Zoltán Batyu és Tóth Ildikó Fecske néptáncművész, Héra Éva közművelődési szakember, valamint Vavrinecz András népzenész, egyetemi oktató kapott jelölést. A magyar zeneművészet kategóriában Lukács Miklós cimbalomművész, Takács-Nagy Gábor hegedűművész, karmester és Tolcsvay László zeneszerző közül választották ki a Prima Primissima idei díjazottját. Az alapítvány kuratóriumának tagjai és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének kibővített elnöksége titkos szavazással választotta ki a jelöltek – a Primák – közül a Primissimákat, akik 15, míg a Primák 5 millió forint elismerésben részesülnek. A közönségdíjas is 15 millió forinttal lesz gazdagabb, személye idén is SMS-szavazással dől el.
A képet 1870-ben egy párizsi műkereskedő cég vásárolta meg, majd G. Cumming (USA) gyűjteményébe került. A festményt először 1950-ben árverezték el New Yorkban, majd 1988-ban Párizsban. A képhez készült híres vázlat, amely ugyancsak az Ásító inas címet viseli, a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán látható – olvasható a közleményben. A Londonból ideiglenesen Magyarországra kerülő festményt egy párizsi magángyűjtő adta be a londoni árverésre. A 215×253 milliméteres alkotás az induló ár csaknem háromszorosáért kelt el. Az aukció 30 ezer fontról indult és 85 ezer fontnál ért véget. Az Ásító inas visszatér | Kárpátalja. A cégjutalékkal együtt a bruttó ár – áfa nélkül – 102 ezer font (36 millió forint) volt.
De azt is muszáj megjegyezni, hogy a jobb építészet nem feltétlenül jelent drágábbat is, illetve itt mégiscsak egy pályázat győztes tervéről van szó, még ha a megvalósítás során át is alakult az a terv. Van az épületnek tetőterasza, ami meggyőző elem - itt szabadtéri órákat lehet tartani, de a nyomokból ítélve bográcsozásra is alkalmas, és megmutatja a lenyűgöző tetőtájat körös-körül. Formálás és anyagok tekintetében ez sincs kézben tartva, de a kialakult szituáció enélkül is éppen elég üde, izgalmas viszonyrendszert eredményez. A könyvtár meghitt hangulatúra és léptékűre sikerült, atmoszférája révén ez is magasabb építészeti minőséget képvisel, mint az épület többi része. A Semmelweis Egyetem FOK Oktatási Centruma tagadhatatlanul tisztességes, jószándékú munka (akárcsak a tipikus, kompromisszumos mai magyar építészet java), amin jellemzően sokat rontanak a kis részletek kivitelezési hiányosságai és a felhasznált anyagok esztétikai, fizikai minősége. Az ásító inas festmény. Ettől eltekintve is hiányzik azonban belőle az a szellemi töltet, amely utóbbi feltételek teljesülése esetén az átlag fölé emelné.
A kreativitásra ösztönző kihívások pedig apró célokat adhatnak a mindennapokban, és ha teljesítünk közülük valamit, akkor talán aznap "sem éltünk hiába". Ausztráliából indult el például a covered19 kihívás, melyben zenészek egymás dalait dolgozzák fel, de a főzési tippek megosztása (a Házimenza hashtagnek nagy sikere van Facebookon), vagy épp a streamelt gitárórák bekövetése azt az érzetet erősítik, hogy nem vagyunk egyedül a bajban. A művészeteknek és a virtuális csapatépítésnek pedig mi itt, a HVG-n belül sem tudtunk ellenállni. Először az Egyesült Államokban, négy szobatárs indította el a @covidclassics nevű Instagramoldalt, ahová a házi körülmények között reprodukált híres műalkotásokról készített fotóikat kezdték el feltölteni. Ásító inas - Munkácsi - Carpathia Gobelin. Zseniális lett például a Saturnus felfalja gyermekét című Goya-festmény karanténosított átirata. Később ezt a kezdeményezést vitte tovább a Los Angeles-i Getty Múzeum, arra biztatva az embereket, hogy szánjanak fél órát az ötletelésre, és mindenki valósítsa meg a saját, otthoni műremekét.
A fényesre polírozott kőburkolatú aula sem a megcélzott szintet hozza, csak kiemeli a többi rész nyavalyáit. A reprezentatív igényektől mentes épületrészekben pedig ugyanaz az álmennyezet, ugyanaz a drappos színű greslap-burkolat, ugyanaz az összekoszolt fehér fal, mint a manapság épülő magyar középületek többségénél, a linóleumpadló már egészen üde színfolt ebben a közegben. Látszik, hogy nem volt elég pénz a dologra. Mindez részben az építészeti koncepció hiányossága, amely nem próbált erényt kovácsolni a szűk financiális és fizikai stb. mozgástérből - legalábbis ennek semmi nyoma -, részben az építtetők hibája (mint amikor négyesmetrót építünk elégtelen költségvetéssel, hiányos programmal, csakazértis alapon). Ásító inas. Jól tudjuk, hogy ma Magyarországon egy tipikus beruházásnál sokadrangú kérdés az építészeti minőség (vagyis a terek karakterének kibontására és megteremtésére irányuló erőfeszítések stb. ), aminek a költség- és idővonzatai nagyon könnyen kihagyhatók a számításból, és rendszerint az építészet húzza a rövidebbet (a fogorvosi székek és az őket kiszolgáló technika például állítólag az élvonalba tartoznak, ennek megfelelő árral).